169123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimerek kinyerésére szerves oldószerekből
3 169123 4 nyomásokon keletkezett gőzt kiűző közegként, sztrippelő közegként használhassák fel az alacsonyabb hőmérsékletű és kisebb nyomású lépésekben. Az említett eljárások, különösen, ha azokat az összetapadásra, agglomerálódásra erősen hajlamos polimerek, mint például a poliizoprén esetében alkalmazzák, a gyakorlatban olyan nehézségekkel járnak, amelyek a többfokozatú bepárlás alkalmasságát kérdésessé teszik. Ténylegesen annak érdekében, hogy az egyik fokozatból a következőbe könnyen továbbítható polimert kapjanak, az szükséges, hogy az oldószer csaknem teljes' mennyiségét az első fokozatban távolítsák el, ami által ez a fokozat határozza meg az eljárás gazdaságosságát. A többfokozatú bepárlás alkalmazásával kapcsolatban azonban még egy másik gazdasági jelentőségű tény is van. Minthogy az első fokozatból olyan gőzt kapnak, amely kondenzál, az üzemi problémák elkerülésére ez a fokozat a légkörinél kisebb nyomásokon nem dolgozik. A második fokozatnak ezért az atmoszférikusnál nagyobb nyomáson kell dolgoznia, aminek következtében a polimer kilépésekor nyomásesés van, hiszen a szűrést atmoszférikus nyomáson hajtják végre. A szuszpenziót tartalmazó forró víz a szűrés közben hirtelen kigőzölög, ami azzal jár, hogy elvész a víznek a két nyomáshoz tartozó forrási hőmérséklettel meghatározott hőmérséklettartománynak megfelelő érzékelhető hője. Ez a veszteség polimer kg-onként 200-300 Kcal-át jelent. A szakmában ismert egy másik módszer szerint a reakciókeveréket és a vizet erőteljesen keverik olyan 7-35 kg/cm2 tartományba eső nyomáson, amely elegendően nagy ahhoz, hogy a keveréket a művelet hőmérsékletén cseppfolyós állapotban tartsa, miközben a keverékkel egyidejűleg közvetett úton hőt is közölnek annak érdekében, hogy az 38 és 93 C° közötti hőmérsékletet érjen el. A keveréket ezután 0 és 1 kg/cm2 közötti nyomásokra expandáltatják. A flash zónából ily módon az elgőzölgött oldószerrel együtt kismennyiségű nem reagált monomert is eltávolítanak, míg a maradék lényegében vízből és polimer szemcsékből áll. Nyilvánvaló, hogy itt az alkalmazott flash célja az oldószer eltávolítása a keverékből. A jelen találmány szerinti eljárásnál két készülékkel dolgozunk, amelyek nyomásai a polimer oldat áramlásának irányában csökkennek. A polimer oldatot vízzel együtt vezetjük be az első, keverővel ellátott fokozatba, ahová sűrítés után, a második fokozatból származó és kismennyiségű oldószert is tartalmazó gőzáramot is bevezetünk. Az első sztrippelő készülék tetején gőzből, oldószerből és reagálatlan monomerből álló áram távozik, amelyet az oldószervisszanyerő berendezésbe vezetünk, a fenéktermék vízből, polimerből, kismennyiségű oldószerből és kismennyiségű nem reagált monomerből álló szuszpenzió, amely, minthogy az első sztrippelő készülék nyomása nagyobb a másodikénál, spontán módon áramlik, nyomáscsökkentő, expanziós szelepen keresztül. A második sztrippelő berendezés előtt ily módon flash következik be, miközben ebbe a készülékbe még külső gőzt is vezetünk be, hogy a polimerből az oldószer eltávolítását teljessé tegyük. S A második sztripping berendezés tetején gőzből és oldószerből álló áram távozik, amelyet termókompresszió után sztrippelő közegként táplálunk be az első sztripping készülék aljába, fenéktermékként vízből és polimerből álló keveréket veszünk el, amelyet további 10 kezelésekhez továbbítunk. A munkakörülményeket oly módon választjuk meg, hogy az első sztripping készülékben a hőmérséklet 90 és 180C°, előnyösen 100 és 130 C° 15 között, az abszolút nyomás pedig 1 és 5kg/cm2 , előnyösen 2 és 3,2 kg/cm2 között legyen. A második sztripping készülékben 80-140 C°, előnyösen 100 és 120 C° közötti hőmérséklet és az 20 első sztripping készülékben alkalmazottnál 1-2 kg/cm2 -rel kisebb nyomás uralkodik. A jelen találmány szerinti eljárás eltérései a szakmában már ismert és hivatkozott eljárásoktól és előnyei azokkal szemben nyilvánvalóak. 25 Az elsőként említett eljárással egybevetve, amelyben a többfokozatú bepárlás elvét alkalmazzák, a főbb eltérések a következők: 30 1. a sztrippelő készülékek nyomásai a polimer szemcsék áramlásának irányában csökkennek, 2. elmarad a polimer szemcséket az egyik sztrippelő készülékből a másikba szállító szivattyú, 3. a termokompresszió műveletének alkalmazása. 35 A szakmában ismert, második helyen idézett eljárással kapcsolatban azt állapíthatjuk meg, hogy ennek az eljárásnak a lényege egy első, nagynyomású fokozatban végrehajtott közvetett fűtés, amelyet az 40 oldószer zömének eltávolítására alkalmazott flash követ. E cél megvalósítására tekintélyes nyomáscsökkentést alkalmaznak. A jelen találmány szerinti eljárásnál viszont a fűtés közvetlen és az első fokozatban az oldószer zömét kiűzzük. A két fokozat 45 között alkalmazott nyomáskülönbség célja a polimer szabad áramlásának biztosítása, ami által szükségtelenné tesszük anyagszállító berendezések alkalmazását. A második sztrippelő berendezés előtt végbemenő 50 flash egyedüli célja a hővisszanyerés, hiszen az oldószer főtömegét már az első fokozatban eltávolítottuk. A jelen találmány szerinti eljárás sajátos előnyeit éppen a fent említett eltérések biztosítják, a két 55 sztrippelő készülék üzemi viszonyai lehetővé teszik a polimer szemcsék természetes, szabad áramlását az egyik sztrippelő készülékből a másikba, elkerülve ezáltal a szivattyúzás műveletét. 60 Ez a tény különösen nagy jelentőségű, minthogy üzemben - és különösen a cisz-poliizoprén esetében — a szivattyúzás művelete nem is valósítható meg, tekintettel ana, hogy a polimer, még ha - mint például az első sztripperből távozó termék -65 kismennyiségű oldószert tartalmaz is, erősen ragacsos, \ 2
