169282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilipari folyamatok üzemi paramétereinek ellenőrzésére

5 169282 6 információ hordozója, minden különösebb káros következmény nélkül több másodperccel, vagy akár 1-2 perccel megkésve is rögzíthető. A fentiekből következik, hogy az események bekövetkezését hordozó információt módunk van a berendezésben tárolni, és az adatrögzítőre azt későbbi alkalmas időpontban továbbítani. A találmány szerinti berendezés legfőbb előnye, hogy a folyamatosan megfigyelt adatok analóg jelek formájában történő regisztrálása mellett igen egyszerű módon lehetőséget nyújt — az analóg jelek folyamatának rövid idejű kiiktatásával- egy vagy több üzemi paraméter diszkrét jelek formájában való rögzítésére. Ennek alapján gyakorlatilag ugyanazon gépi alapadottságok mellett az eddigi információmennyiségek többszörösének rögzítésére van lehetőség. A tapasztalatok szerint a találmány szerinti berendezés különösen jól használható az ún. pontírozó műszerek esetében, mert a folyamatos analóg jeleket megjelenítő diagram hiányzó pontjai kedvező módon -fölhívják a figyelmet valamely esetlegesen bekövetkezett eseményre, amelynek megfelelő pont a regisztráló szerv diagram papírjának az analóg jeleket tartalmazó tartományán kívül eső egy vagy több további sávjában jelenik meg. Kedvező az is, hogy a fenti adottságok miatt a diagramok sokkal jobban áttekinthetők, és ebből kifolyóan könnyebben kiértékelhetők, mint az eddig ismert berendezések esetében. Ezen túlmenően előnyös még, hogy több, gyakorlatilag egyiflejű információ rögzítésére van lehetőség, sőt az analóg jeleken kívüli több diszkrét jel egyidejűsége esetén azok változó ideig való tárolásával ezen diszkrét jelek rögzítésének sorrendiségét is meg lehet szabni. A találmány tárgyát kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a blokkdiagram formájában mutatunk be egy lehetséges elrendezést, ahol példaképpen két darab gépet ellenőrzünk és az információkat egyetlen adatrögzítővel dolgozzuk föl. Természetesen a megfigyelt gépek száma értelemszerűen nagyobb is lehet. A megfigyelendő G-l és G-II gépek el vannak látva egy vagy több GJ gépi jeladókkal. A szóban forgó példa esetében minden egyes Ggép két darab ilyen GJ gépi jeladóval rendelkezik. Ezek közül a G-l géphez tartozó jeladókat GJ-I/1 és GJ-I/2 jellel, míg a G-II géphez tartozó jeladókat GJ-n/1 és GJ-II/2 jellel láttuk el. Ezek a GJ gépi jeladók akár analóg, akár diszkrét jeleket továbbíthatnak az R regisztráló egység felé. Minden egyes gép mellett el lehet helyezve egy vagy több MJ manuális jeladó is, amely legegyszerűbb esetben a gépet kezelő személyzet által működtetett valamilyen nyomógombos jelzőszerv lehet. Tételezzük föl, hogy jelen esetben mindegyik gép két-két ilyen manuális jeladóval rendelkezik. Mint az ábrán látszik, az első géphez tartozó manuális jeladókat MJ-I/1, MJ-I/2 jellel, a második géphez tartozó manuális jeladókat pedig MJ-II/1 és MJ-II/2 jellel láttuk el. Amíg a G gépek normális üzemmódjuknak megfelelően működnek, addig csupán a GJ gépi jeladóktól származó jelek továbbítódnak az R regisztráló egységbe. Valamely esetlegesen előforduló ese-5 meny bekövetkeztekor a gépkezelő működésbe hozza az MJ manuális jeladók valamelyikét, vagy esetleg többet is. Ennek következtében diszkrét jelek formájában információk indulhatnak meg az R regisztráló egység felé. E diszkrét jelek először a 10 TÁ tároló egységbe jutnak, ahonnan az RA rangsorolón és a P pozicionálón keresztül kerülnek be az S szelektorba. A P pozicionáló az R regisztráló egység diagramíró 5 szerkezetével van kapcsolatban, és arra 15 szolgál, hogy a diagramon a szóban forgó információ az analóg jeleket megjelenítő „b" és „c" diagramsáv két oldalán melyik — a diszkrét jelek számára fönntartott „a" vagy „d" - diagramsávban jelenjék meg. A jelen esetben a diszkrét jelek 20 rögzítésére - mint az ábrán is látszik - két diagramsávot szántunk, de természetesen elvileg ennél több vagy kevesebb nem is lehet. Az S szelektor szerepe az, hogy kiválasztja az R regisztráló egység felé menő jeleket, és alkalmas 25 arra, hogy pl. a G—I géptől származó I/l és 1/2 információk közül hol az egyiket, hol a másikat irányítsa az R regisztráló egység felé. Ennek hatására a diagrampapíron ezen információkat rögzítő pontsorok jelennek meg. 30 Különleges esemény bekövetkezésekor a gépkezelő által működtetett MJ-I/1 és/vagy MJ-I/2 manuális jeladótól indul az információ az R regisztráló egységhez. Ez utóbbi információkat a TÁ-I tárolóegység tárolja legalább addig, amíg a 35 szabályos időközönként a diagrampapíron bejelölendő következő pont leütésére nem kerül sor. Ilyenkor a TÁ-I tárolóegység az S-l szelektor felé impulzust küld, ezzel alkalmassá teszi a manuális jel fogadására, magát a jelet pedig mindaddig tá-40 rolja, amíg a leütés az R regisztráló egységben ténylegesen meg nem történik. Több G gép megfigyelése esetén célszerű az MV mérőhelyváltó alkalmazása, amely -például a gép-45 kocsik gyújtóberendezésében alkalmazott elosztó pipához hasonló módon - folyamatosan körben forgó kapcsolószervvel rendelkezve - ciklikus egymásutánban teremt kapcsolatot az ellenőrzött gépek mindegyikével. Ily módon az i-I, i—II stb. 50 információ továbbító-rendszer az esetleges események bekövetkeztét hordozó diszkrét jeleket csak akkor továbbítja az MV mérőhelyváltón keresztül az R regisztráló egységhez, amikor az MV mérőhely váltó ciklikus kapcsolója erre „szabad 55 utat" biztosít. Ezalatt természetesen a többi TÁ tároló egység az esetleges újabb diszkrét információkat tárolja. Miután az R regisztráló egységben a diszkrét információt megjelenítő leütés megtörtént, a TÁ 60 tárolóegységekben tárolt információkat törölni kell. Erre a célra szolgál az MV mérőhelyváltóval kapcsolatban levő Tö törlőegység, amely a törlőimpulzusokat a d-I, d-II stb. továbbító rendszer útján juttatja vissza a TÁ-I, TÁ-II stb. tárolóegységek-65 hez. 3