169117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés (viharágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására

MAGYAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VI. 13. (PE-886) Franciaországi elsőbbsége: 1972. VI. 16. (72.22.941) (1. igénypont) 1972. XI. 20. (72.41.746) (9 és 10. igénypont) 1973. V. 29. (73.21.153) (2.-8., 11. és 12. igénypont) Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1978.1.31. 169117 Nemzetközi osztályozás: A 01 G 15/00, F 42 D 7/00 , •;„! , u Feltalálók: Ollivier Fred faültetvényes, Ollivier Gerald faültetvényes (arboriculteur), Manosque, Franciaország Tulajdonos: PEPRO Société pour le Dévéloppement et la Vente de Specialitás Chimiques, Lyon, Franciaország Eljárás és berendezés (viharágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés (vihar­ágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására, különösen jégesők megakadályozására ültetvények és vetemények fölött. A találmány szerinti eljárásnál a jégesőt lökő­hullámokkal gátoljuk meg, amelyeket rövid idő­közökben robbantásokkal keltünk. Ehhez égőben olyan terméket vagy olyan összetett anyagot ége­tünk el, amely alkalmas arra, hogy akár közvet­lenül, akár levegővel érintkezve robbanjon. Alkal­mazhatunk azonban más terméket vagy anyag­összetételt is. A fölszabaduló energiát az égővel összekötött csonkakúp alakú kéményen át fölfelé hirtelen kibocsátjuk, amikor is a két egymásra következő robbanást elválasztó időközt 23 másod­percnél rövidebbre választjuk. Ismeretes, hogy jégeső megakadályozására már alkalmaznak rakétákat. Ezek detonátor gyújtásával működnek, amikor is a detonátor a rakétát a felhő felé hajtja. A rakétában töltet van, amelyet a jégesővel fenyegető kumulusz vagy cirrus felhők belsejében késleltetett gyújtás robbant. Ez az ismert folyamat egyrészt veszélyes, más­részt igen gyakran eredménytelen és képesített tűz­szerészek (pirotechnikusok) jelenlétét teszi szük­ségessé. Ehhez járul, hogy a felhők magasságát szabatosan kell ismerni, különben a robbanás nem a kívánt magasságban megy végbe. 10 A felhők, amelyek akvatikus, sugárzó és villa­mos jelenségek, főleg sík vidék vagy sekély hullám­zású terepek fölött helyezkednek el. Ezért az ilyen területet „barometrikus ingovány"-nak nevezik. Nem kell hangsúlyozni, hogy az ilyen területeken viharok, különösképpen pedig jégesők mennyire nem kívánatosak. Ismételt zavaró hatások, például erős szél a jégeső felhőket megbolygatja és elhajtja. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a felhők belső szerkezetének módosítását és ugyan­ekkor utat nyit arra, hogy a felhőket a védendő területről eltávolítsuk. E cél elérése végett éghető 15 gázt készítünk. Egázt vezérelt szabályozó szelepen át égőbe vezetjük. Az égőben ismételt gyújtást foganatosítunk. A vihar alatt őrlángot alkalmazunk, az égést azonban gáz hirtelen bevezetésével meg­gyorsíthatjuk és így minden intenzitás növekedéssel 20 robbanást válthatunk ki. Minthogy az égő hosszú kémény útján az ég felé néz, a gyújtás pedig alulról fölfelé, vagyis a kémény kiömlő nyílása felé irányul, a robbanások következtében lökéshullámok keletkeznek. 25 A találmány jellegzetes előnye, hogy különféle éghető gázok alkalmazását teszi lehetővé. A talál­mány szerinti eljárás foganatosításához való és a továbbiakban viharágyúnak nevezett berendezés 30 működésének fő tényezői a gáz tárolása elkészítés 169117

Next

/
Thumbnails
Contents