168943. lajstromszámú szabadalom • Önillesztő léptető szabályozó különösen számítógépes folyamatirányító rendszerekhez
11 168943 12 A AAP arányossági tartomány változás az X ad adaptálójel függvényében: 9 A AAp = H_. AXad = 9 Xad Ka Tm ( = ± • -AXad •"p max * 1 amiből látható, hogy az arányossági tartomány az Xad adaptálójel előjelétől függően arányosan növekszik vagy csökken. A találmány szerinti 7 töltőfeszültség egység és 8 Pl jelformáló hálózat működése a 2. ábra alapján követhető: Az Uc töltőfeszültséget egy szabályozott kimenetű 27 modulátor szolgáltatja. A 7 töltőfeszültség egységet galvanikusan le keŰ választani az egyéb áramköröktől. Az arányossági tartomány alapértékét a 7 töltőfeszültség egységben az Xre f referencia feszültség határozza meg, amit a 24 referencia feszültség forrás állít elő. A referencia értékkel kapcsolódik sorba az Xad adaptálójel abszolút értéke, amelyet a 23 abszolút értékképző áramkör alít elő. Abszolút értékképzés azért szükséges, mert rendelkezőjellel történő adaptálás esetén a rendelkezőjel előjelétől függően változna a szabályozó jelleggörbéje. Az Xad adaptálójeltől függő csökkenő vagy növekvő arányossági tartományt a Ka • X ad adaptálójellel arányos feszültségnek az Xre f referencia jellel történő összegezése vagy kivonása útján az adaptálás mértékét állító 21 elemben érjük el. Az összegezést ill. kivonást a 33 irányváltó kapcsoló végzi. Az impedancia váltó 22 erősítő választja el az Xad adaptálójelet a belső áramköröktől. A 8 Pl jelformáló hálózat Rp arányossági tartomány állítószerkezetével együtt kell állítani a Pl visszacsatoló elem állítószerkezetét azért, hogy a beállított arányossági tartomány alapértékét az adaptáló egység azonos tényezőjével módosítsa. Az automatikus arányossági tartomány módosítás az Xad adaptálójel függvényében max. 1:4 az alapértékhez képest. A 32 töltőfeszültség szabályozó áramkör 25 bemenő fokozatának bemenetén az Xre f ± K a • (X r ) jellel kapcsolódik szembe (a 28 visszacsatoló tagon keresztül) az XcU a töltőfeszültség szabályozó ellenőrzőjele. A két feszültség különbsége a 25 bemenő fokozaton és 26 erősítő fokozaton keresztül a 27 modulátort hajtja meg. A 27 modulátor kimenőjelét egy feszültségváltó transzformálja a töltőkörbe, ahol az egyenfeszültség szintet a 29 demodulator állítja vissza. A demodulált egyenfeszültség a 30 kapuáramkörön keresztül csatlakozik a 8 Pl jeÜbrmáló áramkörre. A 30 kapuáramkör kapuzójel bemenetére az Uk(l,2) kapcsolójeleket a háromállású 6 trigger áramkörtől kapja. Az arányossági tartománynak egy, kritikus érték alá csökkenését meg kell akadályozni, mert a rendszer erősítése annyira megnövekszik, hogy a szabályozókör beleng. Ennek megakadályozására 31 megfogó áramkört alkalmazunk, amely megakadályozza, hogy az Uc töltőfeszültség egy minimális értéknél kisebb 5 értéket vehessen fel. A háromállású 6 trigger áramkör és 9 teljesítménykapcsoló működése a 4. ábra alapján követhető: 10 Közvetlen számítógépes szabályozási rendszerben a számítógép állítja elő az Xvsz végrehajtójelet, amely a 11 illesztő fokozaton keresztül működteti a háromállású 6 trigger áramkört, amely a 9 teljesítménykapcsolót vezérli. 15 A 9 teljesítménykapcsoló kimenete a 2 végrehajtó egység bemenetére van kötve. Analóg üzemmódban az Uh hibafeszültség szélessége a rendelkezőjel függvénye. Számítógépes üzemmódban a tartószerv maga a 20 végrehajtó egység, amely a végrehajtójel növekményeket mechanikus elmozdulással összegezi. Az áramkör működésénél alapvető követelmény, hogy a teljesítménykapcsoló kapcsolási tranziensei ne jussanak vissza a háromállású 6 trigger 25 áramkörbe, illetve a digitális rendszerbe. A háromállású 6 trigger áramkör működése a következő. A 15 üzemmód kapcsoló számítógépes üzemmódban az Sz számítógép állásban van. Az Xvsz 30 számítógép végrehajtójel, amely vagy közvetlenül időmodulált jel, vagy all illesztő fokozat alakítja Uvsz impulzus jellé, amelynek szélessége a növekmény nagyságától, polaritása a növekmény előjelétől függ. Az Uvsz impulzus jel a háromállású 35 6 trigger áramkör bemenetét képező 61 és 62 billenő fokozatainak közösített invertáló és neminvertáló bemenetére kerül. A +UH, és —UH feszültségek határozzák meg a bekapcsolási küszöbértéket és biztosítják, hogy vezéreletlen állapotban 40 mindkét 61 és 62 billenő fokozat pozitív telítési állapotban legyen. Ezáltal biztosítva van, hogy nyugalmi állapotban a 63 és 64 kapuáramkör kapuzó bemenetét alkotó diódák nem vezetnek és a 63, 64 kapuáramkör másik bemenetére kapcso-45 lódó Vf vezérlő impulzus sorozat a 65 és 66 optoelektromos kapcsolókon keresztül nem gyújtják a 91 és 92 vezérelhető szelephatású elemeket. Ha 61, 62 billenő fokozatok közösített bemenetére a kapcsolási küszöbértéknél nagyobb 50 bemenőjel jut, a bemenőjel polaritásától függően az egyik 61 vagy 62 billenő fokozat átbillen, a bemenetre csatlakozó 63 vagy 64 kapuáramkör nyitóirányú feszültséget kap és zárja a 65 vagy 66 optoelektromos kapcsoló vezérlőkörét, aminek 55 hatására a 65 vagy 66 optoelektromos kapcsoló kimenetén az Uf vezérlő impulzus sorozat frekvenciájával megegyező frekvenciájú Ugyl vagy Ugy2 gyújtófeszültség jön létre és vezérli a 91 vagy 92 vezérelhető szelephatású elemet, amelynek 60 kimenetén a végrehajtójel növekmény előjelétől függően az Xvl vagy X v2 végrehajtójel (motorvezérlő feszültség) megjelenik, aminek hatására a motor az Xv végrehajtójel fázisától függő forgási irányban forog. A motor bekapcsolási időtartama a 65 végrehajtójel szélességétől függ. Á teljesítmény 6
