169055. lajstromszámú szabadalom • Zárható kapszula

5 169055 6 csap körvonalával. A formázó csapokat speciális szappanszerű zsírral kenik be a zselatinba mártás előtt. Ennek következtében az így megformázott kupak vagy tok könnyen levehető a formázó csapról, a zselatinfilm megfelelő nedvességtartalomig, 5 általában 14—16% víztartalomig való kiszárítása után. A kapszula kupakját és tokját mechanikusan veszik le a formázó csapról és forgó késsel, vagy a formázott darabot álló kés előtt forgatva meghatá- 10 rozott hosszúságúra vágják. A méretre vágott tokot aztán mechanikusan betolják a méretre vágott kupakba. Az üres, két darabból álló kemény kapszulákat halmokba gyűjtik és bevezetik a töltőgép etető garatjába. Az etető garat az üres kapszulákat 15 olyan helyzetbe rendezi, hogy a tokok mind ugyanabba az irányba álljanak be. A rendezett kapszulákat kapszulatartó berendezésbe táplálják be, ahol a tok elválik a kupaktól, általában úgy, hogy a tokot vákuum alá helyezik, míg a kupakot 20 megfogják. A tokot ezután megtöltik porral, szemcsékkel vagy labdacsokkal és újra egyesítik a kupakkal úgy, hogy mechanikusan betolják a tokot a kupakba, miközben az utóbbit megfogva tartják. A kapszulák előnyben részesített anyaga a zse- 25 latin: ez mint hidrofil kolloid anyag fel tud venni és le tud adni vizet a szerint, amint a nedvességtartalom a zselatin köznyezetében változik. Mivel a zselatin víztartalma változó, a kolloid anyagú kapszulák mérete sem állandó. Következésképpen igen 30 nehéz megtervezni a kapszula kupakjának és tokjának méreteit, mely utóbbit az előbbibe tolnak be s nagyfokú pontosság szükséges a szoros zárás fenntartásához, annak biztosítása céljából, hogy a kapszulák ne jöjjenek szét a nedvesség miatt és a 35 kezelés körülményei között. Fontos, hogy az üres kapszulánál a tok palástjának külső felszíne és a kupak palástjának belső felszíne közötti illeszkedés elég biztos legyen a kapszula összetartásához, de mégse legyen annyira 40 szoros, hogy a töltési műveleteknél nehézséget okozzon a tokot a kupaktól elválasztani. Az is fontos, hogy a megtöltés után újra egyesített kapszula két része a lehető legerősebben záródjon. Azonkívül megtöltött kapszulánál a két rész teljes 45 egymásba tolását nagyobb nehézség nélkül kell tudni végrehajtani. A korszerű nagysebességű töltőgépek az újraegyesítést a másodperc tört része alatt végzik el. A toknak a kupakba történő betolásakor a 50 kupak végében megrekedő levegő eltávolítása, valamint a belső és a külső nyomás kiegyenlítése hasonlóan rövid idő alatt megy végbe. Megfelelőképpen, a találmány célja olyan két darabból álló kapszulák kialakítása, amelyek a ke- 55 zelés alatti szétválásnak ellenálló előzárással rendelkeznek. A találmány további célja olyan elő zárású kapszulák kialakítása, amelyek részei a korszerű nagysebességű töltőgépek vákuumtechnikájának ha- 60 tására könnyen szétnyithatók. A találmány további célja olyan kapszula kialakítása, amely a kapszula megtöltése utáni teljesen zárt körülmények megvalósításához a kapszula falainak csak pillanatnyi deformálódását igényli. 65 A találmány másik célja, hogy a kapszula tokja és kupakja között mechanikai zárást létesítsen az említett két rész teljes egymásba tolásakor, ami nagysebességű töltőgépekkel valósítható meg. Felismertük, hogy két darabból álló kemény vázú olyan kapszula állítható elő, amely egyesíti az üres kapszula előzárását biztosító, a tok külső felszíne és a kupak belső felülete közötti súrlódó kapcsolatnak és a teljesen összezárt kapszula mechanikai zárásának előnyét, az egymásba tolási művelet folyamán történő lassú légnyomás-kiegyenlítődés hátránya nélkül. Ezt úgy érjük el, hogy megnöveljük a felületet a kupak palástjának belső oldalán hosszanti bordákkal és így súrlódásos kapcsolat létesül a tok hengeres falának külső felületével, amikor az előzárási helyzethez a tokot részlegesen betoljuk a kupakba. A teljesen összetolt kapszulánál mechanikai zárás jön létre: ezt egyrészt kerületi bordákkal valósítjuk meg, melyek sugárirányban kiállnak a kupak belső felületéből és amelyeket egymástól az eredeti sima palástfelületek választanak el, másrészt a tok kerület menti szűkítése által annak nyitott és zárt vége között, így a bővebb nyitott rész rácsúszik a kupak belső bordáira a két darab egymásba tolásakor. A kupak belső bordái közötti sima felületeknél, amelyek nem emelkednek ki sugárirányban befelé, vezetékek képződnek, melyeken keresztül a levegő eltávozhat a kúp alól a toknak a kupakba való betolásakor és lehetővé válik a kapszula részeinek nagysebességű újraegyesítése anélkül, hogy eközben a kapszula kupakjának zárt végében a légnyomás megnövekedne. A találmány szerinti új, két darabból álló kemény vázú kapszula valamint a kupak és tok kialakítására szolgáló formázó csapok példakénti alakjai a mellékelt rajzokon láthatók. A rajzokon az 1. ábra a kupakformázó csap nézete, a 2. ábra a tokformázó csap nézete, a 3. ábra az 1. ábrán jelölt III sík menti metszet egy részét mutatja, a 4. ábra a 2. ábrán feltüntetett IV sík menti metszet egy része, az 5. ábra a kupakot hosszmetszetben mutatja, mégpedig a 7. ábrán jelölt V. síknak megfelelő metszet szerint, a 6. ábra a tokot hosszmetszetben szemlélteti, a 8. ábrán jelölt VI. síknak megfelelő metszet szerint, a 7. ábra az 5. ábrának megfelelő alulnézetben mutatja a kupakot, a 8. ábra a 6. ábrának megfelelő felülnézetben szemlélteti a tokot. A 9. ábra az összezárt kapszulát oldalnézetben tünteti fel, a 10. ábra a 9. ábrán szereplő kapszula X. sík menti hosszmetszete, a 11. ábra pedig a részben zárt kapszulát mutatja hosszmetszetben. Az 1. és 2. ábra a formázó csapok nézeteit mutatja, melyeken a találmány szerinti két darabból álló zárható kapszulát formázzuk. A 3. és 3