169189. lajstromszámú szabadalom • Rádió és TV vagy egyéb hang- és/vagy képműsort szolgáló önműködő berendezhés

169189 műsorforrások műsorjelkimeneteivel vannak összekötve, míg műsorjelkimenete a berendezés kimenő kapcsára csatlakozik. A műsorforrás üzemállapotának kijelzésére egy érzékelőt — előnyösen fényzsilipet — helyezünk el és a szalagot e2en átvezetve, az érzékelő érzékeli, hogy az éppen lejátszó fejek elé kerülő szalag mágneses réteggel van-e ellátva, vagy nem. A mágneses réteg nélküli ún. befutószalagot vagy befutót a műsort tartalmazó szalagrész elé és után szokták ragasztani, a befűzés és kezelés megkönnyítésére, de előfordulhat, hogy speciális célok biztosítására a mágneses szalagon belül is alkalmazhatunk befutószalagot. A készülék a befutószalag színétől függetlenül érzékeli és jelzi a megfelelő szalag milyenségét. A találmány szerinti berendezésben az a magnetofon, amelyen a műsor lejárt, a műsoros mágnes réteggel ellátott szalaghoz csatlakozó befutónak az érzékelőbe — fényzsilipbe - való befuttatásával jelzést ad, s a jelzés hatására a berendezés újabb magnót vagy egyéb távindítandó műsorforrást indít. Rádiós és televíziós tapasztalatunk birtokában a műsqr lebonyolításának megkönnyítésére a berendezést úgy alakítottuk ki, hogy a befutók és mágnesréteges szalagok közötti átmenetek minden, a lebonyolítás közben szükséges folyamatot elindítsanak, s így nem kell a műsor elejét megkeresni, csupán a szalagot befűzni és a gépet elindítani. A mágnesréteg kezdetén a szalag továbbítás automatikusan leáll, továbbá nem kell lejátszás után a gépet visszatekercselésre kapcsolni, a mágnesréteg végéhez érve a készülék a szalagot automatikusan visszatekercseli. A magnetofon szerelt érzékelő szolgáltatja a következő programozott műsorforrás számára a start jelet - megfelelő logikai áramkörök felhasználásával — ha a mágnesréteg végéhez kapcsolódó befutószalag közeledik a fejhez. Az érzékelőben (fényzsilipben) helyet foglaló szalag milyenségét jelzi a készülék a központi logikai egység számára. Lényeges körülmény, hogy a találmány szerinti berendezésen befutóval el nem látott szalagok is minden további nélkül felhsználhatók. Ilyen esetben a megfelelő műsorforrásnál manuálisan kell a műsor elejét megkeresni és a végén manuálisan kell leállni, illetőleg visszatekercselni. A találmány szerinti berendezésnél mód van arra, hogy az egymást követő műsorok a játszott műsor befejezése után azonnal vagy adott késleltetéssel induljanak. Ezáltal a „gépi" indítás merevségét feloldjuk. Ilyen módon lehetőség van arra, hogy egymástól jellegben elütő műsorszámok közé néhány másodperces szünetet iktassunk, míg a szorosan összetartozó műsorszámokat szünet nélkül egymás után indíthatjuk. Ezt a megoldást egészítjük ki azzal a részlettel, amellyel az egymást követő műsorszámok közül a következő indulását nemcsak ahhoz a feltételhez kötjük, hogy az előző befejeződjék, hanem ahhoz is, hogy valamilyen más folyamat befejeződjék. így például előre programozható egy magnetofon után a műsorvezető bekapcsolódása, ilyenkor a következő magnetofont nem az előző műsorforrás, hanem maga a műsorvezető indítja. Ezáltal minden egyes programlépés kétszeresen használható ki, tehát a programozási kapacitás mintegy megkétsze-5 reződik. A berendezésbe pontos helyi időt adó órát építhetünk be, amelynek segítségével egy vagy több előre meghatározott időpontban indíthatunk egy-egy műsorforrást. A berendezés lehetővé teszi 10 azt, hogy a pontos időben indítandó műsor pontosan induljon, függetlenül az éppen futó műsorforrás üzemi állapotától. Természetesen egy vagy több műsorforrásnak abszolút elsőbbséget adhatunk, így ezek műsorának befejezése előtt újabb 15 forrás nem kerülhet adásba. Előfordulhat az is, hogy egy műsorszám már befejeződött és a következő, pontos időben indítandó műsorszám beállított időpontjáig még van idő. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a 20 gördülékeny műsorszolgáltatás biztosítására erre a célra rendszeresített tartalékműsort iktassunk be, amelyet megfelelő rendelkezésre álló idő esetén a berendezés elindít. Ilyen tartalékműsor lehet monoszkóp, diapozitív zenei aláfestéssel, reklámműsor, 25 vagy — rádiós műsor esetén — szünetjel. Ha például 10 másodperces szünetjelek kerülnek adásra, 10 másodperces szünetekkel váltalkozva, akkor a berendezés minden olyan esetben elindítja a szünetjel-gépet, amelyben még legalább 20 másodperc van a 30 pontos időben induló műsor indításáig hátra. Rövidebb szünet esetén nincs értelme esetleges töredék szünetjel kisugárzását kockáztatni. Jóval hosszabb szünet viszont célszerűen csak a kezelő elhatározása alapján tölthető ki műsorral, tehát 35 nem bízható az önműködő berendezésre. A találmány szerinti berendezésnek további jellemzője az a lehetőség, hogy a műsorvezető a műsorba beavatkozhat. Ennek megfelelően a mű-40 sorvezető bármikor csökkentheti a futó műsor terjedelmét (képben vagy hangban) és bekapcsolódhat az adásba, illetve visszaállíthatja az eredeti műsort és kiléphet az adásból. Van továbbá olyan lehetőség, hogy a futó műsort teljesen eliminálva, 45 magát az adásba bekapcsolja, majd az adásból való kilépésével egyidejűleg újabb műsorforrást indít. Amennyiben egy műsorszám után kerül a műsorvezető program szerint adásba, nem kapcsolódik be anélkül, hogy ezt egy művelettel, például egy 50 gomb megnyomásával jóvá ne hagyná. Ezzel elkerülhető, hogy a műsorvezető felkészületlenül kerüljön adásba és így egy sor lehetséges bonyodalomnak elejét véve, az adás biztonsága nagyon megnövekszik. 55 A találmány szerinti berendezés további jellemzőit, részleteit és előnyeit példakénti kiviteli alakok kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakjának egyszerűsített tömbváz-60 latát mutatja, amely magában foglalja a legegyszerűbb kiviteli alakot, valamint több lehetséges kiegészítést. A 2.-7. ábrák a talámány szerinti berendezés egyes részleteinek példakénti és vázlatos kiviteleit 65 szemléltetik. 2