169248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

169248 23 24 Egy további kiviteli alakot szemléltet a 22. ábra, melynél a 119 orr a felfelé ívelődő 120 alsó felületnél van. Ahelyett, hogy az áramot az elektród-rúd alsó felülete és az olvasztott fémfürdő felülete között vezetnénk, a 23. ábrán szemléltetett elektródszerkezet is használható, melynél a tűzálló anyagból készült szerv, két egymással párhuzamos 121 és 122 rúdból áll. Ezek anyaga előnyösen molibdén, az egyes rudakat egymástól egy csík alakú 123 távolságtartó választja el, ez szigetelő tulajdonságú tűzálló anyagból, így pl. szilimanitból készül. Különálló elektromos 124 és 125 csatlakozásokat alakítunk ki a 121 és 122 rudakhoz. A csatlakozások egyike egy autotranszformátor változtatható megcsapolás! pontjához kapcsolódik, míg a másik csatlakozás az autotranszformátor másik kivezetéséhez történik. Az elektromos áram a 121 és 122 rudak alsó felületei között halad, áthatol az elektród alatti nyíláson keresztülhaladó olvasztott üvegen és fűti az üveget a kívánt alacsony viszkozitás biztosítására. Egy még további kiviteli alak esetében szilárd gátként, mely az olvasztott üvegnek a 26 olvasztott üvegtömegből való áramlását szabályozza, elektromosan nem vezető anyagból, így pl. tiszta szilíciumoxidból készült, olyan tűzálló anyag lehet, mely legalább 80%-ban szilíciumoxidot tartalmaz, vagy egy alumíniumszilikát tűzállóanyag lehet, mint szilimanit, melynél a fűtővezetékek az anyagba vannak beágyazva úgy, hogy az alkalmazott szilárd szerv felülete az olvasztott üveggel érintkezve fűti az üveget, mely áthalad a szilárd szerv (gát) alatt és így biztosítható a kívánt alacsony viszkozitás. Egyéb tűzálló anyagok is használhatók szilimaniton kívül, mint elektromos szigetelők a 13. és 14. ábrán szemléltetett 92 szigetelő betétekként, valamint a 16. és 17. ábrán szereplő 106 és 108 tömbök céljaira is. Legtöbbnyire közönséges alumíniumszilikát anyagot vagy szilíciumoxidtartalmú tűzálló anyagokat használunk. Az előzőekben leírt valamennyi működési mód esetében elektromos áramforrásként a szokványos 50 Hz-es frekvenciájú áramot alkalmazzuk, az áramforrás frekvenciája változtatható, így pl. 500 Hz vagy 1000 Hz, vagy ennél magasabb is lehet. Minden egyes leírt kiviteli alak esetében az üvegszalag vastagított 54 széleit lenyírjuk, mihelyt ez lehetséges, amikor az üveg már felvette végleges alakját az olvasztott fémfürdőn és kialakult egy folyamatos összefüggő síküveg-szalag vagy üvegfólia, mely azután tovább megmunkálható. Az üvegfólia példaképpen folyamatos gyantabevonattal látható el, majd a bevont üvegfóliát pelyhesítjük, ilyen módon üvegforgácsot kapunk, mely alkalmas erő-, sítő adalékanyagként gyanták vagy cementek számára. A leírt módon tehát síküveg előállítására alkalmas eljáráshoz jutunk, melynek segítségével 10 mm vastagságtól 1 mm vastagsági értékig állíthatunk elő síküveget, de előállítható síküveg ennél vékonyabb méretben is, egészen 0,005 mm vastagságú üvegfóliaként. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi síküveg és üvegfólia előállítását ugyanazzal a berendezéssel, igen kis mennyiségű beadagolással és ugyanakkor az előállított üveg vastagsága változtatható a húzóerő változtatásával, valamint az olvasztott fémfürdőre adagolt üveg mennyiségének 5 változtatásával, továbbá a hőmérséklet beállításával amikor az üvegszalagot az olvasztott fémfürdő bevezető végén létesített olvasztott üvegtömegből húzzuk. 10 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás síküveg előállítására, melynek során olvasztott üveget juttatunk szabályozott mennyiség-15 ben olvasztott fémfürdő felületére, ahol az üveg olvasztott üvegtömeget alkot, azzal jellemezve, hogy az olvasztott üvegtömegből az olvasztott üvegtömeg áramlását tűzálló anyagú gát alkalmazásával szabályozzuk, mely az olvaszott üvegtömeg 20 végén van elhelyezve és érintkezik az olvasztott üveggel, az üveggel az említett gát közelében hőt közlünk a továbbáramlás szabályozására, az olvasztott fémfürdőn üvegszalagot húzunk az üveg áramlási sebességének felgyorsításával, illetve az 25 üvegszalagra kifejtett húzóerő létesítésével, majd az üvegszalag méreteit a gát alatt való áthaladás útján stabilizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogan atosítási módja, azzal jellemezve, hogy az olvasztott üveg-30 tömegből az olvasztott üveg áramlását olyan tűzálló anyagú gát alatt létesítjük, mely az olvasztott üvegtömeg végén van elhelyezve és amelyet az olvasztott üveg nedvesít. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga-35 natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tűzálló anyagú gátat elektródként alakítjuk ki, elektromos áramot vezetünk keresztül az üvegen az elektród és az olvasztott fémfürdő között, és az elektromos árammal szabályozzuk az üveg hőmérsékletét és 40 ezzel egyidejűleg annak előrehaladási sebességét. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tűzálló anyagú gátat elektródpárként alakítjuk ki, mely egyes elektródok a gát mentén helyezkednek el, és 45 elektromos áramot vezetve az elektródok közé, a tűzálló anyagú gát alatt áthaladó üvegen keresztül, az üveg hőmérsékletét, valamint az üveg előrehaladási sebességét szabályozzuk. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti 50 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az olvasztott üvegtömegből az olvasztott üveg áramlását egyenes tűzálló anyagú gát alkalmazásával szabályozzuk, mely az olvasztott üveg felületével érintkezik. 55 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az olvasztott üvegtömegből az olvasztott üveg áramlását ívelt alakú tűzálló anyagú gát alkalmazásával szabályozzuk, melynek domború felülete 60 érintkezik az olvasztott üvegtömeggel, az üvegszalagot a tűzálló anyagú gáttól az olvasztott fémfürdő kilépő vége irányában húzzuk olyan sebességgel, mely eltávolítja az üvegszalagot a tűzálló anyagú gát homorú felületétől, mielőtt az üveg-65 szalag szélső szakaszai kialakulnának. 12