169063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kétfázisú elegyek szétválasztására, főleg vezetékrendszerekben levő folyadékokból gázok kiválasztására

5 169063 6 hez, mind pedig a gázfázis eltávolításához előnyösen alkalmazhatók vízlégszivattyú, illetve lég-lég szivattyú módjára működő injektorok. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás kétfázisú elegyek szétválasztására, 5 főleg vezetékrendszerekben levő folyadékokból gázok kiválasztására és eltávolítására, — melynél a gázt tartalmazó folyadékot egyrészt további gáz fölvételére, másrészt fizikai akadályok legyőzésére késztetjük, az előbbi által a légnemű fázis parciális 10 nyomását megnöveljük, míg az utóbbi által a gázkiválást elősegítjük, a gázkiválást depresszió segítségével fokozzuk, a kiválasztott gázfázist pedig a kezelőtérből eltávolítjuk —, azon alapul, hogy a gázt tartalmazó folyadékot a további gáz, elő- 15 nyösen levegő fölvételével a folyadékrészecskék felületi feszültségének a gázkiválás szempontjából instabil állapotáig telítjük, és a fizikai akadályok legyőzésére ezt a már telített kétfázisú elegyet késztetjük. 20 A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés — amelynek kezelőtere és a gáztalanítandó elegyet szállító vezetéknek a kezelőtérbe irányuló és abból eltávozó szakasza van, továbbá a kétfázisú elegy útjába helyezett, a 25 gázkiválást elősegítő fizikai akadályokkal van ellátva, a kezelőtér folyadékgyűjtő teret és fölötte elhelyezkedő gázteret tartalmazó kiválasztó tartály a kezelendő kétfázisú elegyet szállító vezetéknek a kiválasztó tartályból kivezető szakasza a folyadék- 30 gyűjtőhöz csatlakozik, a gáztér légritkító szervvel ellátott vagy azzal közlekedő kapcsolatban levő depressziós térrel van összeköttetésben, a depressziós térhez pedig a már kiválasztott gázt eltávolító szervek csatlakoznak —, oly módon van 35 kialakítva, hogy a szállító vezeték bevezető szakaszában a gáztalanítandó elegy telítésére alkalmas szerv, előnyösen vízlégszivattyú van beiktatva, a szállító vezetéknek a kiválasztó tartályba bevezető szakasza a gáztérbe torkollik, az egy vagy több 40 fizikai akadály a gáztérbe a már telített kétfázisú elegy útjába van elhelyezve, és pl. csepegtető, csörgedeztető, ütköztető, buborékoltató stb. szervként van kialakítva, a már kiválasztott gáz eltávolítását elősegítő szerv, pl. szivattyú a kiválasztó 45 tartály folyadékgyűjtőjéhez csatlakozik, a kezelendő kétfázisú elegy pedig a kiválasztó tartályba meglevő hálózati nyomás vagy nyomáskülönbség létrehozására alkalmas segédberendezés, pl. kútszivattyú, mélyszívó fej stb. segítségével van bejut- 50 tátva. Egy lehetséges kiviteli alak esetében a depressziós térhez a gázfázis kiválasztásának tökéletesítésére és a kiválasztott gáz eltávolítására ventillátor és szellőző injektor csatlakozik. 55 Egy másik lehetséges megoldás esetében a depressziós térhez a gázfázis kiválasztásának tökéletessé tételére és a kiválasztott gáz eltávolítására vízlégszivattyú csatlakozik, amely pl. a már gázmentesített folyadék egy részével van működtetve. 60 A kiválasztott gázfázisnak robbanásveszélytől mentesen a szabadba való juttatása érdekében a kiinduló kétfázisú elegyet tartalmazó térhez, pl. kúthoz egy vagy több gravitációs szellőző vezeték van csatlakoztatva. 65 A találmány szerinti eljárás és berendezés számos előnnyel rendelkezik. A legfőbb műszaki előny abban nyilvánul meg, hogy a gáztalanítás elvileg tetszés szerinti mértékig fokozható. Kedvező az is, hogy a berendezés kis terjedelmű, előállítása olcsó, az injektorok működtetéséhez minimális energia (tapasztalataink szerint 1 m3

átlagos gáztartalmú víz gáztalanításához alig 0,1 kW/óra) szükséges. A gázos térrel forgó alkatrész nem érintkezik, és így a szikrakeletkezés és ezen keresztül a robbanás veszélye eleve ki van zárva. Műszaki előnyként kell megemlíteni, hogy a berendezés bármilyen vízellátási rendszerbe beilleszthető. Bárhonnan származhat a víz, nem szükséges sem nyomásfokozó, sem tározó építése, a berendezés mögé bármilyen tetszőleges további műtárgy — pl. tisztító berendezés — beiktatható, a gáztalanítási művelet pedig egyszerűen összekapcsolható további vízkezelési technológiákkal (vastalanítás, mangántalanítás stb.). Kedvező az is, hogy a berendezés elvileg a rendszer bármely helyén telepíthető, akár kutak közelében, akár központi vízműben, vagy a hálózat bármely szakaszán. Gazdasági előnyként a legszembetűnőbb az, hogy a berendezésnek nincsenek meghibásodásra érzékeny vagy különleges karbantartást igénylő alkatrészei. A berendezés építése olcsó, üzemeltetése már 0,1 vízoszlopméter vákuummal megvalósítható, és ezért minimális költséget igényel. Kedvező, hogy az üzembiztonság a lehető legnagyobb, ugyanakkor a baleseti veszélyt gyakorlatilag teljesen sikerült kiküszöbölni. -A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti gáztalanító berendezés vázlata pl. vezetékrendszerhez kapcsolódva, a 2. ábra a gáztalanító berendezés víznyerő kútba beépített kútszivattyúhoz való kapcsolódás esetén, a 3. ábra a gáztalanítandó berendezés mélyszívó fejjel való működtetés esetén, a 4. ábra a mélyszívó fejjel kapcsolatos másik lehetséges megoldás. Az 1. ábra a 2 vezetéken keresztül érkező folyadék a 16 szabályozó szerven keresztül — amely az átfolyt folyadékmennyiség beállítására alkalmas és célszerűen a 13 kiválasztó tartályban elhelyezkedő 25 úszóval van összeköttetésben — halad a 13 kiválasztó tartály felé. A 16 szabályozó szerv és a 13 kiválasztó tartály közé a 17 vízlégszivattyú van beiktatva, amely a 2 vezeték ezen szakaszában áramló folyadék „szippantó" hatására a környező légtérből levegőt szív be. így a 13 kiválasztó tartályba már levegővel telített kétfázisú elegy kerül. A 13 kiválasztó tartály alsó része a 13a folyadékgyűjtő, középső része a 13b gáztér, végül e fölött helyezkedik el a 13c depressziós tér. A 13a folyadékgyűjtő alsó részébe helyezzük el a 4 átemelő szivattyút, amely a 13a folyadéktérben összegyűlt folyadéknak a 15 vezeték irányába való továbbítására szolgál. i