169096. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alternáló mozgás létesítésére szövőgépekre beépítve

169096 elérésekor egy kapcsolókar és egy merev ütköző alkalmazásával. Ezen ismert berendezéseknek azonban több hátránya van. Közös hátrányuk az, hogy felépítésük bonyolult, ami azzal jár, hogy valamely egyszerű szerkezeti 5 elem meghibásodása alkalmával a berendezés nem működik, közös hátrányuk még, hogy a bonyolult berendezések méretei túl nagyok és a villamos szerkezeti részek is gyakran meghibásodnak, v Az 1 098 179 sz. szabadalom szerint a béren- 10 dezés irányváltását vagy ütköztetéssel, vagy külső beavatkozással kapcsolt mechanikus irányváltó szerkezettel lehet csak megoldani. Külön tengelykapcsolót kell beépíteni az egyes tengelyeken levő kerékpárok mozgatásához, állandó oldási és össze- 15 kapcsolási funkcióval, ami a berendezést egyrészt bonyolulttá teszi, másrészt drágítja. Az 1510 928 lajstromszámú közzétételi iratból megismerhető berendezésben a ventillátort pólusváltós villamos motor hajtja meg, magát a 20 pólusváltást pedig külön kapcsolószerkezet végzi, amely akkor kapcsol, amikor a berendezés a sínpálya végét eléri. Ehhez kapcsolókar és merev ütköző beépítése szükséges. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő 25 berendezés révén ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. Jóllehet rendeltetésében azonos, működésmódja és szerkezeti felépítése alapvetően különbözik az ismert berendezésektől. Nevezetesen: nincs szükség kívülről működtetett pólusváltó 30 kapcsolóra, nincs szükség pólusváltó villamos motorra, nincs szükség a futómű kerekeinek külön meghajtására. Az irányváltáshoz ne^ szükséges külön kapcsolóemeltyűt beépíteni, mert mindezt a futómű pályája szélére szerelt vezetőlécek révén 35 oldjuk meg. A berendezés rendkívül egyszerű szerkezeti elrendezése révén lényegesen kisebb a meghibásodási lehetőség és előállítása is lényegesen olcsóbb. A találmány szerinti berendezés alkalmas egye- 40 nes vagy görbe pálya mentén, annak tetszőleges szakaszán alternáló mozgást végezni anélkül, hogy akár mechanikus, akár elektromos úton forgásirányváltoztatást kellene végrehajtani. A berendezés mozgását — és így az irányváltásokat is - a pályára 45 szerelt vezetőlécek határozzák meg. A berendezés működésének feltétele csupán az, hogy a pályának azon a szakaszán, ahol a mozgást végre akarjuk hajtani, vezetőlécet alkalmazunk, ahol pedig irányváltást kívánunk előidézni ott a vezetőléc pályáját 50 megszakítjuk. Mivel pedig az adott pályaszakasz mindkét oldalán vezetőlécek vannak elhelyezve, ez annyit jelent, hogy a pálya egyik oldalán elhelyezett vezetőléc rövidebb a pálya másik oldalán levő vezetőlécnél, a másik vezetőléc viszont ellenkező 55 végén rövidebb, vagyis az azonos hosszúságú vezetőlécek egymáshoz képest hosszirányban el vannak tolva. A berendezést ennélfogva úgy alakítottuk ki, hogy a hajtómotort L-alakú sínen gördülő kocsira 60 rögzítettük. A motor tengelyére csigahajtás és ezzel kapcsolódó ventillátor járókereke van szerelve. A csiga és csigakerék, valamint ennek tengelye egy toközatba (házba) vannak szerelve, ennek homlokfalára van erősítve a ventillátor háza. 65 A 'csigahajtás tengelyére alul egy tárcsa van szerelve, amelyhez egy másik kerék rugóval van hozzászorítva. A kerék és tárcsa egy futóműszekrényben vannak elrendezve. A futóműszekrényben levő tárcsához szorított kerék viszont az adott pályaszakaszon elrendezett vezetőléccel áll hajtáskapcsolatban. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, alternáló mozgást létesítő berendezést a leíráshoz csatolt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az: 1. ábra a berendezést elölnézetben, részben metszetben, a ventillátor nélkül mutatja be. A 2. ábra a berendezést oldalnézetben látjuk, az ábrán a hajtómű szerkezetét metszetben ábrázoltuk. A 3. ábra a 2. ábrán látható A-A metszővonal szerinti metszetrajz a sínekkel és a vezetőlécekkel kiegészítve. A 4. ábra az alternáló mozgást létrehozó szerkezetet haladás közben, az 5. ábra pedig a visszafelé haladó mozgás pozíciójában mutatja be. Amint az ábrák is mutatják a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés a következőképpen van felépítve: Az 1 sínen helyezkedik el a 2 kerekekre szerelt 3 kocsi. A 3 kocsira van szerelve a 4 motor, melynek tengelyével az 5 csiga és a 6 ventillátor járókerekének tengelye áll hajtáskapcsolatban. Az 5 csiga kapcsolódik a 7 csigakerékkel, mely a 8 tengelyre van szerelve. Az 5 csiga és 7 csigakerék, valamint ez utóbbi tengelye a 9 házba vannak beépítve. A 8 tengelynek a házból kinyúló végére egy 11 tárcsa van szerelve, amelyet viszont egy 12 rugó szorít a kocsi 2 kerekének tengelyére szerelt további súrlódó 13 kerékhez. A pálya két oldalán, egymáshoz képest eltolt helyzetben, egy-egy 15, 16 vezetőléc van elrendezve oly módon, hogy a haladás irányából nézve a súrlódó 13 kerékkel érintkező vezetőléc a másik 16 vezetőléc pályaszakaszánál rövidebb és megfordítva: a másik 15 vezetőléc az ellenkező végén rövidebb. A pálya mentén elrendezett vezetőléceket fogasléc vagy kifeszített lánc képezheti. Ebben az esetben a súrlódó 13 kerék fogaskerék alakjában van kialakítva. Az ismertetett berendezés úgy működik, hogy a motor bekapcsolása után, annak kimenőtengelye az 5 csigát forgatja. Mivel az 5 csiga hajtáskapcsolatban áll a 7 csigakerékkel, a 7 csigakerék ugyanakkor a 8 tengelyt, s ezzel együtt a 8 tengelyre ékelt 11 tárcsát is forgatja. Mivel a 11 tárcsához a súrlódó 13 kereket rugó szorítja hozzá, a súrlódó 13 kerék forogni kezd, eközben egyrészt a 11 tárcsával, másrészt a 15 vezetőléccel van kapcsolatban. Tehát a 8 tengelyre szerelt 11 tárcsa és a tárcsát körülvevő 14 futóműszekrény a 11 tárcsára rajzolt nyíl irányában addig kering, amíg a súrlódó 13 kerék a 16 vezetőléccel érintkezik. 2