169304. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves betonkeverékváz előállítására

3 169304 4 anyag nedvességtartalmát, és a keverék készítéséhez fölhasználandó keverővíz mennyiségét ennek ismeretében szabják meg. A tapasztalatok az utóbbi módszerrel sem voltak kedvezőek, mivel a laboratóriumi nedvességtartalom-meghatározás, valamint az ehhez szükséges gyakori mintavételek ugyancsak lassítják a betonkészítést, a helyszíni mérésekhez pedig a munkahelyi körülményekhez képest kényes és aránylag költséges készülékek szükségesek. A találmány célja olyan módszer kidolgozása, amely a betonkeverék előállítási módszerek eddigi hibáit és hiányosságait kiküszöböli, és lehetővé teszi, hogy a nedves betonkeverékvázat a betonban szükséges víz mennyiségével együtt juttassuk be a keverékbe. Feladata a találmánynak továbbá, a térfogat szerinti méréshez szükséges berendezés létrehozása, mégpedig annak figyelembevételével, hogy keverővizet lehetőleg ne kelljen az adalék-komponensekhez utólag adagolni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a beton vázát képező adalékanyagot előre megnedvesítjük, akkor a víztartalom a szemcsék felületét körülvevő hártyákként helyezkedik el, és e nedves adalékanyag meghatározott feltételekkei történő vibrálása segítségével az adalékanyag-szemcséken a kívánt mennyiségű, filmszerű vízhártyát lehet előállítani. A felismeréshez tartozik, hogy a vibrálás időtartamának, amplitúdójának és frekvenciájának megválasztásával a víztartalom bizonyos határok között tetszőlegesen beállítható, továbbá, hogy a cementhez szükséges vízmennyiség az adaíékváz előállításához alkalmazott tömörítőmunka alapulvételével meghatározható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés nedves betonkeverékváz előállítására, főleg telített normálbeton vázanyagát szolgáltató nedves betonkeverékváz készítésére nedves adaléknak tömeg és térfogat szerinti adagolásával, — ahol az adalékból azok részecskéinek felületén és/vagy a közöttük levő hézagtérfogatból a nedvességtartalom és/vagy a levegőzárványok kiszorítása vibrációs hatással történik, és ahol egy vagy több mérőtérbe, adott esetben nyomás alatt álló olyan nedves adalékanyagot juttatunk, amely a betonkeverékvázhoz szükséges víz mennyiségével legalább egyenlő, célszerűen annál több vizet tartalmaz, a vibrálás során a kiszorított levegőt és vizet elvezetjük, a vibrálás időtartamát pedig az adalék fajtájától, az esetleges nyomástól és a tömörítő munkától függően választjuk meg -, oly módon van kialakítva, hogy mérőedényt, valamint a mérőedényhez csatlakozó adagolószervet tartalmaz, mind a mérőedény, mind az adagolószerv mérőtere adott esetben megosztott, az adagolószerv és a mérőedény között egy vagy több töltő-ürítőnyílás van, a mérőedény vibrátorral kapcsolatos, a mérőedényhez pedig a töltő-ürítőnyílásokból kilépő nedvességet összegyűjtő vízelvezető cső csatlakozik. A találmány szerinti berendezés további ismérve, hogy a mérőedény belsejében a vázanyagot nyomás alá helyező szervek vannak elhelyezve. A mérőedény válaszfalai peremükön horonnyal, a hornyok falain pedig nyílásokkal vannak ellátva, és a hornyok a mérőedény palástja mentén helyezkednek el. A berendezés célszerű alakjánál a mérő-5 edény tengely körül elforgathatóan és rögzíthetően van kialakítva. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy a betonkeverékváz alkotórészeinek adagolását nagymértékben egyszerűsíti, és ugyanakkor meggyorsítja 10 az üzemszerű betonkészítést. A betonkészítés gyorsítását mozdítja elő, hogy nincs szükség az adalékanyag nedvességtartalmának állandó ellenőrzésére. Külön műszaki előnyt jelent, hogy a vibrálás közben eltávolított vízzel együtt az adalékanyag 15 szemcséin összegyűlt, főleg koíloid-jellegű szennyeződések nagy részét is automatikusan eltávolítjuk. Ez azért jelentős, mert az ilyen természetű szennyeződések rontják a beton minőségét, eltávolításuk pedig nagymértékben fokozza az elérhető 20 betonszilárdságot. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos 25 hosszmetszete, a 2. ábra a berendezés elölnézete, a 3. ábra a berendezés hosszmetszetének egy részlete. 30 A berendezés legfőbb alkotó része az 1 mérőedény, amely pl. fekvő elhelyezkedésű henger lehet. Az i mérőhenger végein kialakított 2 tengelyek a 3 tartóoszlopok 4 rugóival vannak alátámasztva. A 2 tengelyek az 5 hüvelyekben elfor-35 díthatók és rögzíthetők. Az 1 mérőedény belsejében egy vagy több válaszfal helyezkedik el, amelyek segítségével az 1 mérőedény különálló mérőterekre van fölosztva. A 6 válaszfalakat helyzetükben az 1 mérőedény 7 40 palástfelülete rögzíti. A 7 paiástfelületet egyszerűen sík lemezből lehet meghajlítani és oly módon összefeszíteni, hogy a 8 palástrész mentén elhelyezett 9 furatokba csavarokat helyezünk. Az 1 mérőedény 7 palástfelület mentén egy vagy több 10 45 töltőürítő nyilast alakítunk ki, amelyen keresztül a ü adagolószervből az anyagok az 1 mérőedénybe bejuttathatok. Mint a 2. ábra mutatja, az 1 mérőedény és a ÍJ adagolószerv között kialakuló ék alakú rést célszejű 50 a 12 tömítéssel lezárni. A 11 adagólószerv voltaképpen teknő jellegű tartály, melynek belsejében 13 válaszfalak lehetnek elhelyezve, melyek a 11 adagolószerv belsejét elkülönülő terekre osztják. 55 Az 1 mérőedényhez hozzá van kapcsolva a 14 vibrátor, melynek segítségével az 1 mérőedényben levő anyag rezgésbe hozható, és belőle a fölösleges nedvesség, illetve levegőrészecskék eltávolíthatók. Az 1 mérőedény 6 válaszfalai peremükön — az 60 ábrán föl nem tüntetett módon - horonnyal rendelkeznek, a hornyok falai pedig a nedvesség áteresztésére alkalmas — célszerűen mikroszkopikus nagyságú nyílásokkal vannak ellátva. E nyílásokkal ellátott hornyok az 1 mérőedény belsejében végig-65 futó 15 vízelvezető csőhöz csatlakoznak. 2