169360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,3-triklórpropén előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169360 IEÜ Bejelentés napja: 1972. XII. 16. (MO-857) Amerikai Egyesült Államok-béli elsőbbsége: 1971. XII. 17.(210 111) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. Nemzetközi osztályozás: C 07 C 17/02 Bejelentés napja: 1972. XII. 16. (MO-857) Amerikai Egyesült Államok-béli elsőbbsége: 1971. XII. 17.(210 111) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1972. XII. 16. (MO-857) Amerikai Egyesült Államok-béli elsőbbsége: 1971. XII. 17.(210 111) Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. VII. 30. • Feltaláló: Tulajdonos: Smith Lowell Richard vegyész, Chesterfield, Missouri, Amerikai Egyesült Államok Monsanto Company, St. Louis, Missouri, Amerikai Egyesült Államok Eljárás 1,2,3-triklórpropén előállítására A találmány tárgya eljárás egyes peszticidek és más vegyi termékek szintézisekor köztes termékként használatos 1,2,3-triklórpropén előállítására. Részletesebben, a találmány az 1,2,3-triklórpropének a mono- és diklórpropén gőzfázisú elegyének és klórgáznak klór-szubsztitúcióra alkalmas körülményék közötti reagáltatásával kivitelezett folyamatos előállítására vonatkozik. A kereskedelmi minőségű 1,2,3-triklórpropént ezideig úgy állították elő, hogy a 2,3-diklórpropént folyékony halmazállapotú reakcióelegyben klór-addíciós reakcióval 1,2-2,3-tetraklórpropánná alakították, majd az 1,2,3-triklórpropén előállítására ebből egy molekula hidrogénkloridot vontak el. Ez a két reakciólépésből álló szakaszos eljárás a gyakorlatban kivitelezve túlságosan bonyolult és viszonylag költséges. A találmány tárgya egy olyan eljárás az 1,2,3-triklórpropén előállítására, amely gazdaságo: sabb és egyszerűbben kivitelezhető. Részletesebben a találmány tárgya folyamatos eljárás a 2-klórpropén és a 2,3-diklórpropén elegyének gőzfázisban kivitelezett halogén-szubsztitúciós reakcióval való folyamatos átalakítása 1,2,3-triklórpropénné. A találmány szerinti eljárás értelmében, általában véve, úgy járunk el, hogy 10 15 20 25 1. 2-klórpropén és 2,3-diklórpropén keverésével folyékony halmazállapotú elegyet készítünk, majd 30 2. az elegyet gőzzé alakítjuk, 3. a gőzfázisú elegy hőmérsékletét melegítéssel növeljük, 4. a magas hőmérsékletű, gőzfázisú elegyhez klórt elegyítünk, amikor reakcióképes elegy keletkezik, 5. az elegyet olyan reaktorba vezetjük, ahol a klórszubsztituciós reakció végbemenéséhez szükséges reakciókörülményeket biztosítunk, 6. a reaktorból kilépő reakcióterméket a klórpropének kondenzálására lehűtjük, 7. az 1,2,3-triklórpropént a kondenzátum frakcionált desztillációsával elkülönítjük a nem reagált 2-klórpropéntől és a reakció melléktermékeként keletkező 2,3-diklórpropénből, végül 8. az 1,2,3-triklórpropént elkülönítjük, a 2-klórpropént és a 2,3-diklórpropént pedig az 1. eljárásszakaszban újra felhasználjuk. A folyékony halmazállapotú, a reaktorba bevezetett elegyben a 2-klórpropén és a 2,3-diklórpropén súlyarányát 0,2 : 1 és 0,6 :1 közötti, előnyösen 0,4 : 1 és 0,5 : 1 közötti értékre állítjuk be. Az elegy pontos összetételét egy adott eljárás során a reakciókörülmények határozzák meg. Pontosabban, a két reakciókomponens arányát az adott reakciókörülmények között a 2-klórpropénből keletkező 2,3-diklórpropén mennyisége határozza meg. A konverziófok növelése szempontjából fontos, hogy a reaktorba kerülő folyékony reakció-169360