168970. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szabadon vezetett csővezeték alátámasztására,valamint szerelőszerszám, főként csővezetékeknek az alátámasztó szerkezeten történő elhelyezésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168970 JÉÉllt Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1974. X. 09. (PA-1197) F 16 L 3/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. IV. 30. v__ J Feltalálók: Dr. Pásztor Dezső oki. mérnök 20%, Rákos Zoltán oki. mérnök 40%, Vaszilievits Sömjén Péter oki. gépészmérnök 40%, Budapest Tulajdonos: Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest Szerkezet szabadon vezetett csővezeték alátámasztására, valamint szerelőszerszám, főként csővezetékeknek az alátámasztó szerkezeten történő elhelyezésére 1 A találmány szabadon vezetett csővezetékek alátámasztására szolgáló szerkezetre, valamint csővezetéknek alátámasztó szerkezeten történő elhelyezésére és beállítására alkalmas szerelőszerszámra vonatkozik. (Szabadon vezetett csővezetéken nem 5 földbe fektetett, hanem a térszint felett távközökben alátámasztott csővezetéket értünk.) Amint ismeretes, a műszaki élet számos területén alkalmaznak a legkülönfélébb anyagok, illetve közegek szállítására szabadon vezetett 10 csővezetékeket, amelyeket hosszirányban a statikailag szükséges távközökben alátámasztanak. Mivel ezek főként szabadban megépített csővezetékek, jelentős hőmérsékletkülönbségeknek is ki vannak téve, hőokozta mozgások felvételének lehetőségét 15 helyenként beépített, csőtengely-irányú elmozdulást lehetővé tevő szerelvényekkel (például tömszelencés dilatációs közdarabbal, lencse-, vagy hullámkompenzátorokkal stb. - a továbbiakban: kompenzátorokkal - ) biztosítj ák. A kompenzátorok közötti csőszakaszok és alátámasztó szerkezeteik közötti, a csőszakasz hőokozta tengelyirányú mozgásai során fellépő súrlódási erő csökkentésének nagy jelentősége van, mert a cső tartószerkezeteire, például vasbetonanyagú, T-alakú oszlopaira terheléseket ad át, amelyeket az oszlopok méretezésénél figyelembe kell venni, ami az építési költségeket növelő tényezőként jelentkezik. További szempont, hogy a kompenzátorok közötti csővezetékszakasz oldal- 30 20 25 irányú elmozdulását meg kell akadályozni, mert ilyen elmozdulás esetén a csőszakasz-végek a kompenzátorokban befeszülhetnek, és ez a tengelyirányú dilatációs mozgást lehetetlenné teszi, ami kedvezőtlen esetben az egész csőszakasz tönkremeneteléhez vezethet. Korábban görgős támaszok beépítésével megkísérelték a súrlódási erő csökkentését, és ezek ferde elrendezésével a tengelyirányútól eltérő mozgások kiküszöbölését, ez a megoldás azonban a gyakorlatban nem vált be, mivel a szabadban vezetett csövek támgörgői rövid idő alatt berozsdásodtak, vagy elszennyeződésük miatt beszorultak. E jelenségek kiküszöbölése csak bonyolult és költséges járulékos szerkezet beépítésével, vagy nagy költség- és munkaráfordítást igénylő folyamatok és fokozott karbantartás biztosításával képzelhető el, amire a nagy hosszúságú csővezetékek esetében gyakorlatilag aligha van lehetőség. A csőaiátámasztó szerkezet és csővezeték közötti súrlódási tényező csökkentése érdekében javasolták már műanyagból készült íves héjazat beiktatását is (1 140 608 sz. angol szabadalmi leírás). E megoldás hátránya, hogy egyrészt a viszonylag költséges műanyagból fajlagos nagy mennyiségre van szükség, ami az alátámasztó szerkezetet fölöslegesen megdrágítja, másrészt olyan pontosságú szerelést tesz szükségessé a cső és a hüvely illesztésénél, ami építőipari körülmények között nem,' vagy csak igen nagy helyszíni 168970