168988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maleinsavanhidrid előállítására bután gázfázisú, katalitikus oxidációjával

5 168988 6 is végrehajthatjuk, előnyösen azonban a gáz alakú reakcióelegy áthaladásakor bekövetkező hőveszte­ségek ellensúlyozása céljából atmoszférikusnál na­gyobb nyomáson dolgozunk. A reakciót célszerűen 0,1-10 kg/cm2 nyomáson hajtjuk végre. A bután- 5 -levegő gázelegy és a katalizátor érintkezési ideje körülbelül 0,5-4 másodperc lehet [ezek az érték­határok normál állapotú (0C° hőmérsékletű, 760Hgmm nyomású) gázelegyre vonatkoznak]. A reaktort elhagyó gázelegyből ismert módon, például 10 hűtéssel, szilárd adszorbens felhasználásával, vagy folyadékban, így vízben vagy megfelelő szerves oldószerekben történő elnyeletéssel elkülönítjük a maleinsavanhidridet. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa E példában P/V/O katalizátor (összehasonlító anyag) és a találmány szerinti eljárásban felhasznál­ható aktivált katalizátorok vizes közegben történő előállítását ismertetjük. 15 20 65,1 súlyrész vanádiumpentoxidot forralás köz­ben 1000 súlyrész tömény sósavoldatban oldunk. 4 órás forralás után beadagoljuk az 1. táblázatban közölt mennyiségű és minőségű aktivátort, az ele­gyet további 2 órán át forraljuk, majd az elegyhez az 1. táblázatban közölt mennyiségű foszforsavat adunk. Az elegyet további 6 órán át forraljuk, végül az oldatot szárazra pároljuk. A szilárd mara­dékot 12 órán át 120C°-on szárítjuk, durva szem­csékké zúzzuk, majd 4 órán át 350 C°-on szárítjuk. Lehűlés után a szilárd^ anyagot őröljük, és 36 mesh/cm száltávolságú szitán szitáljuk. A kapott porhoz 1 súly% grafittartalom eléréséig grafitot adunk, majd a porkeveréket 9 mm átmérőjű pasz­tillákká sajtoljuk. A pasztillákat zúzzuk, a törme­léket 1,6 mm száltávolságú szitán szitáljuk, majd a szitán átjutott anyagot 1 mm száltávolságú szitán szitáljuk. Az utóbbi szitán fennmaradó anyagot használjuk fel reaktor-töltetként. A katalizátorok előállításához felhasználandó ak­tivátorokat, az aktivátor és a foszforsav mennyi­ségét, valamint a katalizátor alapkomponenseinek atom-arányát az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Katalizátor jele Aktivátor minősége Aktivátor mennyisége, súlyrész Foszforsav mennyisége, súlyrész Az alapkomponensek atom-aránya la nincs -80,1 1V:1,14P lb CoCl2 • 6H 2 0 32,3 80,1 1 V: 1,14 P: 0,19 Co le CoCl2 •ÓHjO' 17,05 80,1 1 V: 1.14P : 0,1 Co ld CdCl2 -2,5H 2 0 16,34 80,1 1 V: 1,14 P: 0,1 Cd le CdCl2 -2,5H 2 0 8,17 80,1 1 V : 1,14 P: 0,05 Cd lf NiCl2 -6H 2 0 32,30 80,1 1 V : 1,14 P: 0,19 Ni lg CoC32 • 6H 2 0 42,54 80,1 1 V: 1,14 P: 0,25 Co lh CoCl2 -6H 2 0 32,30 77,3 1 V: 1,10 P: 0,19 Co 2. példa 50 E példában a P/V/O katalizátor (összehasonlító anyag) és a találmány szerinti eljárásban felhasz­nálható aktivált katalizátorok alkoholos közegben történő előállítását ismertetjük. 55 1000 súlyrész oldószerben 227,35 súlyrész va­nádiumpentoxidot és a 2. táblázatban megadott mennyiségű és minőségű aktivátor-vegyületet szusz­pendálunk. A szuszpenzióba gázbevezető csövön keresztül 330 súlyrész vízmentes sósavgázt áramol- 60 tatunk olyan sebességgel, hogy a reakcióelegy hő­mérséklete ne emelkedjék 40C°-nál magasabb ér­tékre. A vanádiumpentoxid feloldódik. A 2. táblázatban közölt mennyiségű foszforsavat 250 súlyrész oldószerben oldjuk. 65 Az első (vanadium- és aktivátor-tartalmú) olda­tot a második (foszforsav-tartalmú) oldathoz adjuk, és az elegyet 90 percig visszafolyatás közben for­raljuk. Az oldószert lepároljuk, és a szilárd mara­dékot 6 órán át 150C°-on szárítjuk. Lehűlés után a szilárd anyagot az 1. példában megadott módon őröljük, szitáljuk és sajtoljuk. A pasztillákat zúzzuk. Reaktor-töltetként az 1—1,5 mm­es szitafrakciót használjuk fel..zi «I'.UK iei A felhasználandó oldószereket és aktivátorokat, az aktivátor és a foszforsav mennyiségét, valamint a katalizátor alapkomponenseinek atom-arányát a 2. táblázatban közöljük. 3

Next

/
Thumbnails
Contents