169268. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a bábuk felállítására tekepályákon

5 169268 6 10, és 13 görgő között fekszik és átmérője lényegesen nagyobb, mint az említett három görgő bármelyikéé. A rajzon-nem ábrázolt meghajtómotor koaxiális elrendezéssel kötvetlenül csatlakozik a 20 tengelyre és háza, illetve állórésze a "18 himbakarhoz van erősítve, úgy hogy a motor a 18 himbakar elfordulását is átveszi. Az említett meghajtó villanymotor áramkörébe a 38, 39 és 42 elektromos kapcsolók vannak iktatva. Az elektromos kapcsolás úgy van megoldva, hogy ezek a kapcsolók közbenső tagokon - például védelmek és relék - át befolyásolják a meghajtómotor áramkörét. A 38 és 39 kapcsolóra egy közös, elbillenthető 46 működtetőkar hat, amelyet a 18 himbakaron található 37 bütyök mozgat, illetve vezérel. Ezenkívül van egy másik 41 működtetőkar is, amelyik a 42 elektromos kapcsolóra hat, s amelyet a 43 bütyök vezérel, illetve mozgat. Mind a 37, mind a 43 bütyök olyan kialakítású és úgy van elrendezve, hogy a 18 himbakar elfordulásakor egymást követően lépnek működésbe. A 38 és 42 elektromos kapcsolók egymással villamos szempontból párhuzamos kapcsolásúak, amikor is a berendezésnek az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetében a 38 kapcsoló zárva, a 42 kapcsoló pedig nyitva van, Az áramkörben közvetlenül a 48 kapcsolórelé előtt elhelyezkedő harmadik 39 kapcsoló ezen nyugalmi helyzetben szintén zárva van. Az egyes dobások után az 1 bábu felhúzásakor az áramkört egy kézi úton, vagy automatikusan működtethető 58 kapcsoló útján zárjuk. Ezáltal zárul a 38, 39 kapcsolón, valamint a 48 kapcsolórelén -keresztül egy áramkör, úgy hogy a meghajtómotor elindul és meghajtja a 9 hajtókereket. Miután az 1 bábut a berendezés a 3 központosítókészülékbe felhúzta s a 2 kötél a meghajtómotor forgása dacára sem húzható tovább felfelé, a 18 himbakar elfordul, miáltal a 42 kapcsoló záródik, miközben mind a 38, mind a 39 kapcsoló nyit. Ezáltal á 48 kapcsolórelé áramköre megszakad és az átesik másik kapcsolási helyzetébe, amely a meghajtómotor forgásirányváltását hozza létre. Ezután az 1 bábut a berendezés ismét leengedi, s a meghajtómotor a 6 tartalékhurok kialakulása után — például egy időkapcsoló segítségével — kikapcsolódik. Ha egyes kötelek összegabalyodnak és így nem mindegyik 1 bábu jut el egyidejűleg a 3 központosítókészülékbe, egy vagy több 18 himbakar megmarad elfordított helyzetében. Mivel valamennyi 46 működtetőkar össze van kötve egymással egy közös átmenőrúd útján, továbbá valamennyi 41 működtetőkar ugyancsak egy közös, átmenőrúd útján működik, a fent leírt körülmény azt eredményezi, hogy az áramkör a 38 kapcsoló útján nyit, mihelyt a' 45 rúd egy, a nyugalmi helyzetébe visszatérő 18 himbakar 37 bütykére felfut. Amíg a 40 rúd elfordított helyzetben maradt 18 himbakar 43 bütykére felfekszik, az 1 bábuk fel és le mozognak, ami tapasztalataink szerint a 2 kötelek kibogozódásához vezet, anélkül, hogy kézi úton kellene beavatkozni. A 9 hajtókeréknél a méretek és a súrlódási viszonyok úgy választandók meg, hogy a 9 hajtókerék és a 2 kötél, illetve a 14 szíj között megcsúszás álljon elő, ha a kötélhúzás egy bizonyos meghatározott értéket meghalad. Ez a megcsúszás akkor jön létre, ha a kötélre gyakorolt húzás nagyobb, mint a 18 himbakar elfordításához 5 szükséges erő, ami azt jelenti, hogy ez akkor következik be, ha a 18 himbakar az „A" jelű nyíl irányában elfordított véghelyzetét elérte. Továbbá a kötélvezetést a 18 himbakaron levő szakaszon - tehát a 4 terelőgörgővel átellenes irányban - úgy 10 kell megválasztani, hogy a 2 kötél a 20 tengelyen és az 5 görgő 54 tengelyén át húzott 28 osszekötőegyenessel hegyesszöget alkosson. Ezál' elérhető, hogy a 9 hajtókeréknek a „C" iram való forgásakor a 18 himbakarnak a „B" irán; való 15 elfordulása következzék be, mivel az 5 görgő a 18 himbakar 20 tengelyétől radiális távolságban van. Annak érdekében, hogy a 2 keréknek a 9 hajtókeréken való súrlódását növeljük, a 2 kötelet 20 nemcsak egyszer, hanem például kétszer lehet a 9 hajtókerék köré tekerni, amint ez a 3. ábrából kitűnik. A 7 befogadótartályban elhelyezkedő kötéltartalék - a 6 tartalékhurok - olyan nagy, hogy a 25 golyóval eltalált bábu szabadon eldőlhet, miközben a 2 kötelet maga után húzza. A 2 kötél számára szolgáló 12 kötéltartalék-tartály úgy van kialakítva, hogy abban egy bizonyos 30 mennyiségű tartalékkötél helyezhető el. A 2 kötélnek ezen 12 kötéltartalék-tartályból való kihúzása a 29 szorítónyíláson keresztül csak egy bizonyos ellenállás legyőzésével lehetséges. 35 A 20 tengely célszerűen úgy van kialakítva, hogy valamennyi egymás mellett elrendezett 18 himbakaron és egyúttal valamennyi 9 hajtókeréken keresztül halad. Az egyes 18 himbakarokhoz hozzárendelt kapcsolók villamosan sorba vannak kap-40 csolva, úgy hogy a hajtómotor csak akkor kapcsol ki, illetve át, ha valamennyi 1 bábu 18 himbakarja elfordult, ami által elérhető, hogy valamennyi 1 bábunak el kell érnie a 3 központosítókészülékben levő felső helyzetét. 45 Mindazon bábuknál, amelyek először érik el felső véghelyzetüket, a 2 kötél addig csúszik a 9 hajtókeréken, míg a még fennmaradt többi bábu is el nem jut felső véghelyzetébe, úgy hogy ilymódon 50 a kötél és a hajtókerék között egy időleges megcsúszás adódhat. Ilyen módon van biztosítva, hogy minden egyes dobás, illetve gurítás után valamennyi bábu egyformán felhúzódik és központosított helyzetbe jut akkor is, ha az idők során 55 egyes kötelek megnyúltak, vagy ha egy bábuhoz új kötelet alkalmaztak időközben. A 14 szíj nemcsak arra szolgál, hogy a 2 kötél és a 9 hajtókerék között a szükséges súrlódási erőt a kívánt nagyságban biztosítsa, hanem megkönnyíti az új kötél 60 befűzését is, mivel azt a 14 szíj útján a helyes kötélpályára lehet juttatni, illetve irányítani. A 6. és 7. ábrán olyan kiviteli változatot mutatunk be, amelynél a három 5, 9 és 10 jelű kerék, 65 illetve görgő egymással a közvetlenül kapcsolódó 3