169284. lajstromszámú szabadalom • Gyümölcs felszedő gép

3 169284 4 7. ábra az Lábra síkjára merőleges oldalnézetet mutat be, keresztirányú rakodóberendezéssel, a 8. és 9. ábrák a keresztrakodó-rendszereket mu­tatják sematikus ábrázolásban. 5 A rajzokból kitűnően a találmány szerinti gép lényegében egy önhajtott 1 állvány a 2 kerekekkel és a 3 vezetőfülkével, továbbá a nem végtelenített hajlékony 4 szalag vezetésére és fel- és letekercse­lésére alkalmas eszközzel. A szalag két szomszédos 10 szőlőtőkesor között a talajra kerül lefektetésre, amelyre ráhelyezzük a kézzel leszedett szőlőfür­töket, a szalagot a későbbiek során ismét a géphez csatlakoztatjuk a szalagnak az 5 dobra való felte­keréséhez, ezzel egyidejűleg a leszedett 6 gyümöl- 15 csőt a szokványos 7 tartályokba helyezzük a szőlő­nek a mustkészítés helyére történő szállítás cél­jából. Ezen feladat végrehajtása céljából a gépet meg­felelő gépi berendezéssel látjuk el az 5 dobnak 20 egyik vagy másik irányban történő elforgatásához. Ezáltal egyidejűleg biztosított az elrendezés a le­szedett szőlőfürtök átrakására. Az 1. és 2. ábrák esetében ezt az elrendezést azáltal hozzuk létre, hogy a görgővezetőpálya a hátsó oldalon kiáll és a 25 szabad 8 szakaszt képezi, ami a gép hátsó oldalán túlnyúlik és ezáltal lehetővé teszi, hogy a leszedett fürtök a nehézségi erő következtében a íentlevő említett szabad szakaszon levő tartályokba bele­hulljanak. 30 Más esetekben a leszedett szőlőfürtök más mó­don is átrakhatók megfelelő eszközökkel, kereszt­irányban. A 6., 7., 8. és 9. ábrákon bemutatjuk a meg­felelő elrendezést a leszüretelt szőlőfürtök átraká- 35 sara a gépre keresztirányban. A találmány szerinti berendezés a függőlegesen álló 9 köpenytestből áll, amely egymással párhu­zamos két szakaszt tartalmaz, amelyben a 10 ser­leges szállító halad, ami a test alsó részében levő 40 szőlőt a széles 11 csészébe felfogja és a külső 12 csatornában lerakja, melynek az a feladata, hogy a szőlőt a 13 tartályba vagy egy mezőgazdasági pót­kocsiba, vagy más, erre a célra alkalmas tartályba bedobja. Ezt az elrendezést a felvevő 14 káddal 45 vagy kiszélesedéssel egészítjük ki, ami a hajlékony 15 szalag által szállított szőlőt felveszi, amikor is a szalag ugyanazon általános jellemzőkkel rendel­kezik, mint a hosszirányú átrakó és kirakó beren­dezés. 50 A 15 szalagnál az egyetlen változás abban áll, hogy egy belső 16 görgősor van elrendezve a belső rakodási terület meghatározására, ahogy ez a 9. ábrában látható, amikor is a 17 terelő lehetővé teszi a leszüretelt szőlőnek a 9 szállítóberendezés 55 alsó csészéjébe való áthaladást és ezáltal a szőlőnek a szállítóberendezés szállítóserlegébe való jutását. Az említett elrendezés lehetővé teszi, hogy a szőlőt át lehessen rakni a két szőlőtőkesor közötti területről a közvetlenül szomszédos területre, ami 60 sok esetben megkönnyítheti a munkát és a gép teljes hossza is csökkenthető. A 8. ábrából kitűnően ez az elrendezés lehetővé teszi a külső 12 rakodócsatorna zavartalan elfor­dítását, úgyhogy a 8 felvevőtartály helyzete változ- 65 tatható. Az ábrában szaggatott vonallá jelezzük a 12 kirakodócsatorna optimális helyzetét, amikor is a 8 felvevőtartály a gép hossztengelyével szintben levő helyzetet vesz fel. A gép jellemző tulajdonsága, hogy a szőlőtőke­sorok közé lefektetett, nem folyamatos, hajlékony, hosszirányban lefektetett szalagokat a szőlőnek a szalagról való leszedése után vissza tudja hozni és fel tudja tekercselni, vagy hajtogatni, továbbá a szalag egy következő területre, másik két szőlő­tőkesor közé ismét lefektethető a szüretelési folya­mat újbóli elvégzéséhez. A találmány szerinti gép előnye elsősorban ott mutatkozik meg, hogy a szőlőfürtök nagyobb kí­mélettel kezelhetők, mint a hagyományos kézzel történő kezelésnél, ami elsőrendű borok készítésé­nél igen fontos szempont. A találmány szerinti gép másik előnye ott je­lentkezik, hogy a szüretelés vagy más gyümölcs­betakarítás igen nagymértékű racionalizálását teszi lehetővé, mert a kézierő lecsökkenthető. Megállapítható, hogy a találmány szerinti gép nagy kiterjedésű szőlőkben és gyümölcsösökben al­kalmazható, mivel a hajlékony szalagoknak a szőlő­tőkesorok közé történő lefektetése és azoknak ter­méssel történő megrakása és ezután való vissza­hozása igen gyorsan elvégezhető és egyetlenegy géppel foganatosítható, sőt még annak is fennáll a lehetősége, hogy a szüretelők műszakjait és a gép üzemelését nem kell összhangba hozni, mivel a gép szükség szerint még éjjel is dolgozhat, mikor is a nappali műszak alatt leszedett és hajlékony szalagra ráhelyezett gyümölcsöt összeszedi. Magától értetődően a hajlékony szalagok külön­böző anyagokból készülhetnek, így textiliából, műanyagból, műgumiból, alakúk is eltérő lehet, készülhetnek lapos kivitelben vagy enyhén befele hajló boltozattal, a homorú oldalával felfelé, kiala­kíthatók felhelyezett vagy saját bordákkal képzett üregekkel, ami elősegíti a szőlő könnyebb szállí­tását. A szalag elhelyezkedése normál esetben a hosszanti tengellyel egyező, vagy lényegében egyező úgy, hogy a gép keresztirányú méretei csökkenthetők, ami jól egyezik az ábrákban bemu­tatott kiviteli példákkal, adott esetben pedig a szalag a géphez képest oldalt is elhelyezhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyümölcs felszedő gép, azzal jellemezve, hogy a gyümölcssorok közé hajlékony szalag (4, 15) van helyezve, amelyhez önmagában ismert haj­tóművel kapcsolatban levő dob (5) csatlakozik és a szalag (4, 15) egy elhajlási görbületének környe­zetében tartály (7) és/vagy további szállítóberen­dezés van elrendezve. (1973. X. 19.) 2. Az 1. igénypont szerinti gyümölcsfelszedő gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gép hajlé­kony szalagokat (4, 15) tartó vezetékeket foglal magában és az említett szalagok az ugyan azen géphez tartozó dobra (5) vannak vezetve, illetve feltekerve. (1973. X. 19.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents