169111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére
169111 , 5 6 dékanyag keverésére szolgáló légbeáramlás az elégetendő folyékony anyag rétegével párhuzamos irányú, majd forgómozgásba megy át és ezt követően, egyenletes időközökben, a kilépő levegőhólyagok lökőimpulzust adnak. Az éghető folyékony anyaggal kevert levegőhólyagok turbulens áramlása biztosítja a hulladékanyag intenzív keveredését és homogenizálását, biztosítja a hab széttöredezését és megakadályozza azt, hogy holt-terek alakuljanak ki azokon a helyeken, ahol a hab széttöredezése és a gázoknak a habot képező hólyagokból történő kilépése nem kellő mértékben zajlik le. Amikor pedig az éghető, folyékony hulladékanyag a réteg-keverékből kilép, a primer áramlású levegő tovább is igyekszik tangenciális irányban áramlani, s az így, a habosodó részben kialakult cseppek, a hólyagokból kikerülve és a levegővel keveredve nem felfelé, hanem egy igen bonyolult pályán — mely megközelítően helikoidális alakú - összeütköznek a szekunder levegővel és így az elgőzölgés felületét megnövelik. A szét nem töredezett cseppek visszahullanak a hulladékanyag-levegő keverékbe. A szekunderlevegő és ennek segítségével kialakult égéstermékek zárt körpályán, a tűztér felső részén, egymással ellentétes irányban, egymás felett elhelyezkedő párhuzamos .síkban forgómozgásba jönnek. Az ellentétes irányban áramló levegő, illetve égéstermékek érintkezési felülete között a kétfajta áramlás sebességének eredő, relatív sebessége konstans. Az ezen tartományba áramló cseppek egy része intenzíven töredezik szét, miáltal az elgőzölgés gyorsasága szintén megnő, s ezáltal a berendezés teljesítménye nagyobb lesz. Mivel az égés tökéletes, az eljárás alkalmával füstgázképződés úgyszólván nem is jön létre. A zárt körben végbemenő áramlás és a fúvóka-etázsok váltakozó kialakítása révén az égéstermékek a levegővel keverednek és így útjuk a tűztérben meghosszabbodik. A levegő áramlásának irány-változtatása elősegíti a cseppek széttöredezését, megakadályozza a cseppeknek a tűztér falára történő lecsapódását és megnöveli a folyékony, elgázosítandő hulladékanyag felületét. A folyékony, éghető hulladékok elégetésére szolgáló berendezés áll egy gyűrű alakú, a nyomás alatt érkező levegőt befogadó 1 keverőtartályból (lásd az 1. ábrát) amelyben egy 2 keverőcső van elhelyezve, ebben vannak a levegőáramot irányító 3 terelőelemek, amelyek a folyékony, éghető hulladékanyagot forgómozgásra kényszerítik. A 3 terelőelemekben 5 nyílások vannak kiképezve, amelyeken keresztül a levegő eltávozik. Az 1 keverőtartály felett van egy tűzálló téglákkal kibélelt, gyűrű alakú 6 tűztér kialakítva. Ennek kerületén, a belső és külső falszerkezetben, etázsszerűen vannak kialakítva a 7 és 8 fúvókák. Ezek a következőképpen vannak elrendezve: Az első etázsban — amely az 1 keverőtartálynál kezdődik -, vannak beépítve a 6 tűztér burkolatába a 7 fúvókák, melyek hegyesszögben helyezkednek el, úgyhogy a belőlük kilépő levegő az égéstermékeket forgó mozgásra kényszeríti olyan irányban, amely ellentétes a folyékony, éghető hulladékanyag forgómozgásának irányával. Az ezen etázs feletti tartományban, — a második etázsban — 5 levő 8 fúvókák olyan szögben vannak a tűztér falában kiképezve, hogy a belőlük kilépő levegőáram ellenkező irányú forgómozgást végez, és így az égéstermékeket örvénylőmozgásra kényszeríti. A két etázsban levő 7 és 8 fúvókák párhuzamos, ,0 vízszintes síkokban vannak elrendezve. A 6 tűztér külső falát a 10 csövekkel összekötött 9 légköpeny veszi körül. Ez a légköpeny a 11 elosztókamrákra csatlakozik. Az elosztókamrákon vannak kialakítva 12 lábak, amelyek egyszers-15 mind a berendezés tartórészéül szolgálnak. A 11 elosztókamrák az 1 keverőtartállyal a 13 csőcsonkok segítségével vannak összekötve. A 2. ábrán látható 3 terelőelemek sugárirányban helyezkednek el, s ezek 5 nyílásai úgy vannak 20 kialakítva, hogy a kilépő levegő az éghető, folyékony hulladékanyagot forgómozgásra kényszeríti. A csövekben áramló primer és szekunder levegő szabályozására szolgálnak a csövek megfelelő helyein elhelyezett pillangószelepek vagy tolózárak (ezek a rajzon nincsenek ábrázolva). A keverőtartályon vannak ezenkívül a 4 nyílások, továbbá a 14 ülepítőcsövek, amelyekben az el nem égett maradványok leülepednek. Az 1. ábrán látjuk a 15 előmelegítőteret. Ide 3 kerül a folyékony, éghető hulladékanyag a 16 csőcsonkon keresztül. A tüzelőanyagnak közveflenül az 1 keverőtartályba történő beáramlására szolgálnak a henger alakú, belső tartályfalon kialakított 17 nyílások. A 18 csőcsonk arra szolgál, 35 hogy az éghető hulladékanyag rétegvastagságát szabályozza, illetve konstans értéken tartsa. A csőcsonk függőleges irányban szabályozható. A 3. ábrán a tűztérnek egy olyan változatát 40 mutatjuk be, amelynek átmérője mintegy 2 méter, teljesítménye pedig az előzőnél kisebb. A gyűrű alakú 1 keverőtartály közepén van a cső-alakban kiképzett 19 oszlop. Ezen a csövön van a 20 dob, a dobon viszont 21 fúvókák vannak, amelyek a 45 dob középső részén helyezkednek el úgy, hogy a rajtuk keresztül áramló levegő áramlási iránya megegyezik annak a levegőnek áramlási irányával, amely az égéstér falában levő 22 fúvókákon keresztül a tűztérbe áramlik. 50 A 20 dob középső tartományában levő 21 fúvókákon kívül még két 23 és 24 fúvókasor van a dobon kialakítva, melyek a középső etázshoz képest magasabban, illetve mélyebben helyezkednek el. A középső etázs fúvókái a vízszintessel szöget 55 zárnak be. A 23 és 24 fúvókasor ilyen módon való kialakítása az égéstermékek örvénylő mozgását segíti elő, de előidézi az éghető hulladékanyagból kialakult cseppecskék széttöredezését, amelyek a levegő-hulladékanyag keverék habosodása alkalmával 60 keletkeznek. Az ábrázolt kiviteli példának megfelelően a 20 dob gömb alakú, de lehet természetesen henger alakú vagy kúpos kivitelű is. Az éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére szolgáló berendezés a következőképpen 65 üzemel: 3
