168954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legföljebb 0,5% széntartalmú ötvözetlen acélokból készült munkadarabok kombinált nemesítő hőkezelésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 19. (M A-I 829) Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. IV. 30. 168954 Nemzetközi osztályozás: C 21 D 9/00 // Mándoki Andor oki. kohómérnök, Budapest Eljárás legföljebb 0,5% széntartalmú ötvözetlen acélokból készült munkadarabok kombinált nemesítő hőkezelésére 1 A találmány eljárás legföljebb 0,5% széntartalmú ötvözetlen acélból készült munkadarabok kombinált nemesítő hőkezelésére. Mint ismeretes, az acélból készült munkadarabok — szelvények, szerkezeti elemek — terhelhetősége a szerkezeti anyag mechanikai tulandonságaitól függ. Ilyen tulajdonságok a szilárdság, szívósság, képlékenység stb., amelyeknek fajlagos értékei például a szakítószilárdság, folyáshatár, nyúlás stb. Ezek közül a szerkezeti acélok vonatkozásában legfontosabb a szakítószilárdság (aB ) és a folyáshatár (aF ) illetőleg ezek viszonya (oB lo F ). Minél kisebb ugyanis a szakítószilárdság és a folyáshatár hányadosából álló viszonyszám, viszonylag annál nagyobb a folyáshatár. Ez jelentős súlymegtakarítást tesz lehetővé. Szerkezeti acéloknál továbbá fontos szerepe van az ütőmunka növelésének, továbbá a korrózióval, kopással, horpasztással és lyukasztással szembeni ellenállásnak is. Mindezt természetesen a szívósság biztosítása mellett kell az acélnak nyújtania. Minthogy az ipar igénye ilyen szerkezeti acélok iránt érhető módon egyre növekszik, a mechanikai tulajdonságok javítására több eljárás vált ismeretessé. Ezek egyike a hagyományos nemesítés, amely izzításból, edzésből és megeresztésből áll. A hagyományos nemesítés azonban nem mindig felel meg a korszerű követelményeknek. Ehhez járul, hogy az edzés vékony szelvényeknél elhúzódásokat és repedéseket okozhat. E nehézségek kiküszöbölése végett javasolták az izotermikus hőkezelést, amelynek több válfaja van. Izotermikus nemesítő hőkezelés az ausztempe-5 rálás. Ennek lényege, hogy a munkadarabot az acél edzési hőmérsékletéről (az ausztenitmezőből) a martenzitképződés kezdeti hőfokánál magasabb hőfokú fürdőben hűtik le és itt addig tartják, amíg az ausztenit bainitté (a martenzitnél szívósabb, de a 10 perlitnél keményebb szövetelem) nem alakul át. Az átalakulás megtörténte után a munkadarabot szobahőmérsékletre hűtik. Az ausztemperálás Edgar C. Bain nevéhez fűződik és például az 1 924 099 számú USA leírásban van ismertetve. 15 Hiányossága, hogy csak olyan acéloknál alkalmazható, amelyeknek szén tartalma nagyobb mint 0,50%, mangántartalma pedig legalább 0,60%, különben az ausztenit bainit helyett perlitté alakul és a nemesítés hatástalanná válik. Ez a veszély 20 annál inkább fönnáll, minél vastagabb az anyag, ezért a szakirodalom szerint 5 milliméternél vasta* gabb anyagok esetén az ausztemperálás egyébként megfelelő összetétel mellett sem alkalmazható, ami a kis széntartalmú ötvözetlen acélokból készült 25 munkadarabok ilyen nemesítését eleve kizárja. Az izotermikus nemesítés másik ismert válfaja a martemperálás. Ennél a munkadarabot ugyancsak az ausztenitmezőből hűtik le, mégpedig ugyancsak 30 a martenzitképződés kezdeti hőmérsékletének kö-168954
