169428. lajstromszámú szabadalom • Reverzibilis nyomatékkapcsoló
5 169428 6 az x-x' síkban (1. ábra) helyezkednek el és a legjobban vannak összenyomva, ugyanekkor a csúszósaruk szabadok. Ez a kikapcsolást helyzet. A k és 1 ujjakkal együttdolgozó m és n pihenők ívhossza célszerűen nagyobb, mint a megfelelő ujja- 5 ké, úgyhogy az U kosár a két szimmetrikus szélső helyzetben csak az R rugók hatása alatt áll és anélkül ütközik föl .a P csúszósarukon, hogy abban a q vezértárcsa pihenői korlátoznák. Alkalmazhatunk olyan ütközőket is, amelyek a 10 p vezértárcsa elfordulását a központi A testhez viszonyítva az r golyó, valamint a t illetőleg u pihenő kapcsolódásának megfelelő mindkét határhelyzetben kény szerkapcsolatban határolják. Ezáltal lehetővé válik, hogy a központi testet a p tárcsával 15 a B karmantyú vagy gyűrű és a P csúszósam igénybevétele nélkül közvetlenül menesszük. Ugy is mondhatjuk, hogy a központi A testet vagy B karmantyúval vagy gyűrűvel, vagy pedig a p vezértárcsával menesztjük. 20 Az utóbbi megoldásnak különösen akkor van v jelentősége, amikor a találmányt 1 nyéllel ellátott csavarkulcsoknál alkalmazzuk (1. és 2. ábra), amelyekkel csavarokat meghúzunk vagy oldunk. Ténylegesen jelentőséggel bír, hogy a munkamenet kez- 25 detekor a központi A testet közvetlenül a p vezértárcsával mint vezérlő szerkezettel működtethessük, anélkül, hogy az 1 nyelet igénybevennők. Amikor viszont a szerszámot a csavarral kapcsolódásba hozzuk, az 1 nyéllel dolgozunk, amelyet a kikapcsolás 30 bevonásával ide-oda mozgatunk. Az 5-7. ábrákon olyan példakénti kiviteli alakot tüntettünk föl, amelynél a csúszósarukat nem végeiken terheljük nyomással, hanem (az adott esetben egyszerű gyűrűből álló) U kosárral össze- 35 kötött a és b vagy c és d ujjakkal menesztjük. Ez a megoldás különösen akkor célszerű, ha a P csúszósára és a B karmantyú vagy gyűrű között nagy a súrlódási tényező, amit például megfelelő felületi kezeléssel vagy többszörösen kúpos csúszó- 40 felületekkel érhetünk el. Az a, b, c, d ujjak ekkor a csúszósaruk megfelelő 2 pihenőivel dolgoznak együtt, amelyeknek méretei nagyobbak, mint az ujjaké, ami a szerkezet helyes működésének előfeltétele. Az 5. ábra sze- 45 rinti helyzetben az a, b ujjak a megfelelő 2 pihenők egy-egy szélével érintkeznek, ugyanekkor a c és d ujjakat a szélektől köz választja el. Átvezérlés után a helyzet fordított. Az 5. ábrán továbbá a billenő szerkezet olyan 50 példakénti kiviteli alakja látható, amelynél az R rugók rugólapok, az U kosár gyűrűs részén vannak rögzítve és központi A testtel billenő y tagok útján vannak összekötve. Ezek a V illetőleg W hivatkozási betűkkel jelölt végeiken a rugólapok 55 közepén illetőleg a központi A testen vannak csuklósan csatlakoztatva. A V hivatkozási betűvel jelölt helyen az y tagból kivágott 3 nyelv az R rugólap 4 résébe fog. A W hivatkozási betűvel jelölt helyen viszont a billenő y tag a központi A test 5 60 hornyával kapcsolódik. Az 5. ábrán a billentő szerkezet oly példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél az előző példakénti kiviteli alakok kosara R rugólapokból áll. Ezek végeiken játékkal közvetlenül a P csúszó- 65 sarukban kialakított 6 hornyokkal kapcsolódnak. E példakénti kiviteli alak esetén a q vezértárcsa a P csúszósaruküt közvetlenül menesztheti. Választhatjuk azonban a fordított elrendezést is, amikor is a y tag játssza az R rugó szerepét. A 8. ábrán az R hivatkozási betűvel jelölt alkatrésznek viszont merevnek kell lennie. Mint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti nyomaték kapcsolónak a csak egy irányban hatásos ismert kapcsolókkal szemben számos előnye van. Ezek közül különösen meg kell említenünk a következőket: Mód van arra, hogy a központi testet vagy közvetlenül a vezértárcsa, vagy a közbenső tagok útján hajtsuk. Lehetőség van arra, hogy a kapcsolódást mindkét irányban teljesen megszüntessük. * Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomatékkapcsoló, amelynek re verzáló szerkezete, központi test (A) és e körül elfordíthatóan ágyazott karmantyú (B) között elrendezett csúszósarui (P), valamint a csűszósaruk (P) és a központi test (A) közül az egyiken sík felületek mentén sikló csúszóbetétjei (S) vannak, azzal jellemezve, hogy a reverzáló szerkezet a központi test (A) középvonala (O) körül elfordítható kosár (U), amely a csúszósarukhoz (P) érintőleges irányban játékkal illeszkedik, a központi testen (A) rugalmas elemekkel van kitámasztva és a középvonal (O) körül elfordíthatóan elrendezett vezérlő elemmel (p) kapcsolódik, ennek egyik szélső helyzetében a rugalmas elemek (R) a csúszósarukat (P) az egyik forgásértelemben, másik szélső helyzetében a másik forgásértelemben érintőlegesen a karmantyúhoz (B) szorítják. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomatékkapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő elem helyzetrögzítő szerkezettel, célszerűen golyós helyzetrögzítő szerkezettel (r, s, t, u, v) kiegészített vezértárcsa (p), amely a központi testen (A) ezzel központosán elfordíthatóan (q) van elrendezve és a.ielynek kiiktatással társított közbenső helyzete (s, v) is van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomatékkapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek S-alakú rugók (R), amelyeknek külső szárai a kosáron (U) illetőleg a központi testen (A) vannak csuklósan (V, W) kikötve (1. és 2. ábra). 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nyomatékkapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kosár (U) a csúszósaruk (P) között érintőleges irányú játékkal van elrendezve és a rugalmas elemekkel (R) a csúszósaruk (P) felé irányuló elmozdulás értelmében van terhelve. 5. A 4. igénypont szerinti nyomatékkapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kosár középső gyűrűvel (Ux) összefüggő két hengeres oldalfalból (U) áll (1. és 2.ábra) amelynek a csuszósarukat (P) elválasztó hengeres térben érintőirányú játékkal helyezkednek el. 3