169118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-amino-3-cefem -4-karbonsav-származékok előállítására
15 169118 16 zimet előnyösen vizes oldatban adjuk az acetoxi-cefalosporin nátriumsójának vizes oldatához, és a pH-t gyorsan a kívánt értékre beállítjuk. A hidrolízis lefolytatására az elegyét megfelelő hőmérsékleten, előnyösen 20-45 C° hőmérsékleten tartjuk, 5 és a hidrolízis befejezéséig vizes alkálioldatot adunk hozzá. A hidrolízis befejezését alkálititrálással vagy kromatográfiás vizsgálattal határozzuk meg. A hidrolízis termékét szokásos módon különítjük el. Nevezetesen, a reakcióelegyet vízzel nem elegyedő 10 oldószerrel, például etil-acetáttal kirázzuk, az elegyet lehűtjük és 1,5 - 4,5 pH-ra beállítjuk. Az oldhatatlan fehérjéket szűréssel eltávolítjuk. Az elvá lasztott szerves fázist ezután vízzel kirázzuk és az elegyet 4,5 - 8,5 pH értékre beállítjuk. A vizes 15 extraktumot ezután liofilizáljuk, vagy vákuumban betöményítjük és a kapott nátriumsót vízzel elegyedő oldószerkeverékből, előnyösen rövidszénláncú alkanolok keverékéből, péládul metanol és izopropil-alkohol elegyéből átkristályosítva tisztítjuk. 20 10. Az I általános képletű vegyületek, mely képletben R és R2 együttesen oxigénatomot jelent, vagyis a 25 cefalosporin laktoncsoportot tartalmaz, előállíthatók a megfelelő származékok, melyben R és R2 mindegyike hidroxilcsoportot jelent, ásványi savval, például 2 n sósavval történő kezelésével. A reakciót célszerűen vízzel elegyedő oldó- 30 szert tartalmazó vizes oldatban, például vizes di- * oxánban, előnyösen 5-50 C° közötti hőmérsékleten, több óra alatt, például 1/2 —48 óra alatt, folytatjuk le. Az oldatot ezután vákuumban betöményítjük, és a kicsapódott terméket szűrjük vagy 35 centrifugáljuk. 40 11. Az I általános képletű vegyületek, mely képletben R2 jelentése karbamoil-oxi-csoport, előállíthatók a megfelelő cefalosporin, melyben R2 jelentése hidroxilcsoport, és valamely szokásos védőcsoport bevitelére alkalmas vegyület, mely a cefem-gyűrű 4-helyzetű karb- 45 oxilcsoportjának, és adott esetben a 7-oldallánc karboxilcsoportjának megvédésére szolgál, majd izocianát reakciójával, és végül a védőcsoport, vagy védőcsoportok eltávolításával. Megfelelő védőcsoport bevitelére alkalmas vegyület a difenil-diazo-metán, melyet a nem védett cefalosporinnal inert oldószerben, például etil-acetátban, előnyösen 10-45 C° közötti hőmérsékleten, 1/2-48 óra hosszat reagáltatunk. A kapott mono- vagy diésztert ezután inert szerves oldószerben, például acetonban oldjuk, és ezután triklór-acetü-izocianáttal, előnyösen 0-50 C° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, így a megfelelő 3-N-triklór-acetil-karbamoil-oxi-metil-származékot kapjuk. A származékot savval, például 0,1 n sósav-oldattal kezelve, vagy szilikagélen kromatografálva a 3-karbamoil-oxi-metil-származék mono- vagy bisz-difenü-metil-észterét kapjuk (attól függően, hogy a kiindulóanyag 7-oldallánca szabad karboxilcsoportot tartalmaz-e). Az észtercsoport, vagy az észtercsoportok ezután a szokásos módon, például trifluor-ecetsav és anizol alkalmazásával 50 C° feletti hőmérsékleten kezelve eltávolítható. A találmány szerinti vegyületek mint antibakteriális szerek in vitro értékelését a tesztvegyületek megfelelő közegben kifejtett, minimális gátlási koncentrációjának (MGK) meghatározásával végezzük, melyen az egyes mikroorganizmusok növekedése elmarad. Gyakorlatban, a tesztvegyületek különböző koncentrációban tartalmazó agar-lemezek mindegyikét (agyvelő/szív infúziós agar) a teszt-mikroorganizmus állandó számú sejtjeivel beoltjuk, majd a lemezeket 24 óra hosszat, 37 C° hőmérsékleten inkubáljuk. A lemezeket ezután baktériumnövekedés szempontjából megvizsgáljuk és a megfelelő MGK értékeket feljegyezzük. Az ilyen tesztekben alkalmazott mikroorganizmusok, és amelyekkel szemben a vegyületek hatásosak, a következő törzsek: Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Proteus mirabilis, Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes, Proteus vulgaris, Haemophilus influenzae, Enterobacter aerogenes és Neisseria gonorrheae. A következő táblázatban számos vegyület kiválasztott MGK értékeinek egymást követő felsorolásával, a vegyületek mikroorganizmusok különböző törzseivel szembeni aktivitását szemléltetjük. Vegyületek példaszáma Escherichia coli Pseudomonas aeruKlebsiella pneuEnterobacter aeroProteus miraProteus vulgaris Staphylococcus Streptococcus 51A266 ginosa 52A490 moniae 53A009 genes 55A004 bilis 57C015 57C060 aureus 01A005 pyogenes 02C203 1. 3,1 6,2 1,5 ' 3,1 1,5 1,5 6,2 1,5 4. 25 25 6,2 25 3,1 3,1 12,5 3,1 6. 50 ' 12,5 12,5 100 6,2 6,2 25 3,1 7. 50 50 25 50 6,2 6,2 12,5 3,1 9. 25 25 25 100 i 25 12,5 25 25 10. '25 12,5 50 6,2 3,1 3,1 25 25