168936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített benzimidazolok és ilyen vegyületeket tartalmazó anthelmintikus szerek előállítására
3 168936 4 rülbelül 0—25 C° közötti hőmérsékleten valamely VI általános képletű amint adunk, az amin hidrokloridját kiszűrjük és a foszgén fölöslegét vákuumban ledesztilláljuk. Ezután a reakcióelegyhez II általános képletű benzimidazol-származékot körülbelül sztöchiometrikus mennyiségben, végül egy savkötőanyagot, például egy tercier amint vagy káliumkarbonátot adagolunk. A hőmérsékletet 0 és 35 C° között állítjuk bel. A reakciókeveréket végül a szokásos módon feldolgozzuk. A b) reakcióvázlat szerint például első lépésben valamely II általános képletű 2-benzimidazol-származékot foszgénnek egy indifferens szerves oldószerben készült oldatával körülbelül -20 és +20 C° közötti hőmérsékleten kezeljük, végül egy tercier amin, mint dimetilanilin, trietilamin vagy piridin ekvivalens mennyiségét adjuk hozzá és a hidrokloridot elválasztjuk. A foszgén fölösleg ledesztülálása után a terméket valamely VI általános képletű amin kétszeres sztöchiometrikus mennyiségével körülbelül 0—40 C° közötti hőmérséklettartományban reagáltatjuk, végül szokásos módon feldolgozzuk. A II, illetve V általános képletű kiindulóanyagok előállításánál a találmány szerint például a következő vegyületek jönnek számításba: 2-metoxi-karbonilaminobenzimidazol, 2-etoxi-karbonilaminobenzimidazol, 2-n-propoxi-karbonilaminobenzimidazol, 2-izopropoxi-karbonilaminobenzimidazol, 2-butoxi-karbonilaminobenzimidazol, 2-izobutoxi-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-metil-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-etil-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-butil-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-szek-butil-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-terc-butil-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-cián-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-klór-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-bróm-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-metoxi-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-fenilmerkapto-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-feniloxi-karbonilaminobenzimidazol, 5(6)-acetil-karbonilaminobenzimidazol, 5-fenilmerkapto-7-klór-karbonilaminobenzimidazol, 5,6-diklór-karbonilaminobenzimidazol, 5,6-dimetil-karbonilaminobenzimidazol, 5-klór-6-butil-karbonilaminobenzimidazol, 4,6-diklór-2-metoxi-(etoxi-, propoxi-, butoxi)-karbonilaminobenzimidazol. Az előbbiekben felsorolt kiindulóvegyületek reakciópartnereként a III, IV vagy VI általános képletű vegyületek jönnek számításba, amelyekben R2 szubsztituens metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, terc-butil-, pentil-, 3-metilbutil-, 2-metilbutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, cikloheptil-, ciklooktil-, benzil- vagy fenilcsoport. A II általános képletű kiindulóanyagok részben ismeretesek, részben önmagában ismert előállítási eljárásokkal a 2 933 502 számú USA szabadalom szerint készíthetők. Mivel az imidazolgyűrűben történő reakcióknál mindkét nitrogénatom egyenértékűen képes reagálni, gyakran nem lehet egyértelműen meghatározni azt, hogy az R3 , illetve R 4 szubsztituensek az 5-helyzetben vannak-e. Hasonlóan bizonytalan a 4-helyzetű szubsztituens, amely a 7-helyzetben is található. Bizonyos esetekben izomer keverékek is 5 képződhetnek, így a végtermékek nem egységesek. A fungicid, illetve anthelmintikus hatásosság szempontjából azonban ennek a körülménynek nincs jelentősége. A III általános képletű vegyületeket akként alio lítjuk elő, hogy valamely R2SH általános képletű merkaptánt egy 2-izocianátometil-biciklo[2,2,l]-5--hepténre addícionáltatunk. Előnyösebb azonban, hogyha először a VT általános képletű vegyületet állítjuk elő az A reakció-15 vázlat szerint. A VI általános képletű vegyület szintézise úgy történik, hogy a 2-aminometil- vagy 2-ciánbiciklo[2,2,1 ]-5-heptént valamely R2SH általános képletű merkaptánnal reagáltatjuk, míg nitril alkalmazása 20 esetén a ciáncsoportot végül katalitikus úton vagy lítiumalumíniumhidriddel redukáljuk. Az előbbi módon előállított VI általános képletű aminokat a szokásos módon foszgénezéssel az izocianátokká, illetve karbaminsavkloridokká ala-25 kítjuk át. A találmány szerinti vegyüle\ak igen jó fungicid tulajdonságokkal, főként izéles hatásspektrumukkal tűnnek ki. Mivel melegv^rűekre gyakorolt toxicitásuk igen csekély, Így rem csupán védő, hanem 30 szisztémás gyógyítóhatást is kifejtenek, így elsősorban növények védelmére főként a mezőgazdaságban alkalmazhatók. Szisztémás hatásuk következtében alkalmazhatók vetőanyag vagy a talaj kezelésére, ezáltal gombás 35 megbetegedések a kifejlődő növényeken visszaszoríthatok. Más alkalmazási területe a találmány szerint előállított vegyületeknek a nem élő szerves anyagok, például színezékek, olajok, fa, bőr, fehérje, papír és textíliák védelme gombás fertő-40 zéstől. A teljességre való igény nélkül a következőkben néhány olyan gombafajtát nevezünk meg, amellyel szemben a találmány szerint előállított vegyületek hatásosnak bizonyultak: 45 Botrytis cinerea Oidium tuckeri Cercospora beticola Cercospora musae 50 Uromyces phaseoli Septoria apii Podosphaera Leucotricha Venturia inaequalis Erysiphe cichoracearum 55 Piricularia oryzae Pellicularia sasakii Fusarium nivale Rhizoctonia solani Verticillum alboatrum 60 Fusarium solani. A találmány oltalmi körébe tartozó gombás megbetegedések leküzdésére alkalmas szerek hatóanyagként 5-90% mennyiségben valamely I álta-65 lános képletű helyettesített benzimidazolt — ahol 2
