168954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legföljebb 0,5% széntartalmú ötvözetlen acélokból készült munkadarabok kombinált nemesítő hőkezelésére
13 168954 14 kedvező értelemben el is tolódik, ami a nemesítés elsőrendű célja. A szakértő számára egyébként nyilvánvaló, hogy a mechanikai értékek javulása a hőkezelés tényezőinek a megadott keretek közötti módosításával gyakorlatilag bármilyen közbenső 5 értékre beállítható. A befolyásra módot nyújt a mangántartalom változtatása is. Ehhez mindössze néhány előzetes kísérletre van szükség. Az ausztenitképződés kezdeti Ac3 hőmérséklete 10 0,50% alatti széntartalmú ötvözetlen acéloknál a 890-770 C° hőfoktartományba esik. Ezt a hőmérsékletet az izzításnál körülbelül 30-90 C°-kai célszerű túllépni. A kezdeti Ac3 hőmérsékletet tehát ennek az értéktartománynak figyelembevéte- 15 lével határozhatjuk meg. A martenzitképződés kezdeti Ms hőmérséklete az említett acéloknál gyakorlatilag 520-340 C° hőfoktartományba esik. A közbenső hűtés MQ hőfokát a megfelelő Ms hőmérsékletnél annyival 20 alacsonyabbra választjuk, amennyire ezt a kívánt martenzit mennyiség megkívánja. A táblázatok erre is adnak támpontot. A lehűlési Q-görbe meredekségét - amint említettük - hagyományos sófürdővel biztosítottuk. 25 Ennek hőátadási száma 1000 - 3000 kcal /m2 óra, C°. Fémolvadékok esetén ez a szám 20 000, szódánál pedig 31 000 (lásd „Anhaltszahlen für die Wärmewirtschaft in Eisenhüttenwerken, Verlag Stahleisen, Düsseldorf, 1968, 235. oldal). A lehűlési 30 Q-görbe meredeksége tehát föltétlenül biztosítható és nyilvánvaló, hogy a sófürdőnél nagyobb hőátadási számú hűtőközegekkel a táblázatokban közölteket meghaladó eredmények is elérhetők. A 2—10. ábrákon látható munkadarabok lénye- 35 gében két csoportra oszthatók. Az egyikbe tartoznak a lemezből vagy szalagból kimunkált alkatrészek, amilyen a 2. ábrán látható lánctag. A másik csoportba hideg vagy meleg eljárással készült különféle szelvények tartoznak, amilyen a 3. ábrán látható szalag, a 4. ábrán feltüntetett lapos profil, az 5. ábra szerinti L-szelvény, a 6. ábrán látható U-profil, a 7. ábrán látható cső, a *8. ábra szerinti alakos szelvény, a 9. ábrán föltüntetett rúdacél és a 10. ábrán látható T-szélvény. Ezek közül például a 3. ábra szerinti szalag vagy a 4. ábrán látható lapos profil a találmány szerinti kombinált hőkezeléssel önmagában ismert módon folytonos üzemben is nemesíthető. Ilyenkor az anyagot tekercs alakban tároljuk és szállítjuk, a hőkezelő berendezéseken viszont folytonos üzemben átvezetjük. A kezelt anyagot ismét feltekercseljük, vagy hideg alakítás előtt előre meghatározott hosszakban leszabjuk. Ezzel szemben például a 2. ábrán látható lánctagot, vagy az 5—9. ábrák szerinti profilokat csoportosan kezelhetjük. Ilyen esetekben a munkadarabokat hidegalakítás és leszabás előtt hőkezelhetjük. Szabadalmi igénypont: Eljárás legföljebb 0,50% széntartalmú ötvözetlen acélból készült munkadarabok vagy szelvények kombinált nemesítő hőkezelésére, amelynél a munkadarabot az ausztenitképződés kezdetére jellemző hőmérsékletnél (Ac3 ) nagyobb kezdeti hőmérsékletre (>Ac3 ) izzítjuk, majd erről a kezdeti hőmérsékletről gyorsan a martenzitképződés kezdetére jellemző hőmérsékletnél (Ms ) kisebb közbenső hőmérsékletre (MQ ) hűtjük, meghatározott ideig ezen a közbenső hőmérsékleten tartjuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük, azzal jellemezve, hogy a munkadarabot a kezdeti hőmérsékletről 33 C°/sec hűtési sebességnél nagyobb hűtési sebességgel 150-500 C° közbenső hőmérsékletre hűtjük le és célszerűen legföljebb 500 másodpercig ezen a hőmérsékleten tartjuk. 2 rajz, 10 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 774032 - Zrínyi Nyomda 7