168958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzök és gázok hűtésére, kondenzálására és tisztítására

7 168958 8 kent oldalirányú szórás következtében a porlasztott ólompermet már az olvasztókemence kilépőnyílásának közvetlen közelében előállítható, így a gőzök áramlási útja jelentős mértékben lecsökken, és a sugárporlasztással előállított olvadékfelhőben a gá- 5 zok vagy gőzök hűtése gyorsabban végezhető, mint az ismert keverőszárnyas porlasztás esetén. A gőzök és gázok áramlási útjának említett lerövidülése következtében az összekötővezetékben fellépő reoxidáció mennyisége csökken. A jelenleg ismert 10 és alkalmazott keverőszárnyas porlasztású kondenzátoroknál az olvasztókemencéből kilépő cinkgőzöknek mintegy 5%-a alakul vissza cinkoxiddá, és e reoxidáció főleg az összekötővezetékben és a kondenzátor belépő tartományában következik be. IS A találmány szerinti sugárporlasztásos kondenzátor természetszerűleg a gőzök, ill. gázok áramlási irányát tekintve a hagyományos ismert kondenzátor mögött vagy helyett is alkalmazható, ill. beiktatható. Számításaink szerint 18 ± 3 db porlasztóegység egyenértékű 1 hagyományos keverőszárnnyal, aholis porlasztóegység alatt egy pár közel 25 mm átmérőjű fúvókát értünk. 20 25 A találmány szerinti berendezés további előnye, hogy nem tartalmaz korróziónak vagy kopásnak kitett mozgó- ill. forgóelemeket, továbbá a porlasztott olvadékfüggöny intenzitása és kiterjedése 30 az időegység alatt kiléptetett fémolvadék mennyiségének és/vagy az alkalmazott fúvókák számának és méreteinek változtatása útján tetszés szerint változtatható. A fúvókák lerakódások vagy szennyeződések hatására bekövetkező eldugulása megelőzhető és megszüntethető egyrészt a fúvókák számának vagy az időegység alatt kiléptetett olvadék mennyiségének növelésével, másrészt a fúvókák megfelelő méretű és elrendezésű tisztítópálcák segítségével üzem közben is bármikor tisztíthatók. A találmány szerinti berendezés további előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 35 40 - az ismert és többnyire alkalmazott porlasztó-szórófejekkel ellentétben a fúvókák egyenes vonalú, egyszerűen előállítható, viszonylag nagy átmérőjű furatok vagy ilyen belvilágméretű csövek lehetnek, - a fúvókák egyszerű formai kiképzése és kontúrja következtében csupán minimális fojtás lép fel, - a fúvókák felülete és kilépőtartománya bizonyos öntisztításnak van kitéve, amely az ütköztetésnél keletkező, bizonyos mennyiségű fel- ill. visszacsapó olvadékmennyiség hatására jelentkezik. Elvégzett kísérleteinknél egy pár egyenként 19 mm átmérőjű fúvókákon 840 mm ólomfürdőmélység mellett óránként 65 t ólomolvadékot áramoltattunk át. Könnyen számítható, hogy a fúvókákból kilépő ólomsugár sebessége 2,8 m/mp volt. Mivel a fúvókák a vízszintessel 30°-os szöget zártak be, így ugyancsak kiszámítható, hogy a függőleges irányú sebességösszetevő 1,4 m/mp volt. Meghatá-45 50 55 60 65 rozott út megtételéhez, tehát a porlasztott cseppek számára a kezelőkamra bizonyos tartományainak eléréséhez szükséges idő a következő képlet alapján számítható: s = út + at

2, ahol s = a porlasztott csepp megtett útja m-ben, u = a cseppek kezdősebessége m/mp-ben, a = nehézségi gyorsulás, ez esetben 9,81 m/mp2 t = idő mp-ben. A fenti képlettel kiszámítható a porlasztott fémolvadék cseppjeinek minimális tartózkodási ideje akár a kezelőkamrában, akár az összekötővezetékben, vagy előbbiek bármely meghatározott résztartományában. Számított értékeink az alábbiak: Megtett Tartózút (m) kodási idő (mp) kezelőkamra teljes egészében 1,8 0,48 kezelőkamra tartománya a porlasztás helye fölött 0,3 0,14 a kezelőkamra tartománya a porlasztás helye alatt 1,5 0,34 összekötővezeték teljes egészében 2,5 0,59 összekötővezeték tartománya a porlasztás helye fölött 0,3 0,14 összekötővezeték tartománya a porlasztás helye alatt 2,2 0,45 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cinkgőz vagy kadmiumgőz kondenzálására, amelynek során a gőzt cseppekké porlasztott fémolvadékon vezetjük keresztül, azzal jellemezve, hogy a fémolvadék porlasztását legalább két folytonos ólomolvadék-sugár kölcsönös ütköztetésével végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 430 C° és 650 C° közötti hőmérsékletű porlasztott ólomolvadékot alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő gőzzel átáramoltatott tér felső határfelületében elhelyezett, egymás felé irányított fúvókákból kilépő fémolvadéksugarakat ütköztetünk, és a fémolvadék porlasztását ily módon végezzük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő gőz áramlási irányára közel merőleges síkokban porlasztott fémolvadékot alkalmazunk. 4