169384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széndiszulfid előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169384 Wm Bejelentés napja: 1972. V. 19. (RO-660) Franciaországi elsőbbsége: 1971. V. 19.(71.19 172) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 01 B 31/26 v—n» : •' Bejelentés napja: 1972. V. 19. (RO-660) Franciaországi elsőbbsége: 1971. V. 19.(71.19 172) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VIII. 31. 4 Ol TAI H ISZAG4 »ALMA IVATA PÍYI L Bejelentés napja: 1972. V. 19. (RO-660) Franciaországi elsőbbsége: 1971. V. 19.(71.19 172) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Berthoux Jean mérnök, Decines, Schwachhofei Ghislain mérnök, Miribel, Franciaország RHONE-PROGIL cég, Párizs, Franciaország Eljárás széndiszulfid előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás széndiszulfid előállítására olefinek, kéngőz és kéndioxid reagáltatása útján. Ismeretes, hogy a kéndioxidot, melyet először kén és szilárd halmazállapotú szén reagáltatásával 5 állítottak elő, napjainkban is a klasszikus úton, vagyis kéngőz és telített vagy telítetlen szénhidrogének reagáltatásával állítják elő (lásd például a 155 687 számú magyar szabadalmi leírást). Ezeknél az eljárásoknál általában a széndiszulfid termelési 10 hányada kielégítő, hátrányuk azonban az, hogy egyidejűleg melléktermékként kénhidrogén képződik, mivel a kén reakcióba lép a szénhidrogénekből felszabaduló hidrogéngázzal is. Következésképpen növekvő mértékben és szükségtelenül kén fogy, 15 melyet a kénhidrogén elbontásával lehet regenerálni. Kéndioxid és szénhidrogének reakciójával számos tanulmány és szakdolgozat foglalkozott. Ismeretes például, hogy ez a reakció dehidrogénezési módszernek is tekinthető. Ha szénhidrogénként 20 metánt alkalmaznak, megfigyelték, hogy a reakció számos változatban mehet végbe, a reakciópartnerek mólarányától és a hőmérséklettől függően képződhet kénhidrogén vagy kén vagy szénoxiszulfid, továbbá szénmonoxid vagy széndioxid víz vagy hidrogén 25 egyidejű képződése mellett. Egyes esetekben megfigyelhető széndiszulfid képződése is- a fenti két reakciópartnerből. Elméletileg a fenti reakción alapuló eljárás alkalmas lehet széndiszulfid kielégítő termelési hányadú előállítására, mivel kénhidrogén 30 képződése nélkül végbemehet reakcióegyenlet alapján: az alábbi 4S02 + 3CH 4 = 2CS 2 + C0 2 + 6H 2 0 (1) A valóságban a legtöbb esetben a széndiszulfidra vonatkozó szelektivitás nem kielégítő, az 1. egyenletnek megfelelő reakció csak katalizátor jelenlétében megy végbe, nehezen ellenőrizhető, és számos fent említett mellékterméket képző mellékreakció játszódik le egyidejűleg. Katalizátor távollétében széndiszulfid nem állítható elő, vagy csak nagyon kis %-ban. Ugyanakkor az 1. egyenletnek megfelelő reakció kivitele során nagy gázmennyiséget szükséges kezelni és melegíteni, mivel a széndiszulfid molekula képződéséhez szükséges kénatomot két molekula kéndioxid tudja biztosítani, végül a kéndioxid redukciója szükségtelenül megnöveli a szénhidrogén felhasználását, mivel a redukció során a kéndioxidból felszabaduló oxigén a szénhidrogénnel reakcióba lépve széndioxidot képez. A fenti hátrányok kiküszöbölésére . az alábbi eljárást dolgoztuk ki, mely eljárás lehetővé teszi a felhasználandó kén mennyiségének a csökkentését a klasszikus eljárásokhoz viszonyítva, megszünteti a felesleges szénhidrogén felhasználást, illetve kiküszöböli nagy gázmennyiségekkel történő manipuláció szükségességét. A találmány szerinti eljárás során a széndiszulfid termelési hányada kifejezetten jó. 169384