169380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6,7-dialkoxi-2-metil- 4-oxotetrahidro- kinolin- és -1-karbonsav-alkil-észterei előállítására
3 169380 4 A két eljárásváltozatot az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az A eljárásváltozatot az A reakcióegyenlet-vázlaton mutatjuk be, eszerint az V általános képletű vajsav-észtert először hidrolízissel a megfelelő VI általános képletű 3-[(3,4-diaJkoxi)-anilino]-vajsawá alakítjuk. A hidrolízist az észter-hidrolízisek kapcsán a gyakorlatban jól ismert módszerekkel, előnyösen savas vagy bázikus reakcióelegyben végezzük. Savas hidrolíziskor az észtert általában egy sav, mint katalizátor jelenlétében fölös mennyiségű vízzel reagáltatjuk. Savként sokféle vegyületet, például szervetlen savakat, mint például kénsavat, hidrogénkloridot vagy foszforsavat, egy szulfonsavat, például metán-szulfonsavat vagy toluol-szulfonsavat, vagy trifluorecetsavat használunk. A savat az észter egy móljára számítva általában 0,1 és 1,0 mólnyi mennyiségben adagoljuk a reakcióelegyhez, de használhatjuk nagyobb mennyiségben is. Bár a víz •> általában elegendő mennyiségben van jelen a reakcióelegyben ahhoz, hogy felesleges legyen további hígítószert adunk hozzá, mégis, esetenként kiegészíthetjük olyan oldószerekkel, amelyek vízzel elegyednek, amelyek elősegítik az észter oldódását és amelyek előnytelenül nem reagálnak a kiindulási vegyületekkel vagy a termékkel. Oldószerként használhatunk étereket, például dioxánt vagy rövidszénláncú alkánsavakat, mint például ecetsavat. A reakciót általában 30 C° és 120 C° közöttij előnyösen 80 C° hőmérsékleten végezzük. 80 C hőmérsékleten a reakció általában néhány óra, például 4 óra alatt végbemegy. Egy V általános képletű vajsavészternek a megfelelő VI általános képletű vajsawá való bázikus hidrolízisére a reakciót általában bázikus katalizátor jelenlétében vízzel végezzük. A reakcióelegy legalább mólekvivalens mennyiségű vizet kell, hogy tartalmazzon, de használhatjuk azt nagyobb mennyiségben is. Bár ez nem szükséges, adhatunk a reakcióelegyhez vízzel elegyedő, az észtert oldó és a kiindulási vegyületekkel vagy a termékkel előnytelenül nem reagáló oldószert is. Ilyen oldószerek például előnyösen a rövidszénláncú alkanolok, mint például a metanol vagy az etanol. Bázikus katalizátorként sok vegyületet, például alkálifémhidroxidokat vagy -karbonátokat, mint például nátriumhidroxidot, káliumhidroxidot vagy káliumkarbonátot, vagy alkáli-földfémhidroxidokat, mint például báriumhidroxidot használhatunk, mégpedig általában 1 mólekvivalensnyi mennyiségben. Adagolhatjuk a bázikus katalizátort nagyobb, legfeljebb tízszeres mólekvivalensnyi mennyiségben is a reakcióelegyhez. A reakciót általában 0C° és 100 C° közötti, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük. Szobahőmérsékleten a reakcióidő általában 12 óra. Az A eljárásváltozat szerint kapott a II. általános képlet körébe tartozó VI általános képletű vajsav-származékokat a találmány szerint gyűrűzárással a megfelelő, az I. általános képlet körébe tartozó III általános képletű tetrahidrokinolin-származékká alakítjuk. Ezt az átalakítást egy intramolekuláris acüezésnek foghatjuk fel, pirolízissel vagy a VI általános képletű vegyületnek egy, az intramolekuláris Friedel-Crafts reakciók kivitelezésekor használt reagenssel való reakciójával foganatosítjuk. Sethna a „Friedel-Crafts and Related Reactions" című [szerkesztő G. A. Oláh, Inter-5 science, 3. kötet, 2. rész, (1964)] könyvében több ilyen reagenst ismertet. A VI általános képletű vegyületek III általános képletű vegyületekké való alakítására előnyösen polifoszforsavat használunk. Ezen vegyület használatakor a kiindulási vegyületet 10 fölös mennyiségű polifoszforsav jelenlétében addig melegítjük, míg a gyűrűzáródás gyakorlatilag teljesen végbemegy. A reakciót 40 C° és 150 C°, előnyösen 80 C és 120C° közötti hőmérsékleten végezzük, amikor a reakcióidő általában 1 óra és 15 6 óra között változik. Bár általában olyan mennyiségben használjuk a polifoszforsavat, hogy az mind cíklizálószerként, mind reakcióelegyként szerepeljen, más, a reakció körülményei között semlegesen viselkedő oldó-20 szenei is -kiegészíthetjük a reakcióelegyet. Dyen esetben előnyösen legalább ' mólekvivalensnyi mennyiségű polifoszforsavat adunk a reakcióelegyhez. A találmány szerinti eljárás során a III általános 25 képletű tetrahidrokinolint kívánt esetben egy olyan X-COOR általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, ahol X halogénatom, például bróm- vagy klóratom. Ez a lépés természetesen egy acilezési reakció, amelyet ismert módon végzünk el. X-COOR ál-30 talános képletű vegyületként általában olyan vegyületet használunk, ahol X klóratom, azaz klórhangyasav-alkilésztert. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint úgy járunk el, hogy egy nem reakcióképes szerves oldó-35 szerben, például klórozott szénhidrogénben, mint például kloroformban vagy metilénkloridban, éterben, mint például tetrahidrofuránban vagy 1,2-dimetoxi-etánban vagy észterben, például etilacetátban vagy butilacetátban, rövidszénláncú alifás ke-40 tonban, például acetonban vagy metil-etilketonban, vagy egy tercier amidban, mint például N,N-dimetilformamidban vagy N-metilpirrolidonban oldott ül általános képletű vegyületet, előnyösen mólekvilalens mennyiségű savkötő vegyület, például tri-45 etilamin, piridin vagy nátriumkarbonát jelenlétében mólekvivalens mennyiségű klórhangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk. A klórhangyasav-alkilésztert általában szobahőmérsékleten adjuk a reakcióelegyhez, és miután néhány órán át szobahőmérsékleten 50 tartjuk, a reakció gyorsítására néhány órán át melegítjük az elegyet. Egy III általános képletű vegyület klórhangyasav-alkilészterrel kivitelezett acilezésére a találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja 55 szerint vizes reakcióelegyet használunk. Ezen reakció során, amely a Schotten—Baumann eljárással , azonos, a savkloridot a kiindulási vegyület vízzel vagy víz és egy másik nem reakcióképes oldószer elegyével készült oldatához adjuk szobahőmérsék-60 léten, miközben (és az adagolás után is) 6 és 9 közötti értéken tartjuk a reakcióelegy pH-ját. A termék elkülönítésére ismert módon járunk el. Ahogy az az A reakcióegyenlet-vázlatból kiderül, az V általános képletű vajsavészterek észtercsoport-65 ját a gyűrűzárás előtt nem szükséges hidrolizál-2