169042. lajstromszámú szabadalom • Nagy kopásállóságú csúszó felületpár

3 169042 4 fellép az egymáson csúszó felületek hideghegedése, illetve szinterelődése. Még kenőanyag jelenléte ese­tén is sűrűn létrejövő fémes kapcsolat jellemző ezek között a viszonyok között. Az alumínium és ötvözetei ilyen körülmények között különösen haj­lamosak felületi sérülésre, elsősorban fémleválás formájában. Ennek megfelelően az alumínium, illetve ötvö­zetei általában nem kerültek alkalmazásra gépekben és terhelésnek kitett helyeken, ahol az alumínium­ból készült elemek egyéb alkatrészekkel súrlód­nának, még akkor sem, ha a kenés lehetősége biztosított. Alkalmazásuk viszont kívánatos lenne kis súlyuk és viszonylagos olcsóságuk következté­ben. Sok helyen úgy oldják meg a problémát, hogy az ilyen körülmények között működő alumí­nium alkatrészeket olyan fémréteggel borítják vagy bélelik, amelyek ilyen területen megfelelően mű­ködik. Forgólapátos szivattyúknál például az alu­mínium szivattyúház belsejét kibélelik, hogy a ház belső • falának kopása miatt fellépő tömítetlenséget elkerüljék és, hogy a lapátok ne hegedhessenek a szivattyúház falához. Célunk a jelen találmánnyal az említett hát­rányok kiküszöbölése, és olyan csúszó felületpár kialakítása, amely magas hőmérsékleten, rossz ke­nési viszonyok között is biztonságosan üzemel. A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a fokozott kopásállóságú felülettel rendelkező csúszó felületpár mindkét ele­mének felülete olyan ötvözetből van, amelynek legalább 60 atom%-a legalább két átmeneti fémből áll, amelyek atomátmérő aránya 1,05-1,68, az ötvözet mikroszerkezetében pedig 10-100 térfo­gat% főként Laves-fázisból álló kemény fázis és 0—90 térfogat% lágy mátrix van, és az egész mikro­szerkezet legalább 10 térfogat% Laves-fázis. A találmány szerint kialakított csúszó felületpár kialakításakor célszerű a két felületet alkotó ötvö­zetekben legalább az egyik átmeneti fémet azonos­nak választani. Igen jó eredmény érhető el azonban úgy is, ha az egyik felület alumínium ötvözet. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha az egymáson súrlódó felületek mindegyikét ugyanabból a fent ismertetett ötvözetből készítjük, a csúszó felületek üzem közben alig kopnak. Az ilyen ötvözetek súrlódási tényezője saját anyagán súrlódva számos esetben meglepően alacsony, gyak­ran kisebb, mint a hagyományos csapágyfémeké. Ezen túlmenően az ilyen módon kialakított súr­lódó felületek mintegy 1100C°-ig károsodás nélkül üzemelnek. A találmány szerint kialakított felü­letek olyan jó tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy alumínium-bázisú ötvözetből készített felületen súr­lódva az alumínium-bázisú ötvözet sem szenved jelentős károsodást. A találmány szerinti felületpár alkotó ötvözet egyik célszerű összetételénél az ötvözet legalább 45súly% kobaltot vagy nikkelt, 20-42 súly% mo­libdént és kobalt tartalom esetén 17-25 súly%, nikkel tartalom esetén 8-22súly% krómot tartal­maz, továbbá 1,5—12súly% közötti mennyiségben annyi szilícium van benne, hogy az ötvözet mikro­szerkezetének 10-100 térfogat%-a főként Laves­-fázisból álló kemény fázis, 0—90 térfogat%-a vi­szonylag lágy mátrix, és az egész mikroszerkézet legalább 10 térfogat%-a Laves-fázis. Különösen kedvező összetételű ötvözet, amely-5 ben a kemény fázis 20-75 térfogat%, és lényegé­ben 45-59% kobaltból, 22-36% molibdénből, 17-25% krómból, valamint 1,5-5% szilíciumból áll. Ugyancsak kedvező kemény fázis összetételt ad 50-55% kobalt, 22-29% molibdén, 17-22% 10 króm, és 1,5-4% szilícium. Még kedvezőbb tulaj­donságokat biztosít egy 53% kobaltból, 28% molib­dénből, 17% krómból és 2% szilíciumból, vagy 51% kobaltból, 25% molibdénből, 22% krómból és 2% szilíciumból álló kemény fázis. 15 További kedvező kialakítás 20-75 térfogat% ke­mény fázis esetén 48-63% nikkel, 22-36% molib­dén, 8—22% króm, és 1,5-5% szilícium, vagy 48-63% nikkel, 24-36% molibdén, 8-16% króm és 2—5% szilícium. Még kedvezőbb hatást biztosí-20 tanak a 62% nikkelt, 28% molibdént, 8% krómot és 2% szilíciumot, vagy 50% nikkelt, 32% molib­dént, 15% krómot és 3% szilíciumot, vagy 43% nikkelt, 35% molibdént, 9% krómot és 3% szilí­ciumot tartalmazó kemény fázisok. 25 A találmány szerinti megoldás széles körben alkalmazható olyan mechanikai rendszereknél, amelyekben működés közben két vagy több alkat­rész egymáson csúszik. Az ismertetett kialakítás olyan esetben is alkalmazható, amikor a súrlódó 30 alkatrészek kenése nem megoldható, vagy a csúszó elemek rossz kenési tulajdonságokkal rendelkező közegben mozognak. Ugyancsak alkalmazható a ta­lálmány szerinti megoldás olyan esetekben, amikor csak határrétegsúrlódásos kenés biztosítható. Ez ál-35 tálában akkor fordul elő, amikor az egymáson csúszó alkatrészek egymáshoz viszonyított kis se­bessége és a nagy terhelés miatt hidrodinamikai kenés kialakítása megoldhatatlan. 40 A találmány szerinti megoldásnál a csúszó felü­letek bármelyike lehet helyhezkötött, ha legalább az egyik úgy van kialakítva, hogy a másikhoz képest elmozdulhat, miközben azon csúszik. Az így egymáson elmozduló felületeket nevezzük leírá-45 sunkban csúszó felületpárnak. Ilyen jellegű csúszó kapcsolat előfordulhat - mint már mondottuk - siklócsapágyakban, a forgó és az álló felületek között, forgólapátos szivattyúkban a lapátok és a szivattyúház között, 50 vagy akár fogaskerekek egymáson csúszva legördülő felületeinél. Jellemző alkalmazási terület ezeken kí­vül például, hengerek és bennük mozgó dugattyúk felületei. Az egymáson elcsúszó felületek közötti relatív 55 elmozdulás is sokféle lehet. A csúszó kapcsolat a két felület között lehet diszkrét, például oszcilláló vagy alternáló mozgás formájában, amikor csak az egyik felület végez mozgást, és a másik helyhez kötött, vagy lehet forgómozgás, amikor az egyik 60 elem a másikon folyamatosan csúszik-A találmány szerinti csúszó felületpárt alkotó ötvözeteket tetszőleges ismert módon lehet előállí­tani. A felület készülhet az alkatrésszel azonos anyagból és akár egy darabból is lehet vele. Ké-65 szülhet viszont a felület az alkatrésztől eltérő öt-2

Next

/
Thumbnails
Contents