169244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta-kötésű csiszolóanyagok előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XI. 12. Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. VI. 30. (TPA-1204) 169244 Nemzetközi osztályozás: C08J 5/14 C08L 67/00 Feltalálók: Hernádi József vegyész 25%, Lévai András oki. vegyészmérnök 25%, Szántó Zsuzsanna vegyész 25%, Csonka Lajos oki. vegyész 25%, Budapest Tulajdonos: Papíripari Vállalat 75%, Csonka Lajos oki. vegyész 25%, Budapest Eljárás műgyanta-kötésű csiszolóanyagok előállítására 1 A találmány műgyanta-kötésű csiszolóanyagok előállítására vonatkozik, amelyek egyszerűsített technológiával és jobb minőségben gyárthatók. A csiszolótermékek kötőanyagával szemben fo- 5 kozott követelményeket támasztanak, mivel a kötőanyag tulajdonságai gyakorlatilag meghatározzák a végtermék, vagyis a csiszolóanyag minőségét is. A kötőanyag szerepe az, hogy a csiszolószemcséket a hordozón rögzítse és ezek a csiszolás során fellépő 10 mechanikai igénybevétel és hőfejlődés hatására se váljanak le a hordozóról. A hajlékony csiszolóanyagok előállításánál a tekercsszerű hordozót (papír, vászon) letekercselik, 15 majd alkalmas felhordó berendezéssel az első kötőanyagréteget felhordják. Ezután a hordozó folyékony kötőanyaggal bevont oldalára mechanikai, elektrosztatikus vagy pneumatikus úton a csiszolószemcséket, így a korundot, szilíciumkarbidot, 20 kovát vagy üveget felszórják. A csiszolószemcse felszórása után előszárítás következik, amelynek célja, hogy a csiszolószemcsék a második kötőanyagréteg felhordása közben a hordozón helytállóan rögzítve legyenek. A második kötőanyag- 25 réteg összetétel az első kötőanyagréteggel azonos vagy különböző lehet, ennek felhordása után végzik a szárítást, vagyis a végleges keményítést. A kötőanyag keményítésével a csiszolószemcsék rögzítése a hordozó felületén véglegessé válik. A rög- 30 zített csiszolószemcsét tartalmazó hordozóanyagot feltekercselik és a felhasználási célnak megfelelő lap vagy szalag alakra vágják. Az ismert hajlékony csiszolóanyagok gyártási eljárásának egyik fő nehézsége a kötőanyag előszárítisa, illetve végleges keményítése. A fokozott és sokoldalú felhasználási követelmények miatt ugyanis kizárólag kiváló kötőképességű, nem termoplasztikus kötőanyagok, így bőrenyv, száradó olaj vagy hőrekeményedő műgyanta jöhetett számításba. Az ilyen kötőanyagok szárítása, illetve hőkezelése egyrészt szükségessé teszi az alkalmazott oldószer eltávolítását, ezenkívül a kötőanyag keményedéséhez kémiai reakciók sorozatának végbemenetelére van szükség kivéve a bőrenyv esetében. A kémiai reakciók időtartama természetesen függ a felhordott kötőanyagréteg vastagságától és kémiai jellegétől, általában azonban a csiszolóanyagok gyártásának legszűkebb keresztmetszetét képezi és a gyártási költségeket nagymértékben emeli. A hajlékony csiszolóanyagok kötőanyagánál az egyik határfelületet a többnyire porózus felületű hordozóanyag, a másik határfelületet a levegő alkotja. A kötőanyagban 0,01-2 mm átmérőjű csiszolószemcsék durva-diszperz fázisként vannak eloszlatva akként, hogy a csiszolószemcsék 1/3 része a kötőanyagból kiálljon. A kötőanyagréteg vastagságát tehát megszabja a csiszolószemcsék átmérője. A viszonylag vastag kötőanyagréteget folyékony fázisból úgy kell átala-169244