169319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőerőművek vízkezelésére

5 169319 6 lopokból áll. A kondenzvíz-tisztító 19 berendezés bevezető vezetékéhez hulladék- és csapadékvizet tároló 20 tartály van kapcsolva. Az erőmű blokkrendszerében semleges jellegű, legfeljebb 6,5 - 7,5 pH értékű vizet használunk. 5 Üzemeltetés során minden egyes 1, 2, 3, 4 egységet egymás után 6—6 órás periódusokban a kondenzvíz-tisztító 19 berendezéshez kapcsoljuk. így például az első periódusban az 1 egységet 5 és 11 zárószerveinek nyitásával a 9, illetve 15 vezetéken 10 keresztül kapcsoljuk a kondenzvíz-tisztító 19 berendezéshez. A 6 órás periódus eltelte után zárjuk az 5 és 11 zárószerveket és most megnyitva a 2 egység 6, illetve 12 zárószerveit a 2 egységet kapcsoljuk a kondenzvíz-tisztító 19 berendezéshez. 15 Ezen idő alatt természetesen az 1, 3 és 4 egységek üzemvíztisztítás nélkül üzemelnek. A hat órás tisztítási periódus után a 6, illetve 12 zárószervek zárásával a 3 egység vízrendszere kerül tisztításra. Ekkor a 3 egység vízrendszerét a 7, illetve 13 20 zárószervek nyitásával a 10, illetve 17 vezetékek segítségével kapcsoljuk a kondenzvíz-tisztító 19 berendezéshez. Most tehát az 1, 2 és 4 egység üzemel a víztisztító 19 berendezés nélkül. Ezután következik a 4 egység vízrendszerének megtisztítása, 25 miután a 3 egység 7, illetve 13 zárószerveit zártuk és a 4 egység 8, illetve 14 zárószerveinek nyitásával azt a 10, illetve 18 vezetékek segítségével a kondenzvíz-tisztító 19 berendezéssel kapcsoltuk össze. Ezután a ciklus a már leírt sorrendben újra indul 30 és a már ismertetett módon következik az 1 egység vízrendszerének tisztítása. Gyakorlatilag tehát egy hat órás tisztítási ciklust 18 órás tisztítás nélküli ciklus követ. A tisztítású ciklus időtartama és periódusa úgy van megválasztva, hogy egy-egy egy- 35 ség vízrendszerének szennyezettsége a tisztítási ciklus előtt a 25 mg/liter szilárd szuszpendált anyagkoncentrációt és a 0,2/xS/cm vezetőképességet ne érje el. A kondenzvíz-tisztító 19 berendezés tehát felváltva végzi az 1, 2, 3 és 4 egységek teljes 40 kondenzvizének tisztítását. Ezzel az eljárással, amint az a gyakorlat bebizonyította, a víz vezetőképessége állandó értéken és még a töményítési periódus végén is a kritikus 0,2juS/cm érték alatt marad. Ugyanakkor az összes oldott ionos és szi- 45 lárd, szuszpendált szennyezők koncentrációja 25 mg/liternél alacsonyabb értéken tartható. Az egyes tisztítási ciklusok során a víz-gőz és hűtővíz minőségének változását a 2. ábrán mutatjuk be, ahol a szaggatott vonal a víz-, gőz- és hűtővíz 50 Si02

tartalmát, a teljes vastag vonal az elektromos vezetőképességet, a pontozott vonal a szilárd szuszpendált szennyezőket, a vékony teljes vonal az Fe összmennyiségét ábrázolja. A koordináta-rendszerben az időadatok alatti vastag vonal jelenti a 55 tisztítási periódusokat. A vázolt periodikusan üzemeltetett találmány szerinti teljesáramú kondenzvíz-kezeléses üzemmód révén elérhető, hogy az acélkorrózió a kondenzátor, valamint a kisnyomású előmelegítő szakaszon is minimális legyen. 60 A periodikus üzemű találmány szerinti teljesáramú kondenzvíz-kezelés bevezetésével a sótlan kazán-póttápvíz felhasználása 40-60%-kal csökkenthető. Ez a vízmegtakarítás részben a kazánvizek leeresztésének, iszapolásának megszűnésével, részben a szennyezett csapadékvíz-minőségű hulladékvizek kondenzvíz-kezelés utáni hasznosításából adódik, másrészt az erőműblokkok indítás előtti vízcserének elmaradásából származik. A leállások számának minimumra való csökkentését a tisztavízzel üzemelő kazán minimális korróziója teszi lehetővé. Ezen túlmenően megtakarítást jelent az is, hogy az eddig leeresztett víz hőtartalma sem megy veszendőbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás előnyösen dobkazános gőztermelő egységekkel ellátott hőerőművek vízkezelésére, amelynél a gőztermelő egységek kondenzvizét mechanikai- és/vagy kevertágyas ioncserélővel tisztítjuk, azzal jellemezve, hogy a gőztermelő egységek víz-gőz rendszerében semleges jellegű, vegyszermentes, legfeljebb 6,5 - 7,5 pH értékű és legfeljebb 0,2juS/cm vezetőképességű vizet keringtetünk, a hőerőmű egy-egy gőztermelő .egységének teljes kondenzvizét pedig meghatározott, periodikusan ismétlődő ciklusokban kavicsszűrőből és/vagy vas-, réz-, szilícium- és alumínium ionokat lekötő; legalább 0,3 mm szemcsenagyságú kevertágyas ioncserélő oszlopból álló víztisztító rendszeren átvezetjük addig, míg legfeljebb 0,1 juS/cm elektromos vezetőképességű és legfeljebb 0,1 Mg/liter szilárd, szuszpendált anyagot tartalmazó vizet kapunk és ezt a vizet a gőztermelő egység zárt rendszerébe visszavezetjük, a gőztermelő egység vízrendszerét pedig a víztisztító rendszerről a következő periódus kezdetéig, azaz míg a kondenzvíz szennyezettsége a kiindulási értéket újra eléri, lekapcsoljuk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek víz-gőz rendszerrel ellátott legalább két gőztermelő egysége, valamint ioncserélő oszlopokból álló kondenzvíz-tisztító rendszere van, azzal jellemezve, hogy legalább két gőztermelő egységhez (1, 2, 3, 4) egyetlen közös, — kavicsszűrőből és/vagy kevertágyas ioncserélőből álló- kondenzvíz-tisztító berendezése (19) van, amelyhez felváltva meghatározott időperiódusokban kizárólag egyetlen, a hőerőmó többi gőztermelő egységének víz-gőz rendszerétől függetlenített goztermelő egysége teljes víz-gőz rendszerének kondenzvizét szállító vezetékek (9, 10, 15, 16, 17, 18) vannak csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőerőmű gőztermelő egységeihez (1, 2, 3, 4) tartozó egyetlen kondenzvíz-tisztító berendezés (19) áteresztő képessége a hőerőmű legnagyobb gőztermelő egységének vízforgalmával legalább azonosan van kialakítva. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 774102 - Zrínyi Nyomda 3