169475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-3,5-difenil- pirazol-származékok előállítására

5 169475 6 dószerből áll. Az előnyös oldószerelegyek általában mintegy 10-90 térfogat%, előnyösen 25-75 térfogat??» olyan oldószerből, amelyben a kvaternerizált I általános képletű pirazóliumsó viszonylag oldhatatlan, valamint mintegy 90-10 térfogat%, előnyösen 75—25 térfogat% olyan oldószerből állnak, amelyekben a kvaternerizált pirazóliumsó viszonylag oldható. A fenti követelményeket százalékosan is kielégítő oldószerrendszerek állíthatók elő klórozott szénhidrogénekkel elegyített aromás szénhidrogénekből, klórozott szénhidrogénekkel elegyített alifás szénhidrogénekből vagy magasabb aromás szénhidrogénekkel elegyített klórozott szénhidrogénekből. Különösen eredményesen használhatók a xilolból és etilén-dikloridból készült oldószerelegyek. Az utóbb említett elegyek különösen előnyösek abból a szempontból, hogy alkalmazásuk esetében könnyen szűrhető, könnyen folyó zagy képződik, amelyből az I általános képletű difenil-pirazóliumsók könnyen elkülöníthetők. Aromás szénhidrogénből, alifás széndhirogénből vagy magasabb aromás szénhidrogénből álló egyoldószeres oldószerrendszer is alkalmazható az I általános képletű kvaternerizált difenil-pirazóliumsók jó hozammá való előállítására, azonban az ilyen oldószerrendszer alkalmazása esetében mintegy két-háromszor nagyobb mennyiségű oldószer alkalmazására van szükség, mint a több oldószerből álló oldószerrendszerek alkalmazása esetén abból a célból, hogy a reakció végén a kvaternerizált I általános képletű difenil-pirazóliumsók könnyen kezelhető és jól szűrhető zagyát kapjuk. E nagyobb mennyiségű oldószer alkalmazásával viszont a kvaterneíezéshez alkalmazott reaktor teljesítőképessége csökken. Ezen felül a hígabb oldószerrendszer a kvaternerezés konverziófokát felére csökkenti. Több oldószerből álló oldószerrendszer alkalmazása esetében az I általános képletű vegyületek hozama kiváló, ugyanakkor az I általános képletű termékek tisztasága igen nagy fokú. Függetlenül attól, hogy az alkilezést egy oldószerben vagy oldószerekből álló oldószerrendszerben végezzük, a reakcióelegy hőmérsékletét rendszerint mintegy 50 C és 175 C°, előnyösen 60 C° és 150 C° közé állítjuk be. Az alkilezést követően a pirazóliumsót tartalmazó reakcióelegyet lehűtjük, majd az I általános képletű pirazóliumsót szűrés útján elkülönítjük. Alternatív módon eljárhatunk úgy is, hogy a reakcióelegyet egy tercier aminnal kezeljük a reagálatlan alkilezőszer elbontására, majd lehűtjük és például centrifugálás vagy szűrés útján a kristályos I általános képletű pirazóliumsót elkülönítjük. Egy másik alternatív módszer értelmében az I általános képletű pirazóliumsót vízzel extraháljuk a fentiekben ismertetett oldószerrendszerek valamelyikéből. Az így kapott vizes oldatokat ezután közvetlenül felhasználhatjuk nem kívánatos gyomnövényzet irtására vagy növekedésének megelőzésére. Ha az alkalmazott alkilezőszer illékony(például a metil-klorid), akkor az alkilezést zárt tartályban nyomás alatt foganatosítjuk a reagensek veszteségének megelőzésére. Abban az esetben, ha viszonylag toxikus alkilezőszert, például dimetil-szulfátot alkalmazunk a fenti alkilezéshez, akkor előnyösen a reakció végén a reagálatlan alkilezőszert maradéktalanul eltávolítjuk a termékből. Ezt úgy végezzük, hogy a reakcióelegyet mintegy 50—60 C -on kis mennyiségű vízmentes tercier aminnal, például trietil-aminnal, trimetil-aminnal vagy piridinnel melegítjük. Előnyösen így megnövelt biztonság érhető el a reakcióelegy és az abból elkülönített termék kezelése során, különösen nagy anyagmennyiségeket mozgató műveletekben. A találmány szerinti eljárás igen fontos abból a szempontból, hogy vele előállítható az l-metil-3,5--difenil-pirazol, ami viszont-l,2-dimetil-3,5-difenil-pirazólium-metil-szulfáttá konvertálható. Az utóbbi vegyület igen hatásos herbicid hatóanyag, sőt ezenfelül kifejezetten szelektív a hatása, éspedig a vadzabot képes elpusztítani olyan haszonnövények tábláiban, mint az árpa, repce, búza vagy a rozs. A találmány szerinti eljárással több, mint 96%-os tisztaságú l-metil-3,5-difenil-pirazol állítható elő 3,5-difenil-pirazolból 90%-ot meghaladó hozammal. Ha a reagáltatást a fentiekben ismertetett előnyös körülmények között végezzük, akkor a • kapott termék nem tartalmaz reagálatlan 3,5-difenil-pirazolt. Sőt meghatározott körülmények között a metilezési reakció mintegy 0,5 óra vagy annál rövidebb idő alatt befejeződik, és csak igen kismértékű dimetileződés következik be. Vizes bázissal és yízzel végzett mosás után a lényegében tiszta l-metil-3,5-difenil-pirazolt tartalmazó oldószert, előnyösen xilolt eredeti térfogatának mintegy 25%-ra betöményítjük, majd az így kapott oldatot közvetlenül felhasználjuk 1,2-dimetil-3,5-difenil-pirazólium-metil-szulfát előállítására. A fenti reakcióban kapott, betöményített xilolos l-metil-3,5-difenil-pirazol-oldatot a xilol mennyiségével közel ekvivalens mennyiségű etilén-dikloriddal összekeverjük, majd a kapott keveréket mintegy 50-55 C°-ra felmelegítjük. A keverékhez ezután legalább ekvimoláris mennyiségben, de előnyösen kis feleslegben (azaz 1-1,5 mólnyi mennyiségben) dimetil-szulfátot vagy bármely más, azonos hatású metilezőszert adunk. A kapott keveréket keverés közben közel 90C és HOC- közötti hőmérsékleten tartjuk mintegy 4 órárí át, majd 50 C -ra lehűtjük, és a dimetil-szulfát mennyiségével ekvivalens mennyiségű vízmentes trietil-amint adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután 50 C -on 30 percen át keverjük, majd mintegy 15 C -ra lehűtjük, és a kristályos terméket az oldatból elkülönítjük. Az elkülönítéshez bármely hagyományos módszert alkalmazhatjuk, így például centrifugálhatunk, szűrhetünk vagy dekantálhatunk. A terméket ezután valamilyen aromás oldószerrel, például • xilollal, majd valamilyen rövidszénláncú ketonnal, például acetonnal mossuk és végül megszárítjuk. Alternatív módon az elkülönített ter-3