169478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen-szerves műanyagok előállítására

3 169478 4 jából itt is egy durva heterogén, kétfázisú mű­anyaggal állunk szemben. Javasolták továbbá vizes alkáliszilikát oldatoknak kismolekulasúlyú poliizocianátokkal, például 4,4'-di­fenil-metándiizocianáttaf- történő reakcióját. Ekkor többnyire habanyagok képződnek, amelyekben az izocianát-fázis víz behatása következtében reagált, és a képződött széndioxid a masszát felhabosította, mimellett a széndioxid egy része a körülvevő vizes szilikátfázissal a határfelület gélesedése közben reagál. A reakciót előnyösen vízüveg fölöslegével végzik úgy, hogy egy olyan keverék képződik, amely az izocianát emulziója a koherens szilikát-oldatban van jelen. Ennek megfelelően a képződő habanyag szilikáthab jellegű, amely inkoherens fázis alakban felhabosított polikarbamid szigeteket tartalmaz. Az ilyen habok tulajdonságai nem térnek el lényegesen a tiszta szilikáthabok tulajdonságaitól. Ténylegesen az így kapott habanyagok ridegek és mechanikai terhelhetőségük csekély. Hasonló hatást fejtenek ki más izocianátok is mint a ciklohexilizocianát, a fenilizocianát, hexa­metiléndiizocianát, 2,4-difenil-metán-diizocianát, toluiléndiizocianát, valamint a felsorolt izocianátok kismolekulasúlyú glikolokkal, mint etilénglikollal, própilénglikollal, 1,4-butándiollal, 1,6-hexándiollal, neupentilglikollal, glicerinnel és trimetilolpropánnal készült adduktjai. A szilikátoldathoz hozzáadott izocianát-csoportokat tartalmazó szerves kompo­nensek ugyan keményítőként fejtik ki hatásukat, de a képződött habanyag tulajdonságait ez csak kissé, gyakran inkább hátrányos módon befolyá­solja. A szerves komponens a kész szilikátvázbati feltehetően töltőanyagként foglal helyet. Másfelől diizocianát mennyiségi felesleg alkal­mazása esetén olyan polikarbamid-habanyagok kép­ződnek, amelyek egy inkoherens szilikátfázist le­diszpergált állapotban tartalmaznak. Ennek megfele­lően az utóbbi műanyagok tulajdonságai lényegé­ben megegyeznek egy kovasawal töltött polikar­bamidhabanyag tulajdonságaival, amelyeknek megfe­lelően jó éghetőségük és rendkívüli ridegségük van. Ha az 1 770 384 számú NSZK közrebocsátási irat szerint állítjuk elő az előbbi polikarbamid műanyagokat azt tapasztaljuk, hogy a vizes nátri­umszilikátoldatból és difenilmetándiizocianátból ál­ló keverékek csak viszonylag durva részecskéket tartalmazó emulziókat képeznek. Ez a hátrány a javasolt emulgeátorok illetve habstabilizálószerek hozzáadásával erősen csökkenthető, miközben a primer emulziók finomabb részecskéket tartalmaz­nak és stabilabbak. A javulás ellenére a műanyagok alaptulajdonsá­gai nem változnak számottevően, különösen hátrá­nyos, hogy az előállított kombinációs műanyagok kifejezetten ridegek és csekély szilárdságuk van. Az eddigi eredményekből arra kell következtetni, hogy a szilikátokból és szerves anyagokból előállított kombinációs műanyagok nem rendelkeznek lénye­ges előnyökkel a tisztán szerves vagy tisztán szervetlen anyagokhoz képest. Az elmondottak ellenére sikerült olyan eljárást találnunk, amely makroszkóposán teljesen homo­gén, szervetlen-szerves műanyagok előállítását lehe­tővé teszi, az így kapott xeroszol szilárd/szilárd-tí­pusú, hasonlóképpen az ismert ABS műanyagok­hoz, (akrilsztirol-butadién-sztirol keverék). Az előb­bi, módon előállított teljesen újtipusú társított anyagok rendkívül nagy használati értékű műanya­gok, amelyeknek tulajdonságai előnyösen külön­böznek a tisztán szerves vagy szervetlen szerkezeti anyagoktól. Különösen kitűnnek a találmány sze­rinti műanyagok magas szilárdságukkal, rugalmas­ságukkal, meleg alaktartóságukkal és nehéz gyúlé­konyságukkal. Meglepő módon azt találtuk ugyanis, hogy nagyszilárdságú és rugalmasságú, meleg alaktartós­ságú és nehéz gyúlékonyságú szervetlen-szerves műanyagok állíthatók elő, ha még reakcióképes csoportokat tartalmazó folyékony előpolimer-iono­merek és/vagy nemionos hidrofil előpolimereket alkáliszilikátok vizes oldataival homogén módon elkeverünk és a képződött szólt xeroszollá hagyjuk lereagálni. Különösen egyszerűen kivitelezhető az eljárás, véghelyzetű izocianát-csoportot tartalmazó előpoli­mer-ionomerekkel és/vagy nemionos hidrofil előpo­limerekkel. Az előpolimerek előnyösen izocianátok­ból állíthatók elő. Felismerésünk szerint azonban a képződött újtipusú szervetlen-szeryes műanyagok­ban az izocianát-csoportok jelenléte ugyan hasznos, de nem döntő jelentőségű az előnyös tulajdonságok szempontjából. A bevált szerves polimerek sem korlátozódnak az izocianát-poliaddíciós eljárás ter­mékeire. Ennél sokkal fontosabb követelményt jelent a két fázis kolloid eloszlása és kölcsönös áthatolása egymásba, amellyel specifikusan magas felületi illetve határfelületi kölcsönhatások való­síthatók meg, amelyek xeroszolokra jellemzőek. Ez a kolloid-morfológia, amely a találmány szerinti társított anyagok tulajdonságait lényegesen befolyá­solja, úgy állítható elő, hogy ha a szilikátoldatok­kal való elkeverésre általában előpolimer-ionomére­ket és/vagy nemionos hidrofil előpolimereket alkal­mazunk, tehát egész általánosan kifejezve ionosán módosított és/vagy nemionos-hidrofil-módosított polimer elővegyületeket, vagyis ologomereket. Anionos és/vagy kationos és/vagy nemionos hid­rofilcsoportokat tartalmazó előpolimerek-ionomerek és/vagy nemionos-hidrofil előpolimerek vagyis elő­polimer-oligomerek alkalmazásával a szerves és a vizes szervetlen fázis olyan homogén eloszlását érjük el, hogy a képződő szóiokban a diszperz fázis 1 nm és 2 ju előnyösen 50 nm és 700 nm közötti méretdimenzióban fordul elő, így a kémiai kölcsönhatás nagyságrendekkel növekszik és újti­pusú társított termékeket eredményez. Az előpoli­mer-ionomerek és/vagy nemionos hidrofil előpoli­merek alkalmazásával főként egy kolloidszerkezet alakítható ki, így mindkét fázis koherens rendszer formájában képződhet. Ez azt jelenti, hogy mak­roszkópos, számos esetben csaknem mikroszkó­posán is homogén társított anyag képződik, amely a szervetlen és szerves műanyagok előnyeit egyesíti. A találmány tárgya tehát eljárás nagyszilárdságú, rugalmas, melegen alaktartó és csökkent gyúlékony­ságú polimerpolikovasavgél-társított rendszer előállí­tására, 20-70%-os, előnyösen 32-54%-os koncent-2

Next

/
Thumbnails
Contents