169454. lajstromszámú szabadalom • Épületalapozás

5 169454 6 Házgyári panelokból készülő épületszerkezetek esetében a teknőelemek alaprajzi méretei a házgyári cellamérethez mint modulhoz igazodnak mégpedig oly módon, hogy az egyik alaprajzi irányban a teknőelemek élhosszúsága a cellamérettel megegyezik, a másik irányban pedig a cellaméretnek célszerűen egészszámú törtrésze. Az első vagy bármely további térelemsort alkotó dobozelemek négy vagy öt oldalú hasábok, melyek az alapozási síkra vagy teknőelemekből összeállított térelemsorra vannak helyezve, a szomszédos dobozelemek oldalfalai között pedig az őket összekapcsoló célszerűen monolit gerendarács számára szolgáló térköz van szabadon jiagyva. Az alapozási sík vagy adott esetben az erre kerülő kigyenlítő réteg és az első térelemsort alkotó dobozelemek közé monolit vasbetonlemez van beiktatva. A dobozelemeknek az épület alaprajzát határoló kontúrjai mentén elhelyezkedő szélső sorai mellett a gerendarács szegélyfalainak elkészíthetősége érdekében zsaluzó elemek vannak elhelyezve. A dobozelemek vagy azoknak egy része nyílászáró szerkezetek számára szolgáló kihagyásokkal van ellátva. Házgyári panelokból készülő épületszerkezetek esetében a dobozelemek alaprajzi méretei a házgyári cellamérethez mint modulhoz igazodnak, mégpedig oly módon, hogy az egyik alaprajzi irányban a dobozelemek élhosszúsága előnyösen a cellamérettel megegyezik, a másik irányban pedig a cellaméretnek célszerűen egész számú törtrésze. A találmány szerinti épületalapozás legfőbb előnye többcélúságában rejlik. Nem csupán terheket továbbít a talajra, hanem gépészeti szerelőszintet és a házgyári elemek számára indítószintet is képez, az előregyártott térelemek pedig a monolit gerendarácsnak nem csak zsaluzatául szolgálnak, hanem azok dolgozó keresztmetszetének is részét alkotják. Kedvező az is, hogy az egész alapozási munka igen könnyen téliesíthető. Az előregyártott térelemek úi. megvédik a gerendarácsba bekerülő betont a fagyveszélytől. A találmány szerinti épületalapozás további előnye, hogy gyorsaságában konform a házgyári magasépítéssel, ugyanakkor semmiféle különleges építési eszközt vagy technológiai módszert nem kíván. Mind az elemek gyártása, mind pedig azok szállítása, elhelyezése, majd közöttük a végleges kapcsolatok kialakítása szokványos, egyszerű építéstechnológiai lépésekkel végrehajtható. Kedvező a módszer azért is, mert olyan „lépcsős" építési sorrendet tesz lehetővé, hogy ugyanazon épület létesítésekor annak egyik része pl. még az alapozás síkján való elemsor elhelyezés stádiumában, egy következő szakasza e legalsó elemsort összefogó gerendarács készítésének fázisában, egy harmadik szakasza a dobozelemek beépítésének, míg esetleg egy negyedik szakasza már a házgyári panelok beépítésének szakaszában lehet. Ez az időkihasználás szempontjából optimális szervezés az ismert alapozási módszerek egyikével sem valósítható meg. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti épületalapozás segítségével megvalósítható lépcsős építéstechnológiát, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett függőleges metszet, föltételezve, hogy az első 5 térelemsort alkotó teknőelemsor és a dobozelemsor közé még egy további teknőelemsor is be van iktatva. Az 1. ábrán a találmány szerinti előregyártott épületalapozással megvalósítható lépcsős építést lát-10 hatjuk perspektivikus rajzban. Az ábra jól mutatja, hogy az 1 teknőelemek olyan — aránylagos lapos — ötoldallappal rendelkező hasábok, amelyek a 2 alaplemezből és a hozzá csatlakozó 3 oldalfalakból állnak. Az 1 teknőelem a 4 alapozási síkra van 15 ráhelyezve. A 4 alapozási síkot az 5 talaj meghatározott magassági szintjében célszerűen gépi földmunka segítségével tükörkiemelés, planírozás és döngölés útján állíthatjuk elő, de nincs akadálya annak sem, 20 hogy az 1 teknőelem alsó síkja és az 5 talaj közé pl. sovány betonból valamilyen 6 kiegyenlítő réteget helyezzünk. A 4 alapozási síkra vagy a 6 kiegyenlítő rétegre egymás mellé elhelyezett 1 teknőelemek olyan 25 előregyártott térelem-rendszer első sorát* alkotják, amelyek egymással a 7 gerendarács útján hozhatók végleges kapcsolatba. Ennek érdekében — mint a 2. ábra mutatja - az 1 teknőelemek 3 oldalfalai között akkora térközt 30 hagyunk szabadon, amely alkalmas arra, hogy a célszerűen monolit vasbetonból készített 7 gerendarács az 1 teknőelemek 3 oldalfalai között kialakítható legyen. Látszik a 2. ábrán az is, hogy e 3 oldalfalak a monolit módon készülő 7 gerendarács 35 számára zsaluzattal szolgálnak. E 3 oldalfalak — statikai értelemben — a 7 gerendarácsok dolgozó keresztmetszetébe is beszámítható módon lehetnek kialakítva. Az épület alaprajzi kontúrjai mentén a 7 geren-40 darács szélső elemeiként szolgáló 8 szegélybordákat oly módon állítjuk elő, hogy a szélső • 1 teknőelemek külső oldalai mentén a- 9 zsaluzó elemeket helyezzük el. E 9 zsaluzóelemek 10 oldalfalai képezik a szélső 1 teknőelem 3 oldalfalának ellen-45 gerendáját, és így mód van a 8 szegélyborda elkészítésére is. Amennyiben az épületalapozás második térelemsora az la teknőelemekből van összeállítva, úgy azok teljesen az első sorhoz hasonló módon lehet-50 nek kialakítva és elhelyezve. Az egyetlen különbség az lehet csupán, hogy a második sorban levő 7a gerendarács 8a szegélybordáinak előállításához elegendő olyan 9a zsaluzóelem alkalmazása, amely csupán a 10a oldalfallal rendelkezik, anélkül, hogy víz-55 szintes része is volna. A 10a oldalfal az előbbiekhez hasonlóan a második sori la teknőelem 3a oldalfalával együtt alkalmas a szélső 8a szegélyborda kialakítására, míg a közbenső 3a oldalfalak egymás felé néző síkjai között kialakíthatók a 7a gerenda-60 rács összes közbenső részei. A találmány szerinti épületalapozás másik jellegzetes - ugyancsak térelemsort alkotó - rétege a 12 dobozelemek sora, amelynek fölső síkja már a pl. házgyári 11 panelok fogadására alkalmas indító-65 szintként van kialakítva. A 12 dobozelemek négy 3