169247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

21 169247 22 A találmány szerinti eljárással az úsztatott üveggyártás alkalmazásával előállított néhány mintázott üvegterméket a 16-20. ábrákon szemléltetünk. A szemléltetett példák mindegyikénél a gyártás egy kísérleti célra beállított berendezésen történt. A 5 gyártás során 7 mm vastag és 33 cm szélességű üveget állítottunk elő és mozgattunk 45 m/óra sebességgel az olvasztott fémfürdőn. Az alkalmazott, megfelelő alakra kiképzett 31 rúdelektród 30 cm széles az üvegszalagra kereszt- 10 irányban, maximális hosszúsága pedig 50 mm az üvegszalag haladási irányában. A 31 rúdelektród rögzítésének körzetében a hőmérséklet kb. 750 C°, az olvasztott fémfürdő feletti térben kialakított nyomás alatt állótérben a védőatmoszféra 10% hid- 15 rogént és 90% nitrogént tartalmaz. A 16-20. ábrákon szemléitett példák mindegyikében az alkalmazott 37 olvasztott test összetétele 2,5% réz és 97,5% ólom, a példák esetében a kétutasan egyenirányítóit váltakozó áramlökések 20 periódusa 0,1 sec, a lökések magassága pedig 54 V. A 16. ábrán szemléltetett megoldásnál a 32 üvegszalagot a 191 nyíl irányában mozgatjuk a 3. ábrán feltüntetett 31 rúdelektród alatt, melynek alsó fele egy sorozat egymással érintkező hatszög- 25 ként van kiképezve. Az alkalmazott kapcsolási áramkört 190 számmal jelöljük és az egyenlő távolságú időperiódusokból áll. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolási áramkört úgy állítjuk be, hogy a_b és c időközök egyformák. 30 Az alkalmazott áram minden egyes, időköze 0,1 sec. és az egymást követő ON periódusok időköze 4 sec. Ez az idő felel meg tehát a szalag megfelelő szakaszának, ami lehetővé teszi, hogy egy mintázati elem elhaladjon a 31 elektródrúd 35 alatt. Ennek megfelelően akkor vezetünk áramot a 31 rúdelektródba, amikor az előző 192 mintázati elem csúcsa kilép a rúdelektród alól. Az alkalmazott eljárással egy állandóan ismétlődő összefüggő mintázatot kapunk, melynél a 37 40 olvasztott test alakja és a 31 rúdelektród alsó felülete felismerhető. A mintázó hatást a 193 kezeletlen tiszta felületek fokozzák, melyek 80%-os fényáteresztő szakaszokat alkotnak, melyekhez 194 színes mintázatú szakaszok csatlakoznak, 45 ahol a látható fényáteresztő képesség 65%. A mintázattal kialakított üvegen fényvisszaverő szakaszok ismerhetők fel, nevezetesen sárga és kék színezésű szakaszok. A 16. ábrán világosan megállapítható, hogy hogyan keletkeznek az egyes mintázati ele- 50 mek a 37 olvasztott test kialakításának megfelelően. A 17. ábra azt szemlélteti, hogy milyen hatást érünk el, amennyiben az egyes időszakaszokat a 0,1 sec.-es időközök között 2 sec.-ra csökkentjük. 55 A 190 kapcsolófeszültség-hullámot a rajz szemlélteti. A mintázati elemek szabályosan átfedik egymást és a kapott komplex mintázat 193 világos szakaszokból áll, melyeken az üveg kezeletlen, továbbá 60 színes 194 szakaszokból, valamint 195 bronzszínű szakaszokból, melyekben a látható fényáteresztő képesség 55%. A kezelt felületet visszavert fényben vizsgálva is megállapítható a jelentősen komplex mintázat. 6S Az egyes mintázati elemek között az időközöket növelhetjük, amint azt a 18. ábra szemlélteti és ebben az esetben az egyes mintázati elemek az üvegszalag mozgási irányát tekintve egymástól meghatározott távolságban vannak. A 19. és 20. ábra olyan mintázatot szemléltet, melyet a 4. ábra szerinti rúdelektród alkalmazásával állítunk elő. A 19. ábra egyszerű, egymással összefüggő mintázatot mutat, melynél az üveg 193 tiszta felületekkel rendelkezik, ahol a fényáteresztés 80%-os, ezeket a szakaszokat szürke színezésű 194 szakaszok fogják közre, melyeknél a fényáteresztés 65%-os. A 20. ábra egy sokkal komplexebb mintázatot szemléltet, melynél az egyes mintázati elemek átfedik egymást. Ilyen mintázatot akkor kapunk, ha az egyes áramlökések időközét megfelezzük, ilyenkor 195 bronzszínű szakaszokat is kapunk, melyeknek fényáteresztő képessége 55%. A 21. ábra a találmány szerinti eljárásnak azt az alkalmazási módját szemlélteti, melynél a 3. ábra szerinti rúdelektródot használunk, az alkalmazott kapcsolóáram időperiódusai egymással azonosak és az egyes egymást követő periódusok között a_b_ és JJ, időközök egymástól eltérőek. A 190 kapcsolófeszültség-hullám alkalmazásával olyan mintázathoz jutunk, melynél két egymást átfedő mintázati elem van, mely mintázati elemeket tiszta mintázatlan üvegszakasz követ, majd ezután ismét két további, egymást átfedő mintázott szakasz következik. A mintázati elemek átfedése következtében 194 és 195 szakaszokat kapunk, melyekben a fényáteresztő tulajdonság eltérő ugyanolyan módon, mint a 17. ábra szerinti megoldásnál. A 22. ábra az üvegben olyan 31 rúdelektród alkalmazásával létesített mintázatot szemléltet, mely rúdelektród alsó felülete a 6. ábrának megfelelően van kialakítva. A 23. ábra olyan összefüggő mintázati elemekből álló üveget mutat, melyet a 9. ábrán szemléltetett rúdelektród alkalmazásával állítunk elő. A 193 világos szakaszok ennél a mintázatnál a televízió képernyőhöz hasonló módon vannak kiképezve. A 24. ábrán szemléltetett kialakításnál két 31 rúdelektródot használunk, melyek mindegyike az üvegszalag szélességére keresztirányban helyezkedik el és amelyek az üveg haladási irányában megfelelő távolságban vannak. Az alkalmazott rögzítőszervek alsó felülete a 3., illetve 4. ábrának megfelelően van kialakítva. A rögzítőszervként alkalmazott 31 rúdelektródok mindegyike az elektromos vezetőtulajdonságú 35 gerendáról nyúlik lefelé és a gerendák mindegyike külön-külön van a villamos áramforráshoz kapcsolva. Áram mindkét 35 gerendához egyidejűleg vezethető, melynek során a szemléltetett mintázathoz jutunk különböző mintázati elemekkel, és az egyes gerendák áramellátásának egymástól függetlenül biztosítása lehetővé teszi a mintázati elemek kombinációját, melyek vagy átfedik egymást, egymással érintkeznek, vagy előre meghatározott távolságban helyezkednek el egymástól. A két 31 rúdelektród alkalmazásának egy másik lehetőségét a 25. ábra szemlélteti. Ebben az esetben a rúdelektródok rövidek, alsó felületük a 11