169202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék porkohászati úton előállított testek sajtolására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169202 JÉÜL Nemzetközi osztályozás: fgl Bejelentés napja: 1974. V. 30. (IA-704) B 22 F 3/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. - •'.i .. Feltaláló: Töth László oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Ipari Szerelvény és Gépgyár, Budapest Eljárás és készülék porkohászati úton előállított testek sajtolására 1 A találmány tárgya eljárás és készülék porkohászati úton előállított testek sajtolására, amely révén minden részén azonos szemcsesűrűségű és tulajdonságú, a kívánt végméretekhez közeli-méretű testek készíthetők. 5 Az ismert porkohászati eljárásoknál az általában alakos testeket fémszemcsékből és fémvegyületszemcsékből, sajtolás révén készítik. A sajtolásra különböző eljárások ismertek, azonban az ismert eljárások között nincs olyan, amely minden szem- 10 pontból megfelelő eredményt tudna biztosítani. Az egyik ismert eljárásnál az előállítani kívánt test külső alakjának megfelelő belső alakú és méretű, szilárd anyagból - például acélból - levő edényt alkalmaznak, amelybe beerősítik a készíteni 15 kívánt testben levő furat vagy hasonló alakjának és méreteinek megfelelő alakú, illetve méretű csapot. Az edénybe betöltik a test kialakításához szükséges pormennyiséget, majd az edény nyitott végébe benyomott, dugattyúszerű sajtolóbélyeg segítségével 20 az edényben levő port összesajtolják. A poranyaghoz plasztifikáló anyagot is adnak, amely filmszerűen körülveszi az egyes szemcséket, ezért sajtolás közben a szemcsék hasonló, de nem azonos módon mozognak, mint valamely folyadék elemi 25 részei. Ennek az ismert eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a poranyag szemcséi nem egészen úgy viselkednek, mint valamely folyadék elemi részei. A sajtolási folyamat közben fellépő mozgás során a 30 poranyag szemcséi nagymértékben súrlódnak. E súrlódás nem csak a szemcsék között, hanem a szemcsék és edény fala, valamint a furatképző csap között is fellép. A súrlódás következtében a szemcséket mozgató, összenyomó erő annál kisebb, minél távolabb vannak a szemcsék az edény aljától és a sajtolóbélyeg nyomófelületétől. Ennek eredményeként a szemcsesűrűség a test hossza mentén vizsgált különböző keresztmetszetekben eltérő. Legnagyobb a szemcsesűrűség az edény alsó felülete és sajtolóbélyeg nyomófelülete melletti részen, és legkisebb a kész test hosszát felező síkban. Ez mutatja, hogy, a plasztifikált poranyag nem terjesen úgy viselkedik, mint valamely hidraulikus folyadék, és bár a poranyag minden egyes szemcséje egész felületén sugárirányú terhelésnek van sajtolás közben alávetve, a sajtoló nyomás nagysága a test hosszirányára merőleges, képzelt metszetekben levő ' szemcséken változó. A sajtolás révén előállított, még zsugorítási hőkezelés előtt levő test mérete és alakja megfelel a sajtoláshoz használt edény és csap alakjának, illetve méretének, azonban a sajtolási követő zsugorítási hőkezelés során a test méretei különböző módon változnak, úgy mintha a különböző helyeken, különböző irányokban az anyag zsugorodási tényezője különböző volna. Legnagyobb mértékű a méretcsökkenés, a zsugorodás - főként karcsú testek sajtolásánál - a sajtolt test sajtolási irányú méretének felénél. 169202 i