169244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta-kötésű csiszolóanyagok előállítására
7 169244 8 tőanyag-keveréket alkalmazunk és második kötőanyagrétegként hordjuk fel az előbbiekben meghatározott műgyanta-kombinációt. Az első kötőanyagréteg felhordása után nem szükséges a kötőanyag teljes kondenzációját biztosítani, sőt célszerűen úgy járunk el, hogy az első kötőanyagréteghez kellő számú szabad végcsoportot hagyunk, hogy a második kötőanyagréteggel kémiai kötés létesüljön. Ezért az impregnálás, illetve az első kötőanyagréteg felhordása után általában rövid ideig és alacsony hőmérsékleten szárítást végzünk és csak a második réteg felhordása után alakítjuk ki a térhálós szerkezetet. A térhálós szerkezet kialakítása 150-400 C° közötti hőmérsékleten 0,2-5 perc, célszerűen 180-280 C° közötti hőmérsékleten 1—3 perc alatt végbemegy. Az alkalmazott műgyantakombináció nem érzékeny a keményedési idő vagy hőmérséklet jelentősebb túllépésére sem, tehát esetleges üzemzavarok fellépése esetén is egyenletes minőségű csiszolóanyag előállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze: A hajlékony csiszolóanyag kötőanyaga a csiszolási folyamat során csak akkor képes az alkalmazott követelményeket kielégíteni, ha kiváló tapadóképessége van, mind a hordozóanyaghoz, mind a csiszolószemcse felületéhez, emellett a csiszolószemcse felületét nem befolyásolja a csiszolás hatékonysága tekintetében. Ezek az egymásnak részben ellentmondó követelmények teljesülnek a találmány szerinti műgyanta-kombinációk alkalmazása esetén. A kötőanyag szívóssága és keménysége szükséges ahhoz, hogy megakadályozza a csiszolószemcsék elmozdulását és lepergését a hordozó felületéről. Emellett azonban a hajlékonyság és rugalmasság is szükséges, hogy a csiszolási folyamat során fellépő hajlítgatási igénybevételt a csiszolóanyag minőségi károsodás nélkül elviselje, megfelelő hőállóság mellett, mivel a csiszolási folyamat során szélsőséges magas helyi hőmérsékleti értékekkel kell számolni. A találmány szerinti kötőanyag előnye, hogy széles termékválasztékot tesz lehetővé az összetétel jelentősebb megváltoztatása nélkül és jól összefér a csiszolóanyagok gyártásánál alkalmazott glutinenyv-jellegű kötőanyagokkal. Meglepő előnye az, hogy a műgyanta-kombináció . kondenzációs folyamata a hőmérséklet emelésével hatásosan gyorsítható anélkül, hogy a kötőanyagbevonat tulajdonságai romlanának. Tapasztalataink szerint a magasabb hőmérsékleten képződött bevonat rugalmassága és a gyanta csiszolószemcse-kötőképessége még fokozódik. További előnyös tulajdonság, hogy a műgyanta-kombináció magas forráspontú oldószerekben is oldható. Ezek az oldószerek szobahőmérsékleten rendkívül kis tenzióval rendelkeznek, így gőzeik nem jelentenek robbanási vagy mérgezési veszélyt, és a szárítóban elpárologtatott oldószer jó hatásfokkal visszanyerhető. A csiszolóanyagok jóságának egyik legfontosabb alapkövetelménye az éltartósság. Az éltartósság a találmány szerinti eljárással készült csiszolóanyagoknál jelentősen növelhető, mivel a kötőanyag 5 meglepően nagy kötésszilárdsággal rendelkezik és ez meggátolja a csiszolószemcsék kipergését. A forgácsolóképesség fennmaradása pedig egyenes arányban áll a csiszolószemcsék elkopásával, kipergésével vagy eltömődésével, ha ezt sikerül meggátolni, ak-10 kor az éltartam fokozódik. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél például az 1. ábrán vázolt berendezést alkalmazhatjuk. Az 1. ábra szerint az 1 letekercselő műről letekercselt hordozó hátoldalát a 2 nyomóművön szoká-15 sos módon nyomtatjuk, majd a 3 felhordómű segítségével felhordjuk az első kötőanyagréteget. A kötőanyagrétegre a 4 szemcseszóró segítségével a csiszolószemcsét szórjuk. A csiszolószemcse anyaga természetes vagy mesterséges korund, szilícium* 20 karbid, kova, flint, üveg. A szemcsefelesleget az 5 vibrátor a hordozóanyag ellenkező oldalának vibráltatásával eltávolítjuk. A 6 síkszárítóban a felvitt első kötőanyagréteget 1-2 percig 150-250 C° között szárítjuk, majd a csiszolóanyag-pályát a 9 25 hűtőhengeren átvezetve a 10 feltekercselő művön feltekercseljük. A 6 síkszárítóbafl a 7 befúvó és 8 elszívó nyílások között forró levegő vagy füstgáz keringést tartunk fenn. A második kötőanyagréteg felhordásánál a 10 feltekercselő műről a félkész 30 csiszolóanyag-tekercset az 1 letekercselő műre áthelyezzük és a 3 felhordómű segítségével a második kötőanyagréteget felhordjuk. A szárítás a 6 síkszárítóban történik 0,2 - 5,0 perc leforgása alatt 180-400 C° közötti hőmérsékleleten. 35 Vízhatlan csiszolóanyagok előállításánál ismert módon vízállóvá tett hordozóanyagot alkalmazunk vagy a csiszolóanyagot a javasolt műgyanta-kombinációval kezeljük. Az impregnált művelet folyamata megegyezik a kötőanyagréteg felhordásával, azzal 40 az eltéréssel, hogy all impregnáló hengert és a 12 kaparókat is beiktatjuk a folyamatba. Folyamatos előállítás esetén a 2. ábrán szemléltetett berendezést alkalmazzuk. Eszerint a 13 letekercselőmű után a hordozó hátoldalát a 14 nyo-45 mómű segítségével nyomtatjuk, majd a 15 felhordóművel az első kötőanyagréteget a hordozóra felvisszük. Ezután a 16 szóróval a csiszolószemcsét a felvitt kötőanyagra szórjuk és a csiszolóanyag-pályát a 17 előszárítón átvezetjük. Az előszárítás 50 után a 18 felhordóművel a második kötőanyagréteget visszük fel a csiszolóanyag-pályára és az előszárítónál nagyobb hőkapacitású 19 síkszárítóba a második kötőanyagréteg oldószerét eltávolítjuk és a kötőanyagot keményítjük. A kész csiszolóanyagot a 55 20 feltekercselő-művön feltekercseljük. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példák kapcsán közelebbről szemléltetjük: 1. példa 60 Vízálló csiszolópapír készítésére a hordozót az alábbi módon impregnáljuk: 100 súlyrész 0,13 epoxiszámú, 88 C° lágyulás-65 pontú epoxigyantából és 70 súlyrész savanyú poli-4