169443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonatok készítésére poliizocianát alapú lakkal 1694444 Szubsztituált O-(aminoszulfonil)- glikolsavanilideket tartalmazó gyomirtószer és eljárás a hatóanyag előállítására

- 5 169443 6 10 25 30 tokát tartalmazó alkidgyanták, valamint hidroxilcsoportokat tartalmazó poliakrilátok jöhetnek szóba. Alkalmazhatók végül a többnyire alacsony viszkozitású és az időjárással szemben elegendő ellenállóképességgel rendelkező, az e-kaprolakton polimerizálása útján nyerhető polihidroxipoliészterek. A felsorolt vegyületek bizonyos tulajdonságok elérésére, így például a reakcióképes csoportok reakciókészségének növelésére egyéb csoportokat, például aminocsoportokat tartalmazhatnak. Főleg nagyviszkozitású, magas OH-számú poliészterpoliolok esetén szükséges a reaktív hígítószerek alkalmazása, hogy a fent említett találmány szerinti viszkozitástartományt be lehessen állítani. Reaktív hígítószerként egy- vagy többértékű, alifás, 200-nál 15 kisebb molekulasúlyú alkoholokat használunk. Előnyös a 120 C° fölötti forráspontú alkoholok alkal» mazása. Előnyös reaktív hígítószerek például a pentanol, hexanol, benzilalkohol, etilalkohol, propilénglikol-monoacetát, glikolsavbutilészter, etilénglikol, 20 dietilénglikol, trimetolilpropán, hexántriol, glicerin stb. A kötőanyagok összsúlyára vonatkoztatva 0-40%, előnyösen 10—30% mennyiségben alkalmazzuk a reaktív hígítószert. Különösen előnyös reaktív hígítószerek a fenti monoalkohol-polialkohol-elegyek akkor, ha a monoalkohol: polialkohol arány 10 : 90-90 :10, célszerű 30 : 70-70 : 30. Ha polihidroxivegyületként ricinusolajat alkalmazunk, reaktív hígítószerként a két- vagy többértékű alkoholok bizonyulnak előnyösnek. Ha reaktív hígítószerként monoalkoholokat használunk, az egyéb komponensek polifunkcionalitását tri- vagy többértékű poliészterpoliolok, illetve poliizocianátok hozzáadásával kell ellensúlyoznunk. A találmány szerinti'lakkanyagok előállításához 35 vízelnyelető anyagokat általában nem alkalmazunk. A kötőanyag összsúlyára vonatkoztatott 3%-ig terjedő vízmennyiség hozzáadása a lakkfeldolgozó iparban szokásos intenzív szárítási módszerek mellett nem vezet hólyagképzéshez, sem egyéb hiá- 40 nyosságokhoz a lakkfilmben. A találmány szerinti lakk-keverékek szokásos módon, a lakkiparban használatos gépeken és berendezésekben pigmentekkel és töltőanyagokkal kombinálhatók. Természetesen egyéb lakknyersanyagokat és/vagy 45 segédanyagokat, így például cellulózésztereket, szétfolyást elősegítő anyagokat, lágyítókat, szilikonolajokat, gyantákat és egyéb, a lakkiparban ismert anyagokat adagolhatunk a találmány szerinti lakk-keverékekhez. A poliuretán-lakkok reaktivitásának 50 beállításához önmagában ismert katalizátorokat alkalmazhatunk. Kötőanyagként a találmány szerinti keverékeket tartalmazó lakkok viszkozitása szükség esetén csekély mennyiségben, előnyösen a keverék összsúlyára vonatkoztatva 0-15 súly% mennyiség- 55 ben hozzáadott hagyományos lakkoldószerekkel tovább csökkenthető. Kötőanyagként a találmány szerinti keverékeket tartalmazó lakkok bármely szokásos eljárással, például kenéssel, szórással, mártással vihetők fel a 60 bevonandó tárgyakra. Különösen alkalmasak a találmány szerinti lakkok fém-, fa-, műanyag- vagy egyéb szubsztrátumok bevonására. Az alábbi példákban a következő jelöléseket alkalmazzuk: 65 Poliészter I Poliészter II 49 súlyrész ftálsavanhidridből, 15 súlyrész etilénglikolból és 44 súlyrész trimetilolpropánból nyert poliészter 43,7 súlyrész trimetilolpropánból, 31,9 súlyrész ftálsavanhidridből, 11,1 súlyrész adipinsavból, 23,7 súlyrész 2-étilhexánsavból és 2,11 súlyrész maleinsavból nyert poliészter Poliizocianát I hexametiléndiizocianát biuretizálása útján előállított, lényegében trisz-(izocianátohexil)-biuretből álló, 20 C°-on 2400 cP viszkozitású biuret-poliizocianát-elegy (I általános képletű vegyületek) Poliizocianát II hexametiléndiizocianát tributilfoszfin jelenlétében végzett oligomerizálása útján kapott, 20 C°-on 1000 cP viszkozitású izocianurát-uretdion-elegy. (II és III általános képletű vegyületek) Poliizocianát III 4,4'-diizocianátodiciklohexilmetán (IV általános képletű vegyület) 1. példa A komponens súlyrész Poliészter I 50 Poliészter II 50 glikolsavbutilészter 100 2-etilhexán-l ,3-diol 100 szilikonolaj (10%-os !, xilol) 8 ólomoktoát (18) (10%-os, xilol) 4 titánfehér (rutil) 383 B komponens poliizocianát I 465 NCO/OH arány mintegy 1 :1 A lakk előállítására 100 súlyrész A komponenst összekeverünk 67 súlyrész B komponenssel. A kapott keverék viszkozitása DIN csészével (4 mm-es fúvókával) mérve 225 mp. (A mérés körülményeit lásd DIN 53211 számú NSZK-beli szabvány.) Az üyen viszkozitású lakkok hengerrel végzett felvitelre alkalmasak. Szórásra alkalmas viszkozitást 1-15% 1:1 arányú etilglikolacetát-xilol-elegy hozzáadásával állíthatunk be. A lakk-keverék feldolgozási ideje mintegy 2 óra. 3