169117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés (viharágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására

7 169117 8 arányú keveréket. Ehhez egy vagy több klasszikus kivitelű injektort alkalmazhatunk, amilyeneket pél­dául az oxiacetilénes hegesztő pisztolyokban hasz­nálnak. Ilyen esetben az injektort vagy injektorokat közvetlenül az acetilénforrással, például a keres­kedelemben kapható acetilén palackkal kötjük össze. A csatlakoztatáshoz csövet alkalmazhatunk, amelyet megfelelő szabályozó szerkezettel, például villamos szeleppel, nyomószeleppé! vagy bármilyen más automatikus szerkezetű villamos vagy célsze­rűen mechanikus szerkezettel láthatunk el. Ennek rendeltetése, hogy az acetilén beömlését mindaddig megakadályozza, amíg az égőben megfelelő mennyi­ségű befecskendezett acetilén van még jelen. Az ilyen szerkezetet kettesével vagy többszörösen alkalmazhatjuk, azonos vagy különféle kapcsolás­ban, amelyek párhuzamosan vannak bekötve és készen állnak arra, hogy valamelyik egység kiesé­sekor a meghibásodott részt helyettesítsék. Az acetilént levegő előzetes bekeverése nélkül is befecskendezhetjük, amikor is a keverésre magában az égőben kerül sor, amit a csapószelep jelenléte és már ismertetett működésmódja tesz lehetővé. Utóbbi esetben célszerű, ha az acetilént lefelé irányított csövön át impulzusszerűen lövelljük az égő belsejébe és homogén keverék elérése végett alsó végével lényegében a légbeömlés szintjében helyezzük el. Az ilyen elrendezés megkönnyíti ho­mogén keverék létesítését. Az acetilén ugyanis könnyebb, mint a levegő. Ennek következtében felszállni igyekszik. Az eredmény hatásos robbanás és optimális lökéshullám. Gyújtásként mechanikus, villamos, piezoelektro­mos vagy általában bármilyen olyan rendszert al­kalmazhatunk, amely a kívánt pillanatban a keve­rék gyújtását biztosító lángot vagy szikrát hoz létre. Az említett keverék különösen lobbanékony, úgyhogy a gyújtást gyújtószikrával igen könnyen biztosíthatjuk. így például alkalmazhatunk belső égésű erőgépekben használt gyújtógyertyát, piezo­villamos kvarcot vagy vörös izzásig hevített ellen­állást. További megoldásként őrlángot is alkalmaz­hatunk, amelyet az égőn kívül állandóan acetilén­nel táplálunk. Ezt az őrlángot az égőben kiala­kított kis nyílástól néhány centiméterre helyezzük el. Amikor azután robbanást kell kiváltanunk, az őrláng fúvókájába nagyobb mennyiségű acetilént vezetünk, aminek következtében a nyíláson át az égőbe hatoló hosszabb láng keletkezik, amely a keveréket meggyújtja. Rátérünk a találmány szerinti eljárás foganato­sításához való viharágyú péídakénti kiviteli alak­jának ismertetésére. 1. példa A 2-6. ábrán látható péídakénti kiviteli alak esetén a 21 égő 10 milliméteres lemezből készült hengeres 22 tartály, amelynek D átmérője 45 cm. Ehhez 23 fenékrész van hegesztve, amelynek kö­zépső részén kis 24 nyílás van. Ezen át a 21 égő 23 fenékrészében esetleg összegyülemlő víz auto­matikusan eltávolítható. A hengeres rész átmérője 100 cm. Fölső végé­hez, például hegesztés útján, csonkakúp alakú 25 szakasz csatlakozik. Szűkebb részének átmérője 16 cm. Ehhez körgyűrű alakú 26 karima csatla-5 kőzik (3. ábra). Ennek nyílásain rögzítő elemeket, például fejes csavarokat fűzhetünk át, amelyekkel egyrészt a viharágyút 27 állvánnyal köthetjük össze, másrészt a 21 égőhöz csonkakúp alakú 28 kéményt csatlakoztathatunk, amelyet 29 karima 10 útján kötünk össze a 21 égő 26 karimájával. A 28 kémény 4 m magas és úgy van kialakítva, hogy alsó része hengeres 30 szakasz közbeiktatá­sával csatlakozik a 21 égő fölső kúpos részéhez. A hengeres 30 szakasz hossza körülbelül 12 cm. Je-15 lentőségét az előbbiekben már kifejtettük. A 21 égő alsó részében körülbelül 130 cm* keresztmetszetű 31 nyílás van. E 31 nyílás fölött a 21 égő belsejében vízszintes tengely körül elfor­dítható, a rajzon föl nem tüntetett csapószelep van 20 elrendezve. Amikor a csapószelep nyugalmi helyze­tébe esik, a 31 nyílást elzárja. A csapószelep ellensúllyal úgy van terhelve, hogy alsó helyzetében a 21 égő házával körülbelül 20 fokos szöget zár be. 25 A 21 égő falában két további 32 és 33 nyílás is van. Az első 32 nyílás a 34 őrláng fúvókával szemben helyezkedik el és rendeltetése, hogy meg­felelő pilanatban a keverék gyújtását lehetővé tegye. A második 33 nyíláson az acetilént bevezető 30 35 csővezeték van átvezetve, amely fölülről a 21 égő 23 fenékrésze felé irányul. A 21 égőbe eső szakaszának hossza körülbelül 20 cm. A 35 csővezeték háromutas 37 szelep útján 36 vezérlő egységgel van összekötve. A háromutas 37 35 szelep egyik további ága a 34 őrláng fúvókához, másik további ága pedig acetilén forráshoz, neve­zetesen az ábrázolt péídakénti kiviteli alak esetén a kereskedelemben kapható 38 acetilén palackhoz csatlakozik. 40 A háromutas 37 szelepben állandó áramlást biz­tosító járat van, amely lehetővé teszi, hogy a 38 acetilén palackból a 34 csővezetéken át a 34 őrláng fúvókát folytonosan tápláljuk. A vezérlő 36 egységnek merülő 39 harangja van, 45 amely hengeres 40 tankban tárolt víz szintje alá ér. A 40 tank átmérője valamivel nagyobb, mint a merülő 39 harangé. A találmány szerinti viharágyú péídakénti kivi­teli alakjának működésmódját a 4-6. ábrák bevo-50 násával ismertetjük. Ezeken az ábrákon a három­utas 37 szelep különféle üzemi helyzeteit tüntettük föl. Amikor a háromutas 37 szelep a 4. ábrán föl­tüntetett helyzetet foglalja el, a 38 acetilén pa-55 lackból gáz áramlik a vezérlő 36 egységbe. Ennek 39 harangja mindaddig emelkedik, amíg a beáramló acetilén gáz térfogata meg nem felel a 21 égőbe szállítandó mennyiségnek. Ez körülbelül 5—10 liter. A kívánt térfogat eléréséről például vizuális ellen-60 őrző rendszer útján győződhetünk meg. Az 5. ábrán látható üzemi helyzetben a vezérlő 36 egységben tárolt acetilén gázt a 35 csővezeté­ken át a 21 égőbe juttatjuk. A 6. ábrán látható üzemi helyzetben végül a 34 őrláng fúvókába jut 65 megfelelő mennyiségű hirtelenül beáramoltatott 4

Next

/
Thumbnails
Contents