169236. lajstromszámú szabadalom • Villamos hajtás
17 169236 18 elfordult, a 21 érzékelő fedésbe kerül és a 29 kapcsolón át bekapcsolja a 16 tekercselésrészt (6. ábra). Ebben a pillanatban a 20 mágnes F20 fluxusa a bekapcsolt 16 tekercselésrész Fi6 fluxusával ellentétes irányú. Minthogy a villamos motor tehetetlensége folytán áthalad ezen az „instabil holtzónán", ismét nyomatékot kezd kifejteni. Mindkét mágnes 90 villamos fokkal elfordul és a 7. ábra szerinti helyzetbe kerül. Ekkor a 28 jelszektor fedi a 25 érzékelőt, amely bekapcsolja a 14 tekercselésrészt. A villamos motor nyomatékot fejt ki és a 19 mágnes folytatja forgását. Ezután megismétlődik a leírt folyamat. Ha a 20 mágnest kezdetben az indításkor olyan helyzetbe hozzuk, amely a 3. ábra szerintihez képest —azzal a feltétellel, hogy a 24 érzékelőt a 28 jelszektor továbbra is fedi - az óramutató járásával ellentétes irányban el van tolva, a 19 és 20 mágnesek egyformán az óramutató járásával ellentétes irányban kezdenek forogni. Azt a motort, amelyik az indításkor a „stabil holtzónában'' van, vezetett motornak, a másikat pedig vezető motornak nevezzük. A vezetett villamos motor tekercselésrészeinek átkapcsolása © = 30 villamos fok késéssel, a vezető villamos motor tekercselésrészeinek átkapcsolása pedig 0 = — 30 villamos fok sietéssel következik be. Az óramutató járásának megfelelő irányú forgása esetén a 19 és 20 mágnesek tengelyei között állandó, 150 villamos fok értékű szög, az óramutató járásával ellentétes irányú forgás esetén pedig állandó - 30 villamos fok értékű szög van. A gyűrűkapcsolásban levő háromfázisú egyutas egyenirányítós motorok indításának, egyértelmű forgásirányának és normál üzemének biztosítása érdekében ezen motorok helyzetadóinak értékelőit 019 =± (10-20) villamos fokkal és 0 2 o= + (10-20) villamos fokkal el kell állítani. A mínusz jel itt arra utal, hogy a helyzetadót a motor gyűrűkapcsoláson kívüli önálló üzemi forgásirányával ellentétes irányban kell eltolni. Ebben az esetben mindkét villamos motor azonosan az óramutató járásának megfelelő irányban forog. A mágnesek közötti állandó eltolódás mintegy 150 villamos fok. Vizsgáljuk meg most a 2. ábra szerinti gyűrűkapcsolásban elrendezett, négyfázisú egyutas átkapcsolókkal ellátott két áramirányítós motor (8. ábra) működését. A villamos motorok gyűrűkapcsoláson kívüli önálló üzemben való összehangolása és az indítási folyamat részletei a fentiekben leírt háromfázisú áramirányítós motorok esetéhez hasonlóak. Az önállóan működő négyfázisú áramirányítós motorok 0 = 0 és p-1 mellett gyűrűkapcsolásba való foglalás esetén nyolc olyan helyzetet vehetnek fel, amelyben az egyik motor „stabil", a másik „instabil holtzónában" van. Ha a vezető villamos motor mágnesét kimozdítjuk az „instabil holtzónából", mindkét motor azonos módon vagy az óramutató járásával egyező irányban fog forogni, mikor is a mágnesek tengelye között állandó, 135° értékű szög van, vagy az óramutató járásával ellentétes irányban, mikor is a szögeltérés 45°. A gyűrűkapcsolásban levő, négyfázisú egyutas egyenirányítós motorok indításának, egyértelmű forgásirányának és normál üzemének biztosítás érdekében a villamos motorok helyzetadóinak értékelőit 046 =± (15-30) villamos fokkal és 04 7 =± (15-30) villamos fokkal el kell tolni a gyűrűkapcsoláson kívüli önálló üzemnek megfelelő 5 átkapcsoláshoz viszonyítva. Ekkor a villamos motorok azonos módon az óramutató járásával megegyező irányban forognak. A mágnesek tengelyei közötti állandó szögeltérés 135°. A villamos motorok forgásirányának megváltoztatása általában vala-10 melyik helyzetadó 180 villamos fokkal való eltolásával idézhető elő. A találmány szerinti villamos hajtás indítási folyamatát azonos módon vizsgálva meghatározhatjuk a különféle áramirányítós motorok indulásának 15 szükséges és elégséges feltételeit. A villamos hajtás elektromechanikai paramétereire jelentős befolyással van az, hogy hogyan választjuk meg a villamos motorok tekercselésrészei 20 bekapcsolási sietésének 0 szögértékét. A villamos motorok tekercselésrészei bekapcsolási sietése szögértékének jól meghatározott optimumai vannak a villamos motorok különféle jellemzőire (például hatásfok, a mechanikai jelleggörbe keménysége, maxi-25 malis teljesítmény stb). vonatkozólag. Ez azonban nem tartozik a találmány lényegéhez, mivel tulajdonképpen a villamos hajtás egy konkrét üzemmódjának kiválasztását jelenti. 30 Ha a villamos motorok tekercselésrészei bekapcsolási sietésének 0 szögét szabályozzuk, mindig találhatunk olyan szögértékeket, amelyeknél az első , és második villamos motor például 13 és 16 tekercselésrészeinek (3. ábra) átkapcsolása azonos ter-35 helőnyomatékoknál semleges zónában (a 9. ábrán szaggatott vonallal jelölve) következne be. Ha az első motor terhelése nő, a másodiké pedig csökken; azonos helyzetű helyzetadók esetén a jobban terhelt villamos motor átkapcsolása a semleges zó-40 nához képest siető szögnél (—©13) és a kevésbé terhelt motor átkapcsolása siető szögnél (+©i6 ) következik be. Eközben a jobban terhelt villamos motor 1,3 árama is megnő (ez szükséges), de a kevésbé terhelt villamos motor I16 árama is 45 megnő, ami nem kívánatos, mivel rontja a villamos hajtás energetikai jellemzőit. Ez a hátrányos jelenség megszüntethető, ha az áramirányítós-kapcsoló kapcsolóinak kikapcsolását a saját szinkrongép forgórészhelyzetadójának jeleivel, bekapcsolását pedig 50 a gyűrűkapcsolásban rákövetkező szinkrongép forgórészhelyzetadójának jeleivel vezéreljük (10. ábra). A 11. ábra ennek a hajtásnak egy kiviteli változatát szemlélteti. A berendezés a következőképperi működik. Ab-55 ban a helyzetben, amikor például a 68 érzékelőből vezérlőjel érkezik, a 86 impulzusformáló a 78 trigger számára impulzust ad ki, az utóbbi bekapcsolja a 74 kapcsolót, a 69 tekercselésrészen áram folyik át és a villamos motor nyomatékot fejt ki. 60 A 74 kapcsoló kikapcsolása a 88 impulzusformáló hatására következik be, amely a „saját" induktív 71 érzékelő jelének hátoldalánál „0" helyzetbe viszi át a 78 triggert. A 73 kapcsoló hasonló módon működik. Bekapcsolása az „idegen" 71 65 érzékelő jelének hátoldalánál következik be, a 87 9
