169322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű üreges idomtestek, főleg építőelemek előállítására

169322 3 , 4 Kísérleteztek papíranyagú kiüregelő csövekkel, azonban kiderült, hogy bármilyen vastag kartonból készítették is a betétcsöveket, azok a fent leírt behatásokkal szemben nem bizonyultak ellenállóképesnek, eláztak, másrészt a papíranyag szilárdsági 5 szempontból nem vehető figyelembe, nem tekinthető az elem együttdolgozó részének, ezért papíranyagú betéttestekkel készült elemek nem gyárthatók. < Hőre lágyuló műanyaganyagú betéttestek nem 10 alkalmazhatók, mert a felszabaduló, illetve a közölt hővel szemben nem ellenállóképesek. A fémanyagú betéttestek alkalmazása ebben a vonatkozásban nem kifizetődő, fémcső és pl. habanyag együttdolgozása, ha a fémcső fala vastag, is nem bír jelentőséggel, mert az- ilyen csövek önmagukban teherviselők, a csőgyártás-technológia viszont bonyolult és költséges. Javasoltak olyan megoldásokat is, amelyek szerint a műanyaghabot fémszállal merevítik, mimel- 20 lett kész termékekből utólag állítják össze a végleges elemet. Ezeknél az eljárásoknál azonban az üregelés nincs megoídva. Más javaslat szerint méhsejt vagy műanyaghabbetétes üvegvázas poliésztergyanta-kéreggel gyártanak idomtesteket, és a méh- 25 sejt és a gyantaréteg közé a présszerszámba történő berakásakor papírréteget helyeznek el, hogy a gyantaréteg sík felületét biztosítják. Ezzel a megoldással azonban statikai előny nem érhető el, legfeljebb a méhsejt-üregek lezárását lehet elérni. 30 A találmány szerinti eljárás célja, hogy az előbbiekben felsorolt hátrányoktól mentes, egyszerű és nem költséges gyártástechnológiával olyan könnyű üreges idomtestek, főként építőelemek előállítását tegye lehetővé, amelyek keretvázat nem igényelnek, 35 mégis megfelelő merevségűek, az alkalmazási területükön felléphető igénybevételek felvételére alkalmasak, maradéktalanul megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, alkalmazási területük sokkal nagyobb az ismert, hasonló jellegű elemekénél, s 40 emellett olcsók. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy kizárólag a fafurnérlemezből készült kiüregelő csövek alkalmasak a gyártás közben fellépő hő-, nedvesség- és nyomóigénybevételek felvételére, a ke- 45 meny habanyaggal, vagy műgyantával kötött laza szerkezetű anyaggal a végleges szerkezetben való együttdolgozásra és az elemtől megkívánt statikai paraméterek biztosítására. E felismerés alapján a találmány értelmében oly 50 módon járunk el, hogy az adott idomtest alakjával megegyező alakú zárt térben fafurnérlemez csöveket helyezünk el, s e csövek külső felülete és a térhatároló felületek közötti térben önmagában ismert módon kemény műanyaghabot pl. polisztirol-, 55 vagy poliuretán habot állítunk elő, vagy e teret laza szerkezetű anyaggal (pl. faforgáccsal, pozdorja val, üvegszállal, salakgyapottal stb.) töltjük ki és ezt a laza szerkezetű anyagot célszerűen műgyanta (pl. fenolgyanta, vinilidénklorid kopolimer disz- 60 perzió stb.) kikeményítésével (térhálósításával) megkötjük. Az idomtestek gyártása szétszedhető, azaz az elem elkészülte után eltávolítható oldalfalakkal bíró, ene alkalmas anyagú sablonban történhet, 65 ebben az esetben héjalás nélküli, nyitott végű üregekkel rendelkező elemeket kapunk, s az oldalfelületeket maga az elem anyaga képezi. Az így nyert elemek felhasználási területétől függően célszerű lehet az üregek utólagos lezárása hőtechnikai okokból, az üregekben való légmozgás ilyen szempontból kedvezőtlen. Az idomtestek gyártására szolgáló zárt teret legalább részben olyan határolólemezekkel is kialakíthatjuk, amelyeket az elem elkészülte után nem távolítunk el, hanem annak végleges héjalásaként, az elem anyagához kötve hagyjuk. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módja értelmében. az idomtest alakjával megegyező alakú zárt tér két egymással szemben levő, a kiüregelő csövekre merőleges lapját a furnérlemezcsövek rögzítésére és lezárására alkalmas, e csövek belső átmérőjével azonos külső átmérőjű henger alakú kiemelkedésekkel ellátott, célszerűen mélyhúzott fólianyagból készített formalemezből alakítjuk ki. Célszerű ezeket a homlokoldalakon alkalmazott formatesteket végleges héjalásként az elemen hagyni, mert a csövek lezárása így már a gyártás közben megoldódik, s később ilyen intézkedésre már nincs szükség. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítása módja értelmében a furnérlemez betétcsöveket két rétegből oly módon állíthatjuk elő, hogy a kiüregelő-betétcső belső rétegét alkotó lemezt csővé hajlítjuk, külső felületét ragasztóval vonjuk be, majd a második réteget alkotó lemezt ene a ragasztóval bevont csőre hajlítjuk rá, mimellett az egyes rétegek záró vonalait célszerűen az egymással szemben levő oldalon alakítjuk ki. Előnyös a találmány értelmében az a furnérlemezcső előállítására alkalmas eljárás is, amely szerint a furnérlemez-csöveket két lemezcsíkból oly módon állítjuk elő, hogy az első furnérlemezcsíkot spirálosán hengerré formáljuk, a henger külső felületét ragasztóval vonjuk be, majd a második (külső) réteget alkotó lemezcsíkot (célszerűen ugyancsak spirálosán) az első, ragasztóval bevont rétegre hajtjuk. A találmány szerinti eljáráshoz, valamint az eljárással létrehozott termékhez a következő új* előnyös hatások fűződnek: A furnérlemezből készült cső egyidejűleg képes elviselni a gyártás közben felszabaduló hő hatását, ellenáll a nedvesség behatásának ' és felveszi a gyártáskor fellépő nyomást is, ugyanakkor olcsó és a találmány szerinti technológiával viszonylag egyszerűen előállítható. Rendkívül jelentős és kedvező, hogy a furnérlemezcső és a körülvevő kemény műanyaghab -illetve kötött lazaanyag- réteg együttdolgoznak, vagyis a furnérlemez-cső külső fala és az elem anyaga között olyan mértékű tapadás jelentkezik, hogy a találmány szerinti idomtest csupán önmagában, mindenfajta, mindezideig statikai okokból ilyen jellegű építőelemeknél feltétlenül szükségesnek tartott keretváz járulékos merevítőszerkezet nélkül teherhordó funkciók ellátására alkalmas építőelemként használható. Az alkotóelemek találmány szerinti egyesítésével kihasználható ezeknek az elemeknek a szilárdsági 2