169380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6,7-dialkoxi-2-metil- 4-oxotetrahidro- kinolin- és -1-karbonsav-alkil-észterei előállítására

3 169380 4 A két eljárásváltozatot az alábbiakban részlete­sen ismertetjük. Az A eljárásváltozatot az A reakcióegyenlet-váz­laton mutatjuk be, eszerint az V általános képletű vajsav-észtert először hidrolízissel a megfelelő VI általános képletű 3-[(3,4-diaJkoxi)-anilino]-vajsawá alakítjuk. A hidrolízist az észter-hidrolízisek kap­csán a gyakorlatban jól ismert módszerekkel, elő­nyösen savas vagy bázikus reakcióelegyben végez­zük. Savas hidrolíziskor az észtert általában egy sav, mint katalizátor jelenlétében fölös mennyiségű vízzel reagáltatjuk. Savként sokféle vegyületet, pél­dául szervetlen savakat, mint például kénsavat, hid­rogénkloridot vagy foszforsavat, egy szulfonsavat, például metán-szulfonsavat vagy toluol-szulfonsavat, vagy trifluorecetsavat használunk. A savat az észter egy móljára számítva általában 0,1 és 1,0 mólnyi mennyiségben adagoljuk a reakcióelegyhez, de hasz­nálhatjuk nagyobb mennyiségben is. Bár a víz •> általában elegendő mennyiségben van jelen a reak­cióelegyben ahhoz, hogy felesleges legyen további hígítószert adunk hozzá, mégis, esetenként kiegé­szíthetjük olyan oldószerekkel, amelyek vízzel ele­gyednek, amelyek elősegítik az észter oldódását és amelyek előnytelenül nem reagálnak a kiindulási vegyületekkel vagy a termékkel. Oldószerként hasz­nálhatunk étereket, például dioxánt vagy rövidszén­láncú alkánsavakat, mint például ecetsavat. A reakciót általában 30 C° és 120 C° közöttij előnyösen 80 C° hőmérsékleten végezzük. 80 C hőmérsékleten a reakció általában néhány óra, pél­dául 4 óra alatt végbemegy. Egy V általános képletű vajsavészternek a meg­felelő VI általános képletű vajsawá való bázikus hidrolízisére a reakciót általában bázikus katalizátor jelenlétében vízzel végezzük. A reakcióelegy lega­lább mólekvivalens mennyiségű vizet kell, hogy tartalmazzon, de használhatjuk azt nagyobb mennyiségben is. Bár ez nem szükséges, adhatunk a reakció­elegyhez vízzel elegyedő, az észtert oldó és a kiindulási vegyületekkel vagy a termékkel előny­telenül nem reagáló oldószert is. Ilyen oldószerek például előnyösen a rövidszénláncú alkanolok, mint például a metanol vagy az etanol. Bázikus katalizátorként sok vegyületet, például alkálifémhidroxidokat vagy -karbonátokat, mint például nátriumhidroxidot, káliumhidroxidot vagy káliumkarbonátot, vagy alkáli-földfémhidroxidokat, mint például báriumhidroxidot használhatunk, még­pedig általában 1 mólekvivalensnyi mennyiségben. Adagolhatjuk a bázikus katalizátort nagyobb, leg­feljebb tízszeres mólekvivalensnyi mennyiségben is a reakcióelegyhez. A reakciót általában 0C° és 100 C° közötti, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük. Szobahőmérsékleten a reakcióidő általában 12 óra. Az A eljárásváltozat szerint kapott a II. álta­lános képlet körébe tartozó VI általános képletű vajsav-származékokat a találmány szerint gyűrű­zárással a megfelelő, az I. általános képlet körébe tartozó III általános képletű tetrahidrokinolin-szár­mazékká alakítjuk. Ezt az átalakítást egy intra­molekuláris acüezésnek foghatjuk fel, pirolízissel vagy a VI általános képletű vegyületnek egy, az intramolekuláris Friedel-Crafts reakciók kivitele­zésekor használt reagenssel való reakciójával foga­natosítjuk. Sethna a „Friedel-Crafts and Related Reactions" című [szerkesztő G. A. Oláh, Inter-5 science, 3. kötet, 2. rész, (1964)] könyvében több ilyen reagenst ismertet. A VI általános képletű vegyületek III általános képletű vegyületekké való alakítására előnyösen polifoszforsavat használunk. Ezen vegyület használatakor a kiindulási vegyületet 10 fölös mennyiségű polifoszforsav jelenlétében addig melegítjük, míg a gyűrűzáródás gyakorlatilag tel­jesen végbemegy. A reakciót 40 C° és 150 C°, előnyösen 80 C és 120C° közötti hőmérsékleten végezzük, amikor a reakcióidő általában 1 óra és 15 6 óra között változik. Bár általában olyan mennyiségben használjuk a polifoszforsavat, hogy az mind cíklizálószerként, mind reakcióelegyként szerepeljen, más, a reakció körülményei között semlegesen viselkedő oldó-20 szenei is -kiegészíthetjük a reakcióelegyet. Dyen esetben előnyösen legalább ' mólekvivalensnyi mennyiségű polifoszforsavat adunk a reakcióelegy­hez. A találmány szerinti eljárás során a III általános 25 képletű tetrahidrokinolint kívánt esetben egy olyan X-COOR általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, ahol X halogénatom, például bróm- vagy klóratom. Ez a lépés természetesen egy acilezési reakció, amelyet ismert módon végzünk el. X-COOR ál-30 talános képletű vegyületként általában olyan vegyü­letet használunk, ahol X klóratom, azaz klórhan­gyasav-alkilésztert. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint úgy já­runk el, hogy egy nem reakcióképes szerves oldó-35 szerben, például klórozott szénhidrogénben, mint például kloroformban vagy metilénkloridban, éter­ben, mint például tetrahidrofuránban vagy 1,2-di­metoxi-etánban vagy észterben, például etilacetát­ban vagy butilacetátban, rövidszénláncú alifás ke-40 tonban, például acetonban vagy metil-etilketonban, vagy egy tercier amidban, mint például N,N-dime­tilformamidban vagy N-metilpirrolidonban oldott ül általános képletű vegyületet, előnyösen mólek­vilalens mennyiségű savkötő vegyület, például tri-45 etilamin, piridin vagy nátriumkarbonát jelenlétében mólekvivalens mennyiségű klórhangyasav-alkilész­terrel reagáltatjuk. A klórhangyasav-alkilésztert ál­talában szobahőmérsékleten adjuk a reakcióelegy­hez, és miután néhány órán át szobahőmérsékleten 50 tartjuk, a reakció gyorsítására néhány órán át melegítjük az elegyet. Egy III általános képletű vegyület klórhangya­sav-alkilészterrel kivitelezett acilezésére a találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja 55 szerint vizes reakcióelegyet használunk. Ezen reak­ció során, amely a Schotten—Baumann eljárással , azonos, a savkloridot a kiindulási vegyület vízzel vagy víz és egy másik nem reakcióképes oldószer elegyével készült oldatához adjuk szobahőmérsék-60 léten, miközben (és az adagolás után is) 6 és 9 közötti értéken tartjuk a reakcióelegy pH-ját. A termék elkülönítésére ismert módon járunk el. Ahogy az az A reakcióegyenlet-vázlatból kiderül, az V általános képletű vajsavészterek észtercsoport-65 ját a gyűrűzárás előtt nem szükséges hidrolizál-2

Next

/
Thumbnails
Contents