168931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indikátornyomdafestékjelöléssel ellátott edények előállítására

5 168931 6 A találmány lényegét az alábbiakban néhány előnyös példaképpeni foganatosítási mód kapcsán részletesen is ismertetjük. Az alkalmazott indikátornyomdafesték említett tulajdonsága, hogy meghatározott hőmérsékletre 5 adott ideig tartó, és vizes környezetben, példaképpen cseppfolyós vagy gőzállapotú víz jelenlétében foganatosított felhevítése során színét megváltoztatja. A jól érzékelhető kifejezett színváltozás eléréséhez szükséges hőmérséklet és a szükséges 10 hőntartási idő egymással kölcsönhatásban van oly módon, hogy a hőmérséklet csökkenése az idő növelését igényli és fordítva. Jelentős továbbá, hogy a színváltozáshoz víz vagy vízgőz jelenléte feltétlenül szükséges. A fenti indikátomyomdafes- 15 téket a találmány szerinti eljárással hordjuk fel bármely tetszőleges, az edények alapanyagául szolgáló anyagra. Lemezanyagként példaképpen elektrolitikus úton ónozott vaslemez, alumíniumlemez, krómmal vagy krómoxiddal bevont acéllemezek 20 vagy az ún. feketelemez is alkalmazhatók, ahol is a feketelemez fogalma alatt közvetlenül a hengerműből távozó kezeletlen vaslemezt értjük. Az említett lemezanyagok mindegyike felületkezeléssel vagy anélkül is alkalmazható hordozóként az in- 25 dikátornyomdafesték felhordásához, ahol is felületkezelésként fizikai vagy kémiai kezelés, viaszréteg előzetes felvitele, más nyomdafesték vagy lakkréteg előzetesen történt felhordása is elképzelhető. Az indikátornyomdafestéket a fentiekben részié- 30 tezett lemezanyagok bármelyikére a találmány értelmében lemeznyomdatechnikai úton visszük felt ahol is a felhordás, ill. a nyomás az edény előállítása előtt, vagy ez után is foganatosítható. Mindenképpen biztosított azonban ily módon a kitű- 35 zött cél elérése nevezetesen az, hogy az edények mindegyikét olyan jelöléssel látjuk el, amelynek eredményeként az indikátorfesték felvitelét követő bármely tetszőleges időpontban egyértelműen és vizuálisan megállapítható, hogy az edényt és tar- 40 talmát vizes környezetben foganatosított tartósító hőkezelésnek alávetették-e. A lemeznyomdatechnikai úton felvitt indikátornyomdafesték olyan jól tapad a hordozóréteghez, hogy a festékjelölés véletlenszerű, akaratlan eltávolításának veszélye el- 45 hanyagolhatóvá válik. További előny, hogy a lemeznyomdatechnikai eljárás az indikátornyomdafesték automatikusan történő felhordását biztosítja, amelynek következtében a kézi jelölés bizonytalanságával összefüggő hibaveszély teljes mértékben 50 kiküszöböltnek tekinthető. Az indikátornyomdafesték felhordását követően gyakorta célszerűnek bizonyult a festék kikeményedését elősegítő felmelegítés alkalmazása. Az indikátorfesték kívánt funkcionális szerepének meg- 55 őrzése érdekében rendkívül fontos ennek során, hogy a felmelegítés következtében ne álljon elő színváltozás, minthogy az utóbbi csupán a megtöltött és tartósítás céljából hőkezelésnek alávetett edény esetében kívánatos. A fenti okból általában 6

0 előnyösnek bizonyult az indikátornyomdafesték száraz ofszet-nyomással történő felhordásának alkalmazása, minthogy ez esetben nincsen szükség vizes nedvesítésre. Ugyanakkor azonban bizonyos esetekben célszerűnek bizonyult a nedves ofszet-nyo- 65 más alkalmazása, amelynél a vizes nedvesítést a vízfázis és a festékfázis éles elhatárolása érdekében alkalmazzák, ennek révén pontosabb, élesebb nyomat érhető el, és példaképpen a raszternyomási technológia alkalmazható. A nedves ofszet-nyomás alkalmazásakor a festék kikeményítéséhez esetlegesen szükséges utólagos hőkezelést azonban természetszerűleg különös gondossággal kell foganatosítani, hogy a véletlenszerű, akaratlan színváltozást elkerüljük. A színváltozás elkerülése megfelelő hőmérséklet és hőntartási idő megválasztásával érhető el, minthogy a nedveatővíz bizonyos hányada a festékanyagban emuigeált állapotban van, így a színváltozáshoz hozzárendelt egyik feltétel, nevezetesen vizes környezet jelenléte bizonyos értelemben eleve adott. Az indikátornyomdafesték felhordása az ún. driografikus eljárás alkalmazásával is foganatosítható, amelynél a klisélemez meghatározott tartományai önmagában ismert módon valamely védőanyaggal vannak bevonva, amelynek célja a nyomat éles kontúrjainak biztosítása. Ez esetben a védőanyag funkcionális szempontból a raszternyomásnál alkalmazott nedvesítővíz szerepét tölti be ill. azt helyettesíti. Az indikátor nyomdafesték végül mélynyomással is felvihető. A gyakorlat bebizonyította, hogy az indikátornyomdafestéknek kellő rétegvastagsággal, nevezetesen a későbbiek során egyértelmű és határozott színváltozást eredményező kellő rétegvastagsággal történő felvitele egyetlen technológiai lépésben általában nehézségekkel jár, ill. alig lehetséges. Ennek következtében az alkalmazott legkülönbözőbb felhordási módokra való tekintet nélkül általában előnyösnek bizonyult az indikátornyomdafestéknek két lépésben történő felhordása, ahol is az egylépésben történő felhordással szemben közelítőleg kétszeres rétegvastagság érhető el. Az indikátornyomdafesték ezen kétlépcsős felvitele viszonylag gyorsan és olcsón végezhető el oly módon, ha az első lépcsőben felvitt réteget a második lépcsőben felhordott réteg felvitele előtt nem szükséges megszárítani, továbbá ha a most már kétszeres vastagságú festékrétegre az adott esetben szükséges lakkréteg is a festékréteg előzetes szárítása nélkül vihető fei. Ez utóbbi lehetőség megteremtése révén a két indikátorfestékréteg és az esetlegesen szükséges lakkréteg anélkül hordható fel, hogy az egyébként is szükséges, ill. legtöbb esetben szükséges lakkrétegszárítási műveletet több, ily módon természetszerűleg fokozottan időigényes részműveletre kellene felbontani. Járulékos szárítási részműveletek kiküszöbölése révén egyidejűleg annak veszélye is lényegesen csökkenthető, hogy az említett szárítási műveletekkel elkerülhetetlenül együttjáró hevítés, tehát hőkezelés következtében az indikátornyomdafesték véletlenszerű, akaratlan színváltozása is bekövetkezzék. Fentiek kapcsán meg kell jegyezzük, hogy az indikátornyomdafesték utólagos lakkozás nélkül is felvihető, amelynek révén ugyan az előállítás olcsóbbá válik, ugyanakkor azonban az indikátornyomdafestékréteg példaképpen repedezési hajlama kevésbé kiküszöbölt. A szakirodalomban a fenti, védőlakkréteg nélküli festéket általában ,,non varnish ink"-nek nevezik. 3