169040. lajstromszámú szabadalom • Nyomtatott áramköri lemez
9 2. példa Az 1. példában ismertetett B műanyag oldattal fenolgyantával impregnált papírt vonunk be, a fenolgyantapapír előállításánál használatos módszerrel. 5 A bevonás és a szárítás úgy történik, mint az 1. példában a rézfólia bevonása és szárítása. A felhordott réteg egységsúlya most is 40 g/m2 . Az így bevont keménypapír-ívet fenolgyantával bevont papírrétegekre helyezzük és a ráhelyezett réz- *0 fóliával együtt az 1. példában leírt módon kikeményítjük. 3. példa 15 Az 1. példában leírt B műanyag oldatot aceton hozzáadásával 200 cP viszkozitásúra hígítjuk. Az oldatba 120 g/m2 egységsúlyú szulfitcellulózból készült papírt mártunk és facsaró hengerekkel olyan M mértékben kipréseljük, hogy a megszáradt szubsztratum egységsúlya 240 g/m2 legyen. Az így impregnált ívet fenol-gyantával bevont rétegekkel és ráhelyezett rézfóliával együtt az 1. példában leírt eljárással préseljük és kikeményítjük. 2S 4. példa 30 Az l.b példától annyiban tér el, hogy 35 ,(xm vastag rézfólia helyett 70jum vastag rézfóliát alkalmazunk. 35 5. példa Az 1. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy az alábbi összetételű „D" műanyag oldatot alkalmazunk: 4ű „D" műanyag oldat: 100 súlyrész ketongyanta metiletilketonos oldata. • Az oldat viszkozitása 550 cP. 45 6. példa Az 1. példában keírt módon fenol-gyantával impregnált papírt karbamid-formaldehidműgyanta vizes oldatával (szilárdanyag-tartalom 65—70%) TO- 50 nunk be a fenolgyantapapír előállításánál használatos módon. A bevonás és a szárítás úgy történik, mint az 1. példában a rézfólia bevonása és szárítása. A felhordott réteg egységsúlya most is 40g/m2. Az így bevont papínétegekre helyezzük 55 és a ráhelyezett rézfóliával együtt az 1. példában leírt módon kikeményítjük. 7. példa «0 Az 1. példában leírt C műanyag oldatot aceton hozzáadásával 200 cP viszkozitásúra hígítjuk. Az oldatban 120 g/m2 egységsúlyú szulfitcellulózból készült papírt mártunk és facsaró hengerekkel 65 •° 10 olyan mértékben kipréseljük, hogy a megszáradt szubsztrátum egységsúlya 240 g/m2 legyen. Az így impregnált ívet fenol-gyantával bevont rétegekkel és ráhelyezett rézfóliával együtt az 1. példában leírt eljárással préseljük és kikeményítjük. 8. példa Az eljárás az 1. példában leírtakhoz hasonló, műanyag oldatként azonban most egy metanolos szuszpenziót alkalmazunk, amelyben 0,7 mól% neopentilglikol, 0,3 mól% etilénglikol, 1 mól% fumársav és a többi összetevő súlyához viszonyított 2 súly% dibenzoflperoxid-paszta van. A szuszpenzió szilárdanyag-tartalma kb. 70 súly%. 9. példa 90 súlyrész butadién-akfilnitril-műgyanta 50%-os diszperzióját 10 súlyrész fenolresol-műgyanta diszperziójával keverjük össze (szilárdanyag tartalom kb. 70%). A kapott diszperziót az 1. példában leírt módon 35 pm vastag rézfóliára hordjuk fel.. A megnövelt égésállóság demonstrálására két vizsgálóelektródát állítottunk elő, amelyek a 2. ábrán vannak feltüntetve. Á vizsgáló K fésűelektródák és L csillagelektródák az 1-6. példákban leírt módon készített nyomtatott áramköri lemezen fotózással és maratással vannak előállítva. így több vezetékszakadás utánozható. Ezeket a vizsgálóelektródákat a 2. ábra szerint színes televízió vevőkészülék vízszintes eltérítő áramkörébe kapcsoljuk. Ha a készüléket bekapcsoljuk, úgy a vezetékszakadási helyeken az üresjárati feszültség lép fel, amely villamos íveket kelt. Ezzel a vizsgálattal azt állapítjuk meg, hogy a villamos ív gyújtja-e a szigetelő, lemezt, az áramfolyamot fenntartja-e képződő grafithíd vagy a hiba magától eloltja az ívet. Az ív eloltása bizonyítja a találmánnyal elérni kívánt hatást, ami arra vezethető vissza, hogy a fóliavégek az áramkör megszakadásának helyén elolvadnak anélkül, hogy az alattuk levő réteg vezetővé válna. A példánkban ismertetett szigetelő hordozólemezeknek a vízszintes eltérítő áramkörre kapcsolt vizsgálóelektródákkal vizsgált és értékelt tulajdonságai, a vizsgálat eredménye az 1. táblázatban találhatók. Az 1. példa szerinti laminált hordozólemez a fésűelektródával és a csillagelektródával történő vizsgálatnál egyaránt meggyullad, a feszültség újra bekapcsolásakor a villamos ív újra keletkezett, a próbatest újból meggyullad. A 2-6. példa szerinti laminátok a vizsgálat során az elérni kívánt égésállóságot mutatták. A villamos ív sem a fésűs elektróda esetén, sem a csillagelektródával végzett vizsgálatnál nem gyújtotta meg a tartólemez anyagát és a feszültség újbóli bekapcsolásakor villamos ív már nem alakalt ki. Nyomtatott áramkörök előállításánál a nyomtatott áramkört gyakran hőálló lakkal vonják be. Ez az ún. „Lötstoplakk" akadályozza meg azt, hogy a rézfólia teljes felületére ónréteg kerüljön, Csak a forrasztási helyek körüli kis felületek maradnak 5
