169304. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves betonkeverékváz előállítására

3 169304 4 anyag nedvességtartalmát, és a keverék készítéséhez fölhasználandó keverővíz mennyiségét ennek is­meretében szabják meg. A tapasztalatok az utóbbi módszerrel sem vol­tak kedvezőek, mivel a laboratóriumi nedvesség­tartalom-meghatározás, valamint az ehhez szükséges gyakori mintavételek ugyancsak lassítják a beton­készítést, a helyszíni mérésekhez pedig a munka­helyi körülményekhez képest kényes és aránylag költséges készülékek szükségesek. A találmány célja olyan módszer kidolgozása, amely a betonkeverék előállítási módszerek eddigi hibáit és hiányosságait kiküszöböli, és lehetővé teszi, hogy a nedves betonkeverékvázat a betonban szükséges víz mennyiségével együtt juttassuk be a keverékbe. Feladata a találmánynak továbbá, a térfogat szerinti méréshez szükséges berendezés lét­rehozása, mégpedig annak figyelembevételével, hogy keverővizet lehetőleg ne kelljen az adalék-kompo­nensekhez utólag adagolni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a beton vázát képező adalékanyagot előre megnedvesítjük, akkor a víztartalom a szemcsék felületét körülvevő hártyákként helyezkedik el, és e nedves adalékanyag meghatározott feltételekkei történő vibrálása segítségével az adalékanyag-szem­cséken a kívánt mennyiségű, filmszerű vízhártyát lehet előállítani. A felismeréshez tartozik, hogy a vibrálás időtartamának, amplitúdójának és frekven­ciájának megválasztásával a víztartalom bizonyos határok között tetszőlegesen beállítható, továbbá, hogy a cementhez szükséges vízmennyiség az ada­íékváz előállításához alkalmazott tömörítőmunka alapulvételével meghatározható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti berendezés nedves betonkeverékváz előállí­tására, főleg telített normálbeton vázanyagát szol­gáltató nedves betonkeverékváz készítésére nedves adaléknak tömeg és térfogat szerinti adagolásával, — ahol az adalékból azok részecskéinek felületén és/vagy a közöttük levő hézagtérfogatból a nedves­ségtartalom és/vagy a levegőzárványok kiszorítása vibrációs hatással történik, és ahol egy vagy több mérőtérbe, adott esetben nyomás alatt álló olyan nedves adalékanyagot juttatunk, amely a beton­keverékvázhoz szükséges víz mennyiségével legalább egyenlő, célszerűen annál több vizet tartalmaz, a vibrálás során a kiszorított levegőt és vizet elvezet­jük, a vibrálás időtartamát pedig az adalék fajtá­jától, az esetleges nyomástól és a tömörítő mun­kától függően választjuk meg -, oly módon van kialakítva, hogy mérőedényt, valamint a mérő­edényhez csatlakozó adagolószervet tartalmaz, mind a mérőedény, mind az adagolószerv mérőtere adott esetben megosztott, az adagolószerv és a mérő­edény között egy vagy több töltő-ürítőnyílás van, a mérőedény vibrátorral kapcsolatos, a mérőedény­hez pedig a töltő-ürítőnyílásokból kilépő nedves­séget összegyűjtő vízelvezető cső csatlakozik. A találmány szerinti berendezés további ismérve, hogy a mérőedény belsejében a vázanyagot nyomás alá helyező szervek vannak elhelyezve. A mérőedény válaszfalai peremükön horonnyal, a hornyok falain pedig nyílásokkal vannak ellátva, és a hornyok a mérőedény palástja mentén helyez­kednek el. A berendezés célszerű alakjánál a mérő-5 edény tengely körül elforgathatóan és rögzíthetően van kialakítva. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy a betonkeverékváz alkotórészeinek adagolását nagy­mértékben egyszerűsíti, és ugyanakkor meggyorsítja 10 az üzemszerű betonkészítést. A betonkészítés gyor­sítását mozdítja elő, hogy nincs szükség az adalék­anyag nedvességtartalmának állandó ellenőrzésére. Külön műszaki előnyt jelent, hogy a vibrálás közben eltávolított vízzel együtt az adalékanyag 15 szemcséin összegyűlt, főleg koíloid-jellegű szennye­ződések nagy részét is automatikusan eltávolítjuk. Ez azért jelentős, mert az ilyen természetű szennyeződések rontják a beton minőségét, eltávo­lításuk pedig nagymértékben fokozza az elérhető 20 betonszilárdságot. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos 25 hosszmetszete, a 2. ábra a berendezés elölnézete, a 3. ábra a berendezés hosszmetszetének egy rész­lete. 30 A berendezés legfőbb alkotó része az 1 mérő­edény, amely pl. fekvő elhelyezkedésű henger le­het. Az i mérőhenger végein kialakított 2 ten­gelyek a 3 tartóoszlopok 4 rugóival vannak alá­támasztva. A 2 tengelyek az 5 hüvelyekben elfor-35 díthatók és rögzíthetők. Az 1 mérőedény belsejében egy vagy több vá­laszfal helyezkedik el, amelyek segítségével az 1 mérőedény különálló mérőterekre van fölosztva. A 6 válaszfalakat helyzetükben az 1 mérőedény 7 40 palástfelülete rögzíti. A 7 paiástfelületet egyszerűen sík lemezből lehet meghajlítani és oly módon összefeszíteni, hogy a 8 palástrész mentén elhelye­zett 9 furatokba csavarokat helyezünk. Az 1 mérő­edény 7 palástfelület mentén egy vagy több 10 45 töltőürítő nyilast alakítunk ki, amelyen keresztül a ü adagolószervből az anyagok az 1 mérőedénybe bejuttathatok. Mint a 2. ábra mutatja, az 1 mérőedény és a ÍJ adagolószerv között kialakuló ék alakú rést célszejű 50 a 12 tömítéssel lezárni. A 11 adagólószerv volta­képpen teknő jellegű tartály, melynek belsejében 13 válaszfalak lehetnek elhelyezve, melyek a 11 adagolószerv belsejét elkülönülő terekre osztják. 55 Az 1 mérőedényhez hozzá van kapcsolva a 14 vibrátor, melynek segítségével az 1 mérőedényben levő anyag rezgésbe hozható, és belőle a fölösleges nedvesség, illetve levegőrészecskék eltávolíthatók. Az 1 mérőedény 6 válaszfalai peremükön — az 60 ábrán föl nem tüntetett módon - horonnyal ren­delkeznek, a hornyok falai pedig a nedvesség át­eresztésére alkalmas — célszerűen mikroszkopikus nagyságú nyílásokkal vannak ellátva. E nyílásokkal ellátott hornyok az 1 mérőedény belsejében végig-65 futó 15 vízelvezető csőhöz csatlakoznak. 2

Next

/
Thumbnails
Contents