169016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kapcsolat létesítésére elektromos vezeték és elektromos csatlakozó között, valamint elektromos csatlakozó az eljárás foganatosítására

3 169016 4 Minden egyes ujj oly módon hajlítható be, hogy az ujj szabad végének felülete a szorítópánt ama oldalfalára fekszik fel, amelyről az ujj kinyúlik, hogy az ujjnak bármely meglazulása a hajlítási művelet után a vezetéket tovább szorítja a bevágás alja felé. A találmány ezenkívül az eljárás foganatosí­tásához való elektromos csatlakozóra is vonatkozik, amely csatlakozónak fémből levő peremhajlításos szorítópántja és a szorítópánt alapjából kereszt­irányban kiálló nyelve van, amely nyelvnek az alaptól távolabbi végén bevágás van kiképezve és amely nyelvnek mindkét oldalán az alapból kiálló egy-egy pár ujj van elhelyezve, továbbá egy-egy ujjpár ujjai az alap egy-egy oldalához vannak rög­zítve és az alap oldalához rögzített részhez íves résszel kapcsolódó a szorítópántba befelé nyúló résszel vannak ellátva. A csatlakozót az jellemzi, hogy a bevágás a nyelv közepén van kiképezve, a nyelv az alap hosszanti tengelyére szimmetrikusan van elhelyezve, az ujjpárok ujjai az alap hosszanti tengelye mentén a nyelvet közrefogóan vannak elhelyezve, továbbá az ujjaknak a szorítópántba befelé nyúló része az íves résztől az alap felé van behajlítva, és a befelé nyúló rész szabad vége az íves rész és az alap közötti helyzetben van. Az ujjak meghajlított szabad vége irányítja a vezetéket, amint azt korábban említettük, és a meghajlítási művelet után is a bevágás alja felé kényszeríti a vezetéket, s ezzel az ismert csatla­kozások hosszabb idő után bekövetkező lazulását kizárja. A szemben felfelé álló ujjak mellett egy további ujjpár alkalmazható a csatlakozó egyik végén, ezek az ujjak rövidebbek, mint a korábban említettek, és ezek behajlított vége hosszabb, mint a korábbi ujjaké. Eme további ujjak fogják meg a vezeték ellentétes végeit a hajlítási művelet alatt. A vezetékben keletkező feszültségek csökkentése érdekében célszerű egy további és hasonló nyelv alkalmazása, amin a bevágás valamivel szélesebb, mint a korábban említett nyelven található bevá­gásé, ennek a nyelvnek különösen akkor van haszna, amikor a vezeték szigetelt, ezen nyelv bevágásának oldalfala hatol be a szigetelésbe, de nem „harap" bele számottevően a szigetelés alatti fém vezetékbe, így a vezeték szakítószilárdsága nem károsodik, de a vezetéknek a csatlakozóból való kihúzását megakadályozza a nyelv sík felüle­tén felgyűrődött szigetelés. A találmány jobb megértése céljából a kísérő rajzokon található példákra hivatkozunk, ahol is: Az Lábra, az elektromos csatlakozók egy soro­zatának perspektív képe, A 2. ábra, a sorozat egyik elektromos csatla­kozójának felnagyított képe, A 3. ábra, a csatlakozó perspektív képe, amikor egy pár vezetékre rá van hajlítva, A 4. ábra a csatlakozó elölnézete, hajlító vas­tömbön elhelyezve, és látható egy hajlító szerszám is, ami a vastömb felé mozgatva a csatlakozót a vezetékre hajlítja, Az 5—8. ábrák a 4. ábrával azonos nézetben készültek, de a hajlítási művelet egymásutánf álla­potait mutatják, aminek első állapotát a 4. ábrán láttuk, 5 A 9. ábra, a 3. ábra IX-IX vonalánál készített metszeti képet mutat, A 10. ábra, a 3. ábra X-X vonalánál készített metszeti képet mutat, A 11. ábra, a 2. ábrán bemutatott csatlakozó 10 nagyított felülnézeti képe, és A 12—15. ábrák perspektív nézetek, amik a csat­lakozó módosításait mutatják be. Először a 2., a 4. és 11. ábrákra hivatkozunk. 2 15 hivatkozási számú csatlakozó, durván csatorna alakú 4 peremhajlításos szorítópántot tartalmaz, aminek meghosszabbított 12 alapja van, ennek el­lentétes oldalsó végeiről erednek 14, és 14a oldal­falak a 12 alaplappal egy egységből kialakítva. 26, 20 26a, 28, 28a, 30, 30a és 32, 32a ujjpárok, a 14 és 14a oldalfalakkal azonos egységből vannak kiala­kítva, és ezeknek szabad hosszirányú végéről nyúl­nak ki. Például polietilén tereftalát szigetelőanyag­ból készült 6 film van a 4 peremhajlításos szorító-25 pánt külső felületére erősítve, a 6 film 5 részei tengelyirányban túlnyúlnak a 4 peremhajlításos szo­rítópánton, annak 7 részei pedig az ujjakon nyúl­nak túl a 12 alaptól elmutató irányban. A 6 filmen középtájon tengelyirányú szimmetrikus 48 30 bevágásokat találhatunk annak oldalsó élein. A 4 peremhajlításos szorítópánton a 48 bevágások mindkét oldalán található, egy-egy pár felfelé álló 16 és 18 nyelv, utóbbinak 20 'központi bevágása a nyelv 12 alaplemeztől távolabbi végén nyílik, a 16 35 nyelven találhatjuk a hasonló 23 bevágást, ami azonban valamivel szélesebb mint a 20 bevágás. Mind a 20. mind a 23 bevágás alja a 12 alap és a 14 és 14a oldalfalak oldaléle közötti magasságban találhatók. Mind a 20, mind a 23 bevágásnak 40 lekerekített 24 vezető szája van. A 26, 26a, 28, 28a, 30, 30a ujjak azonosak. Amint azt a 4. ábrán láthatjuk, ezen ujjak mindegyikének van egy 34 része, ami túlnyúlik a 14 és 14a oldalfalakon ez párhuzamos az utóbbiakkal, és egy 36 része, ami 45 38 hurokkal csatlakozik a 34 részhez. A 36 rész, a 4 peremhajlításos szorítópánt belseje felé nyúlik és a 38 huroktól a 12 alap felé hajlik. A 28 és 28a ujjpárok mindegyike a 16 és 18 50 nyelvpárok között helyezkedik el (amint legjobban a 11. ábrán látható), a pár mindegyik ujjának szé­lessége kisebb mint ezen nyelvek közötti távolság, de az ujjak nagyon közel helyezkednek el a nyel­vekhez a 12 alap oldalán. A 26 és 26a ujjpárok 55 mindegyike, a 48 bevágások és 18 nyelvek egyike között helyezkedik el úgy, hogy közelebb a 18 nyelvhez, mint a 48 bevágáshoz, ha hossztengely­irányban nézzük az ábrát. A 30 és 30a ujjpárok a 16 nyelveknek a 48 bevágáshoz viszonyított ellen-60 tétes oldalán helyezkednek el, a nyelvtől tengely­irányban eltolva, de ahhoz nagyon közel. A 32 és 32a ujjpárok mindegyik a 4 peremhajlításos szorí­tópánt egyik-egyik végén helyezkedik el, ezek az ujjak hasonlóak a többi ujjhoz, de rövidebbek 65 azoknál. A 32 és 32a ujjaknak 42 és 42a részei 2

Next

/
Thumbnails
Contents