169079. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés négypólusos frekvenciaátviteli jelleggörbéjének swepp generátor és jelmegjelenítő készülék felhasználásával történő mérésére

3 169079 4 Jelen találmány szerinti megoldás tárgya az ismert négypólus-bemérési eljárások lényeges javítása, négypólusok átviteli jelleggörbéjének gyors és pontos mérésére szolgáló mérőjelgenerátor megalkotása. 5 A találmány szerinti megoldást TV vevőkészülék középfrekvenciás erősítőjének mérése kapcsán ismertetjük, de a találmány értelemszerűen bármely négypólusra alkalmazható. TV vevőkészülékek gyártása során egyik fő mi- 10 nőségi meghatározó elem a vevőkészülék középfrekvenciás erősítőjének a (név: 25—50 MHz) átviteli görbéje. Színes készülékeknél ez a tény még sokkal inkább érvényesül. Korábbi mérőkészülékeknél az átviteli görbe 15 összes jellegzetes pontjait (6—8 db is lehet) nem tudták markerekkel megjelölni, mert ezek a jellegzetes frekvenciájú markereket nem lehetett felharmonikus úton, egy alapfrekvenciából kiindulva létrehozni, hanem 6-8 db, egymástól független osz- 20 cillátor (szabadonfutó, kristály, vagy szintézer) és az aktuális sweep üttetéséből hozhatók létre. Azonban ennyi sok frekvencia a nemlineáris keverőre kerülve még ha olyan keskeny is a hasznos sweep sáv, mint itt (25 MHz), a hasznos sávon belül is 25 létrejönnek hamis markerek nagy számban, és közel azonos amplitúdóban. Ezért a problémát csak oszcillátoronként külön keverővel és erősítővel, valamint igen jó minőségű és ezért drága RF mágneses és statikus árnyékolással lehetett volna meg- 30 oldani. Ezt a megoldást magas költségei miatt nem alkalmazták. A találmány szerinti megoldásnál az átviteli görbe pontjainak egyértelmű meghatározása, az amplitúdó koordináták (az ernyő Y irányú) beállí- 35 tása a sweep generátor visszafutása idejére létrehozott keskeny RF mérőjelcsomagok segítségével történik. Ezek jelen megoldásban 2 szerepet játszanak: 40 a) X irányban a helyük az ernyőn a kiválasztott jellegzetes frekvenciák helyét mutatják. b) A generátorból a visszafutás idején kilépő egyfrekvenciás, rövid idejű jelcsomagok, melyek az átviteli görbe rftegfelelő helyein (ahol a sweep 45 generátor pillanatnyi frekvenciája megegyezett a mérőjel állandó frekvenciájával) megjelenve és a mérendő, illetve beállítandó négypóluson (jelen esetben a TV vevőkészülék KF erősítő fokozatán) áthaladva, amplitúdó-torzítást, illetve változást szén- 50 vednek, mégpedig az illető jelcsomag frekvenciájára jellemző mértékben. Amennyiben a generátorból származó mérőjelek amplitúdóját egymáshoz képest úgy állítjuk be, 55 hogy egy etalon beállítású négypóluson áthaladva, a detektálás során azonos amplitúdójú mérőjeleket kapjunk akkor a vizsgálandó készülék bemérésekor az optimális beállítást a mérőjelek azonos ampli-* tudója Y irányban is pontosan jelzi. 60 A találmány szerinti megoldás nagy előnye, hogy mivel a mérőjelek igen nagy, szinte tetszőleges számban előállíthatók és azok mindenkor frekvenciában (X-irányban) a helyükre kerülnek, egyúttal frekvencíamarkerek is. 65 Továbbá az eddig ismert eljárásokkal ellentétben a sweep generátor előre, illetve visszafutása során szinkronban változó, egyenként beállítható szabályzó feszültséget tudunk adni, amely a mérendő áramkört különböző munkapontokba állítják át. Például TV vevőkészülékek KF fokozatainak sweepelt átviteli görbéjét a közepesnél kisebb erősítésnél (pl. a helyi adónak megfelelő átlagos térerősítőhöz tartozó) állítják be az előírt értékre, míg a leszívások beállításánál max. erősítést hoznak létre az AGC feszültség megfelelő beállításával, ezzel modellezve egy távoli adó vételét a készülékkel, ugyanakkor azonban a helyi adó esetleges szomszéd csatornán levő zavaró hatását a szomszéd kép, illetve hangvivőfrekvencián működő mérőjelek nagy amplitúdójú jelenlétével lehet vizsgálni. A vevőkészülék e két jellegzetes és határhelyzetben levő üzemi állapotát az indikátorernyőn az egyszerre való beállítás céljából egyidőben láthatjuk és egy olyan optimális beállítást (kompresszumot) tudunk létrehozni gyorsan és egyszerűen, amire ezen komplex mérési módszer hiányában egyáltalán nem volt lehetőség. — Ha az AGC feszültség változását lassúbbá tesszük, abban minden, — az AGC feszültség változása okozta — tranziens biztosan lezajlik a vizsgált sweep futás, illetve mérőjelfutás idejére. A gyors, illetve lassú AGC feszültségváltozást előidézve a bemeneten, a mérendő áramkör munkapontjának (pl. erősítésének) átállási sebessége is vizsgálható a frekvenciamenetre gyakorolt hatás figyelembevételével. Amennyiben a vizsgálandó négypólus munkapontja a szabályzó feszültség változását lassabban követi, akkor a találmány szerinti megoldásban leírt módszer lehetővé teszi, hogy a szabályzó feszültség változását követően az ernyőn futó elektronsugár egy teljes periódusáig (egy előre és egy visszafutás idejére) kioltva a fényerőt az ernyőn, és a generátor kimenetét erre az időre teljes mértékben letiltva, a következő előrefutás alatt már a négypólus stacioner állapotát vizsgálhatjuk sweep idején. Ezután a szabályozó feszültség változását követően megint egy teljes periódusig (egy vissza és egy előrefutás idejére) teljes kioltás következik, majd ezt követően megint egy másik stacioner állapotot vizsgálhatunk a mérőjelek jelenlétében. A szabályzó feszültségnek az előző, gyorsan változó üzemmódját egyszerűen egy kapcsolóval átválthatjuk a fent említett „lassú" (másfél periódusonkénti) üzemmódba, így a tranziensek okozta átviteli görbe változás azonnal értékelhető. Ez egy további ellenőrzési lehetőség a berendezés hibátlan állapotára nézve. A megoldás szerinti vizsgálathoz szükséges mérőberendezés tartalmaz a sweep generátoron kívül az átviteli görbe jellemző pontjainak számától függően n db fix, kijelölt frekvenciát létrehozó mérőjel-generátort, ez lehet n db oszcillátor (kristály vagy szabadonfutó), vagy egy szintézer, mely n db kijelölt frekvenciájú, egyenként beállítható amplitúdójú jelet képes egymásután létrehozni. Ezeket az ismert 2