169211. lajstromszámú szabadalom • 1:1-es relatív nyílású, két tagú, szférikus tükörobjektív
3 169211 4 oldások hátrányos tulajdonságai. A szerkesztők a tükörobjektívekbén alkalmazott szférikus felületi, - vagy Mangin - tükör képalkotási hibáit egy, vagy néhány lencsével kívánják kompenzálni, s e koncepcióból az a hátrány következik, hogy a 5 szférikus felületi, - vagy Mangin - főtükör fókusztávolsága jó közelítéssel egyezik a tükörobjektív eredő fókusztávolságával. Továbbá, 1 : l-es relatív nyílást, a jó szferokromatikus korrigáitság egyidejű biztosítása mellett két tagú változatban csak a 10 nehézkesen gyártható és ezért drága aszférikus felülettel ellátott Stephens-féle Maksutov objektív biztosít, amely a szferokromatikus maradék hibáit illetően a Rayleigh-határból származtatott tűrés értékét jól kielégíti. Végül, további hátrány még a 15 tükrös komponensen kívüli tagok megnövekedett száma, a nagy szerkezeti hossz, valamint az ezekkel együtt járó súly- és méretnövekedés. Ismeretes, hogy az optikai rendszerek képalkotási hibái a rendszert alkotó lencsék és tükrök 20 fókusztávolságaival (első, második, harmadik hatvány szerint) fordítottan arányosak. Az eddig ismert, két, vagy három tagú tükörobjektívekbén a szférikus, felületi -vagy Mangin- főtükör és a vele jó közelítéssel azonos átmérőjű tagok közül a 25 tükrös komponens a legkisebb fókusztávolságú és fókusztávolsága jó közelítéssel egyenlő a tükörobjektív eredő fókusztávolságával. A kisebb átmérőjű korrekciós tagok relatív nyílása a főtükörénél sokkal kedvezőbb, ezért a főtükör fókusztávolsága 30 alapvetően determinálja a tükörobjektívek specifikációs adatait és korrekciós állapotát, azaz maradék hibáit. Ebből következik, hogy döntő fontosságú a tükörobjektívet alkotó főtükör és a kompenzáló tagok fókusztávolságviszonyainak optimális 35 meghatározása. A három (és két) tagú tükörobjektívek rendszeres vizsgálata alapján (Kalló Péter: „A klasszikus és különleges triplet típusú objektívek egységes vizsgálata optikai teljesítményüket determináló pára- 40 métereik alapján" - kandidátusi értekezés, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) reális lehetőség nyílt a fentebb emiitett optimum szisztematikus körülhatárolására. A fenti hiányosságokat szünteti meg a találmány 45 szerinti, az 1. ábrán bemutatott 1 : l-es relatív nyílású két képalkotó tagból, egy 2 Mangin-tükörbőív és egy 3 kvázioloaplanatikus meniszkuszból álló tükörobjektív, amely elől a fénysugár irányának megfordítására szolgáló 4 síktükröt -hordozó 1 50 plánparallel védőlemezzel vari célszerűen ellátva. A találmány szerinti tükörobjektív meghatározója, hogy a 2 Mangin-főtükör fi fókusztávolsága, a 3 kvázioloaplanatikus meniszkusz f2 fókusztávolsága, , valamint az őket a sugármenet irányának megfor- 55 dítására szolgáló 4 síktükör által kettéosztott e légköze, továbbá a tükörobjektív f eredő fókusztávolsága között az alábbi algebrai összefüggések állnak fenn: f f 60 1> 3<Í1<1,8 1,3<-1<1,8 0,6f<e<f A találmány szerinti 1 : l-es relatív nyílású, két tagú szférikus tükörobjektív egy lehetséges kiviteli alakját a szerkezeti adatok és szferokromatikus teljesítménygörbék feltüntetésével az l.ábra mutatja be. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy az új, rövid szerkezeti hosszal rendelkező, találmány szerinti, két tagú, 1 : l-es relatív nyílású, szférikus tükörobjektív — a középső rész kitakarása miatt megengedhető módon áthelyezett - és a 2. ábrán megrajzolt képsíkban (x -gal jelölt koordinátarendszer) attól, 0,005 mm-nél jobban el nem távolodó szferokromatikus görbékkel rendelkezik, azaz Rayleigh-határból származtatott tűrést jól megközelíti. A 2. ábrán bemutatott kiváló szferokromatikus korrekciót az 1. ábra szerinti kiviteli alak azzal biztosítja, hogy a 2 Mangin-tükör fókusztávolsága az eredő fókusztávolság másfélszerese, s így a 2 Mangin-tükör zonális nyíláshibája mintegy harmadára csökkent, amelyet a 3 kvázioloaplanatikus meniszkusz jól ki tud egyenlíteni. Ez az oka annak, hogy a találmány szerinti szférikus, két tagú tükörobjektív szferokromatikus korrigáltsága gyakorlatilag azonos az aszférikus felületet tartalmazó két tagú tükörobjektívek korrigáltságával. A találmány szerinti 1 : l-es relatív nyílású, két tagú, szférikus tükörobjektív egyszerű felépítése, viszonylag rövid szerkezeti hossza és nagy komponensfókusztávolságai miatt technológiai szempontból is előnyös, mert a gyártási és szerelési hibákra kevésbé érzékeny. A találmány szerinti tükörobjektív az optikai tengely környezetében kiváló minőségű képet alkot, ezért előnyösen felhasználható méréstechnikai, mikroszkópiai, űrkutatási, navigációs, infravörös, termovíziós és televíziós célokra. A találmány szerinti tükörobjektív képátalakító - és képerősítő csövekhez - esetleges képmezőhajlást korrigáló elem (lencse, száloptikai csatolás, stb.) közbeiktatásával — jól alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. 1 : l-es relatív nyílású tükörobjektív, amely kizárólag szférikus felületekkel határolt, gyűjtőhatású, fi és f2 fókusztávolságú, képalkotó tagokból (2), (3) áll, azzal jellemezve, hogy az önmagában ismert Mangin főtükőrnek (2) fi fókusztávolsága, a kvázioloaplanatikus meniszkusznak (3) f2 fókusztávolsága, valamint közöttük a sugármenet irányának megfordítására szolgáló síktükör (4) által kettéosztott légköznek „e" nagysága van amelynek az fi, valamint f2 fókusztávolságú tagokból (2), (3) adódó f eredő fókusztávolság között az 1,3<4<1.8 l,3<-^-<l,8 0,6f<e<f algebrai összefüggések állnak fenn, 2. Az 1. igénypont szerinti objektív kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elől elhelyezett plánparallel fedőlemezen (1) a síktükör (4) van kiképezve. 2 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 774085 - Zrínyi Nyomda
