169092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés diazotip anyagok előhívására szolgáló előhívóközeg elgőzölögtetésére

3 169092 4 Célunk a találmánnyal az említett hátrányok kiküszöbölése, valamint olyan berendezés és eljárás létrehozása, melyeknél az előhívó #

közeg folyamatosan szabadul fel és elérhető az, hogy az elgőzölögtetőt elhagyó előhívó oldat csak kis százalékban 5 tartalmaz oldott anyagot. A találmány szerinti berendezés az előhívókamra belsejében, vagy azon kívül van elhelyezve. A berendezés egyik végén befolyó, másik végén pedig kifolyó van kialakítva az előhívó oldat számára. Az 16 elgőzölögtető alj kifolyója hővezető anyagból készült szifon, amely ereszkedő, emelkedő és ismét ereszkedő szakaszt tartalmaz. A szifon hővezető kapcsolatban van az elgőzölögtető aljjal és fűtéssel. Az elgőzölögtető alj a befolyóval ellátott vége felől 15 a szifonnal ellátott vége felé lejt, és célszerűen barázdákkal van ellátva. A javasolt eljárás során az elgőzölögtetőbe 25 súly% töménységű friss ammóniumhidroxid előhívóoldatot vezetünk be. A friss előhívóoldatot az 20 összegyűlt használt előhívóközeg kondenzátummal együtt legfeljebb 100 C°-ra melegítjük fel. Ennek eredményeként ammóniumgőzt és legfeljebb 0,003 súly% ammóniát tartalmazó vizes oldatot kapunk. A belépő és kilépő előhívóközeg hőmérséklete kö- 25 zött legalább 25 C° hőmérsékletkülönbség van. A találmány szerinti megoldással biztosítható, hogy az elgőzölögtetőbe csepegő előhívó oldat lassan éri el a legnagyobb hőmérsékletet. Ennek következtében az előhívó közeg nem szabadul fel túl gyorsan, hanem a lassan hőmérsékletemelkedésnek megfelelően az előhívó közeg hosszabb idő alatt folyamatosan gőzölög el. Az elgőzölögtető kimenetén úgy biztosítjuk az oldott anyagot kis százalékban tartalmazó előhívó oldatot, hogy nemcsak a felmelegített előhívó oldatot vezetjük ki az elgőzölögtetőből a legnagyobb hőmérséklet elérése után, hanem a berendezés hidegebb helyein keletkező és az alacsonyabb hőmérsékletnek megfelelően sok előhívó közeget oldó kondenzátumot is, amelyet az elgőzölögtető elhagyása előtt a legnagyobb hőmérsékletre melegítünk és ismét felszabadítjuk belőle az előhívó közeget. Az elgőzölögtető berendezés az előhívó kamra belsejében vagy azon kívül helyezhető el. Ha az elgőzölögtetőt az előhívókamra belsejében helyezzük el, az elgőzölögi et őnek nem kell zárt berendezésnek lennie. Ebben az esetben az előhívó kamra aljának egy része elgőzölögtető aljként használható, amelyeri átfolyik az előhívó oldat. Az elgőzölögtetett előhívó-közeg kitölti az előhívó kamrát és hat az előhívó anyagra. A berendezést a későbbiekben kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. Ha az elgőzölögtető az előhívó kamrán kívül van elhelyezve, akkor zárt egységet képez, amely az előhívóoldat befolyóján és a kifolyót képező szifonon kívül csővel vagy más olyan elemmel van összekötve az előhívó kamrával, amelyen keresztül az elgőzölögtetett előhívó közeg az előhívó kamrába jut. Az előhívó kamrával még egy második összeköttetés is szükséges, amelyen át az előhívó kamra hidegebb részein keletkező kondenzátum az előhívó kamrából az elgőzölögtetőbe vezethető vissza. A felmelegített előhívó oldat éppúgy, mint az előhívó kamra és az elgőzölögtető hidegebb részein keletkező kondenzátum a szifonon át hagyja el az elgőzölögtetőt. Az elgőzölögtető berendezés egyik végén befolyó van elhelyezve, amelyen át az előhívó oldatot az elgőzölögtető aljra csepegtetjük. A befolyó az előhívó oldatot tartalmazó tartályhoz csatlakozik. Szelep segítségével szabályozható az időegységenként a befolyón át az elgőzölögtetőbe csepegő előhívó oldat mennyisége. Kifolyóként szifont alkalmazunk, amely ismert módon egy ereszkedő, egy emelkedő és végül ismét ereszkedő csőből áll. Egy előnyös kiviteli alaknál a szifon első ereszkedő csőrészét fémtömbben kialakított több, kis át- ' mérőjű furattal helyettesítjük. A furatok gyűjtőcsatornába nyílnak, amely a szifon emelkedő csőrészébe torkollik. Ezzel az előnyös kiviteli alakkal biztosítható, hogy a kifolyó oldat valóban elérje azt a hőmérsékletet, amelyre a szifont felfutottuk. Az elgőzölögtető aljon a hőmérsékletkülönbséget a befolyóval ellátott vég és a másik, a szifonnal ellátott vég között a szifonon elhelyezett fűtéssel állítjuk elő. Előnyösen a szifon egy része a szifon környezetében megvastagított elgőzölögtető aljba van ágyazva, ahol a fűtést is elhelyezzük. A fűtés egy vagy több fűtőelemből áll. A szifonon elhelyezett fűtéssel elérjük, hogy ott a legnagyobb a hőmérséklet. A hőmérséklet a befolyó irányában csökken, mivel az elgőzölögtető aljnak ez a része csak hővezetés révén melegszik. Ha az elgőzölögtető alj rossz hővezető anyagból van és a hőmérséklet ezért erősen csökken a befolyó irányában, akkor az elgőzölögtető aljban járulékos fűtőelemeket helyezhetünk el. A fűtőelemek teljesítménye kisebb, mint a szifon fűtéséé, másrészt pedig fűtőteljesítményük annál kisebb, minél kisebb a távolságuk a befolyóval ellátott végtől. Az elgőzölögtető alj előnyösen lejtősre van kialakítva úgy, hogy a szifon van a legmélyebben, a befolyó pedig az elgőzölögtető alj legmagasabban levő részén helyezkedik el. Annak érdekében, hogy a lejtőre csepegő előhívóoldat ne folyjon be túl gyorsan a szifonba, az elgőzölögtető aljban mélyedéseket, vagy alacsony bordákat alakíthatunk ki, melyek lassítják az előhívó oldat lefolyását. A szifonon át folyik ki az elgőzölögtető aljon átfolyt és azon felmelegedett előhívó oldat, amely az emelkedő hőmérsékletnek megfelelően állandóan előhívó közeget adott le, valamint az előhívó kamra és az elgőzölögtető hidegebb helyein keletkezett kondenzátum is, amely alacsonyabb hőmérsékletek következtében ismét sok oldott előhívó közeget tartalmaz. A szifonban ez a kondenzátum ismét felmelegszik az ott uralkodó hőmérsékletre és leadja az előhívó közeget, mielőtt a szifonon át kifolyna. A kifolyó előhívó oldat tehát kevés oldott anyagot tartalmaz. Az előhívó kamrában ismert módon ventillátorok helyezhetők el az előhívó közeg szétoszlatására, valamint fűtőelemek az előhívó tér felmelegítésére. 10 15 20 - 25 30 35 40 45 50 55 60 2