169377. lajstromszámú szabadalom • Berendezés célszerűen bitumen extrahálására

5 169377 6 stabilizátor csatlakozik. A 3 bitumenes-oldószer•mérőtartályokat, azoknak az 5 fillercsapdához közelebb eső részén 46 összekötőcső köti össze, melyből 47 vezeték a 13 védőpuffer közbeiktatásával 12 vákuumszivattyúhoz csatlakozik. A 12 vákuumszivattyú üzembiztonságát az említett vezetékhez a 12 vákuumszivattyú környezetében csatlakozó 21 mágnesszelep biztosítja. A3, ábra a 29 extraktordobon belül elhelyezkedő porlasztók egyikét metszetben mutatja be. A porlasztók ún. pneumatikus telikúpos porlasztórendszert képeznek és a kiviteli alakban ábrázolt' 6 db porlasztó a hengeres térfogat belsejében úgy van elrendezve, hogy a rendszer az aktív extrakció szempontjából értékes térfogatban teljes átfedéssel üzemel. A porlasztórendszer levegőellátását a 25 levegővezetéken keresztül kapja, amellyel koncentrikusan helyezkedik el a 37/a oldószervezeték, amely célszerűen kloroformot juttat a porlasztó belsejébe. A 33 porlasztófúvókát és 34 kúpos betétgyűrűt önmagában ismert módon 28 hollandianya burkolja. A berendezés működését a következőkben ismertetjük: Az 1 oldószertartályban gyűjtött tiszta vagy regenerált szerves, oldószert a 10 oldószerszivattyú viszi be a 6 extraktorba, melynek működése stacioner állapotú. A be- és kilépő anyagáramok időben állandók. Ennek érdekében a belépő oldószert az extraktordobok környezetében 7 rotamétereken mérjük. A folyadék s szabályozása részben a 10 oldószerszivattyúhoz tartozó „by-pass" szelepen és az említett rotaméterek előtt elhelyezkedő finomszabályozó szelepek segítségével történik. A porlasztáshoz szükséges táplevegőt a 8 kompresszorból és 9 puffertartályon át egy 14 levegőstabilizátorba vezetjük (pneumatikus tápegység), melyből a leadott levegőnyomás szabályozható és konstans értéken tartható. A tényleges extrakció a 6 extraktorban történik, amely egyik végén bontható, fekvő dob, és annak mindkét végén csővezeték található. A bontható végen centrikus, kettős csőben adagolt állandó térfogatáramú oldószer és stabilizált nyomású levegő lép be. A dob alacsony, célszerűen 25-50/perc fordulatszámú, mely értéket villanymotorra szerelt redukáló hajtómű, valamint lassító fokozatú ékszíjáttétel biztosít. A bontható oldalon benyúló centrikus csőpárhoz kapcsolódik a porlasztóegység, melynek hordrésze a védőburkolat forgástengelyétől felfelé hajlik. A porlasztók párhuzamosan, két sorban, hármasával helyezkednek el. Az extrahálandó aszfaltanyag egy perforált, elöl .nyitott 27 szűrődobban helyezkedik el. A finomrészek visszatartására à 27 szűrődob és az aszfalt közé egy a dob alakját követő, 30 szűrőbetétet helyeztünk el. A relatív hiba csökkentése céljából a hagyományos 500 g helyett 1000 g-os aszfaltbemérést alkalmaztunk. A forgómozgás hatására az extrakció szempontjából állandó, aktív extrakciós felület jön íétre. A porlasztók, mint említettük, ún. pneumatikus telikúpos porlasztórendszert képeznek, és maga a rendszer a henger belső aktív — extrakció szempontjából értékes- térfogatában teljes átfedéssé működik. A megújuló aszfaltvázon a rekombinálódott cseppekbe a komponens átmenet nagyságrendileg megnő. A porlasztó hatásteréből való asz-5 faltanyag kilépést a forgásnak megfelelően célszerűen a porlasztórendszene szerelt leszedőkés akadályozza meg. Az extrakciót végző oldószer részben a nyomás, részben pedig a forgás hatására a tengelytől kifele a szűrőbetéten és perforált 10 lemezen át a dob falához kerül. A kis centrifugális erő miatt az extraktum a dob alján helyezkedik el. A bitumenes oldószer a porlasztási levegő nyomóerejének hatására a bonthatatlan oldali csővégre rögzített és az edény aljáig nyúló 32 elszívópipán 15 át hagyja el a rendszert a többé-kevésbé finomeloszlású ásványi szemcsékkel együtt. Ezen szemcsék ún. megfogása az 5 fillercsapdában történik. A szilárd részektől megtisztított, sötét, feketeszínű bitumenes oldószer gravitációs úton jut a 4 néző-20 szakaszon át a 3 bitumenes-oldószer-mérőtartályba. Az említett mérőtartály vákuum alatt van. A vákuum a stacioner működésénél fennálló nyomáskülönbséget növeli, és a szűrést az elárasztás veszélye nélkül gyorsítja. A dobban a porlasztáshoz 25 használt többletlevegőt is vákuummal lehet eltávolítani. A berendezés vákuum alá helyezése rotációs 12 vákuumszivattyúval, 13 védőpuffer alkalmazásával történik. A rendszer nyomásviszonyainak ellenőrzését célszerűen a 13 védőpufferen elhelyezett 30 monométer biztosítja. Különösen jelentős, hogy részben a vákuum, részben pedig a porlasztásnál fellépő párolgás következtében a rendszer visszahűl, melynek következtében az oldószer parciális nyomása csökken, 35 ennélfogva az elszívott oldószergőz is csökken. Az extrakció befejezésének észlelése a 3 bitumen-oldószer-mérőtartály .felett elhelyezkedő 4 nézőszakasznál vizuálisan történik, az elért sárga szín észlelésével. A megfelelő rend szerint történő leállás után 40 a további vizsgálat céljából a 3 bitumenes-oldöszer-mértőtartály nívócsövén a pontos térfogatot leolvassuk és a 22 mintavevőn bitumenes oldószer mintát veszünk. Az extrakciós berendezés két azonos paramé-45 terekkel rendelkező és kiegészítő berendezésekkel ellátott, azonos felépítésű és méretű extraktorpárból áll, a párhuzamos és átlagolható vizsgálat céljából. A bitumenes oldószert a 2 bitumenes oldószer tartályba gyűjtjük és innen jutattjuk oldó-50 szervisszanyerés céljából azt a regeneráló körbe vissza. A regenerálás a 15 bepárlóban történik, melynek alsó kúpos része elektromosan, felső csőköteges elgőzölögtető öve pedig folyékony fűtőközeg-55 gel, pl. glicerinnel, paraffinnal fűthető. A terelőlemezzel ellátott elgőzölögtetőbe a fűtőközeg bevitele 19 olajelőmelegítőből, 11 fogaskerékszivattyú útján történik. A bepárlás hőfokgradiensét 20 termosztát szabályozza. 60 A bepárióba 2 bitumenes-oldószer-tartályból 21 mágnesszelep nyitása útján a 17 rekuperátoron át jut a bepárló alsó kónuszos térrészbe az oldószer. A kettős hőközlés hatására a gőzállapotú oldószer az említett készülék felső részén át távozik a 65 rendszerből, mégpedig úgy, hogy a felső részen 3