168923. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus időkapcsoló
168923 8 közé ZI zener dióda kapcsolódik. Az R6 ellenállás másik vége Pl potencióméteren keresztül csatlakozik a D4 diódához, amikor is a Pl potencióméterrel Z2 zener dióda kapcsolódik párhuzamosan. A D5 dióda és a K vezérló'kapcsoló között RIO ellenállás helyezkedik el, amelynek ohm-értéke legalább egy nagyságrenddel kisebb, mint a sorosan kapcsolt R5, R6 ellenállásokból és a Pl potenciométerből képzett soros tag legkisebb ellenállása. Az így létrehozott időkapcsoló F elektronikus kimeneti ponttal és a J jelfogót működtető A kimeneti ponttal rendelkezik. A 2. ábrán a találmány szerinti időkapcsoló egy változatát tüntettük fel, amely a K vezérlő kapcsoló zárásakor a J jelfogót Te elengedési idővel késleltetve elengedteti. Alapállapotban tehát a K vezérlő kapcsoló nyitott, a J jelfogó pedig meghúzott állapotban van, és ez az időkapcsoló is egyirányú késleltetésre alkalmas. Ez az időkapcsoló is tartalmazza az alapáramkört, de ehhez most második áramköri csoport csatlakozik. A második áramköri csoport az alábbiak szerint csatlakozik az alapáramkörhöz. A D5 dióda P2 potencióméteren keresztül van a K vezérlő kapcsolóval összekötve. A D4 diódának az R6 ellenállással összekötött vége és a K vezérlő kapcsoló közé D3 dióda van kapcsolva. A Tr kapcsoló tranzisztor és az E műveleti erősítő bemenete közé R4 ellenállásból és D2 diódából álló soros tag van kapcsolva, amikor is a D2 dióda közvetlenül az E műveleti erősítő bemenetéhez csatlakozik. Az R4 ellenállás és a D2 dióda egymással összekötött kivezetéseihez Dl dióda csatlakozik, amelynek másik kivezetése a K vezérlő kapcsolóval van összekötve. A 3. ábrán a találmány szerinti elektronikus időkapcsoló olyan előnyös kiviteli alakját tüntettük fel, amely lényegében egyesíti az 1. és 2. ábrákon vázolt áramköröket. Ez az időkapcsoló kétirányú késleltetéssel rendelkezik. A 3. ábrán látható módon'az, alapáramkörhöz itt mindkét áramköri ésoport egyidejűleg csatlakozik, az első áramköri csoporthoz tartozó RIO ellenállást azonban a P2 potenciométer helyettesíti, amelynek ohm értéke az R5, R6 ellenállások, valamint az R4 ellenMás ohnvértékénél legalább egy nagyságrenddel nagyobb. A találmány szerinti időkapcsolók működését a 4-6. ábrák alapján ismertetjük. Most a 4. ábrára hivatkozunk, amelyen az 1 ábrán vázolt egyirányú késleltetésre alkalmas időkapcsoló jellegzetes impulzus-idő diagrammját tüntettük fel. Az 1. ábrán feltüntetett polaritások esetében az UT vonalra pozitív tápfeszültséget kapcsolunk, és a K vezérlő kapcsoló nyugalmi állapotban zárt, tehát a B ponton földpotenciál van. A 4. ábrán vázolt 3 idődiagram a B, az A és az F pontokon mérhető UB , U A , és U B feszültségek időbeli lefolyását szemlélteti. Alapállapotban a B ponton földpotenciál van, és a D5 dióda az RIO ellenálláson keresztül kinyit, az E műveleti erősítő pedig lezárt állapotban van. A kimeneti A ponton a tápfeszültséggel azonos a feszültség, és a J jelfogó elengedett állapotban van. Az E műveleti erősító bemeneti pontjára az RS, R6 ellenállásokon, valamint a Pl potencióméteren és a D4 diódán keresztül pozitív irányú áram is folyik, de ez az áram ezen bemeneti pont feszült-5 ségét nem tudja befolyásolni, mivel az RIO ellenállás lényegesen kisebb a másik ág ellenállásánál, és így az E műveleti erősítő bemeneti feszültsége lényegében nulla. Az A kimeneti ponton tehát pozitív tápfeszült-10 ség van, amely nagyobb, mint a Z3 zener dióda Uz küszöbfeszültsége, ezért a Z3 zener diódán és az R4 ellenálláson át a Tr kapcsoló tranzisztor bázisa felé áram folyik, és ezen tranzisztor nyitott állapotban van, az F elektronikus kimeneti ponton 15 lényegében földpotenciál mérhető. Tételezzük fel, hogy a K vezérlő kapcsoló földelt állapota ellenére a B bemeneti pontra a tx időpontban zavaró impulzus érkezik, amely a t2 időpontig tart. Az egyszerűség kedvéért feltételez-20 tük, hogy ezen zavaró impulzus amplitúdója a tápfeszültség értékével egyezik meg (ez egyébként a legkedvezőtlenebb eset). Mivel a B bemeneti pontról a földpotenciál lekapcsolódik, a D5 dióda lezár, az R5, R6 ellenállásokon, valamint a Pl 25 potencióméteren és a D4 diódán keresztül az E műveleti erősítő nyitóirányú vezérlést kap, és a visszacsatoló C kondenzátor hatására a kimeneti A ponton a feszültség lineárisan csökken. A feszültségcsökkenés sebességét lényegében az 30 R5, R6 ellenállásból és a Pl potenciométerből képzett ág összellenállása, valamint a C kondenzátor kapacitásértéke határozza meg. Az ellenállás értékét döntően a Pl potenciométer ohm értéke határozza meg, ezért a 4. ábrán az UA feszültség 35 diagrammján a ti és t2 időpontok között a lineárisan csökkenő feszültséget a Pl hivatkozási jellel láttuk el, hogy ezáltal utaljunk arra, hogy ezen szakasz meredekségét döntően a Pl potenciométer ellenállása írja elő. 40 A t2 időpontban a zavaró jel megszűnik, és a B pont ismét földpotenciálra kerül. Az RIO ellenálláson és a D5 diódán keresztül az E műveleti erősítő ismét lezár. Ezen lezárás sebességét az RIO ellenállás ohm értéke határozza meg. Mivel ezen ellen-45 állásérték a Pl potenciométer ellenállásánál lényegesen kisebb, az eredeti állapot a zavaró impulzus bekövetkezése után szinte azonnal visszaáll. A visszaállás ezen szakaszát az előzőekhez hasonló megfontoláskorafc RIO hivatkozási jellel láttuk el, 50 látható, hogy az> F elektronikus kimeneti ponton a zavaró impulzus semmilyen jelet sem eredményezett. A t3 időpontban a K vezérlő kapcsolót nyitjuk, ezáltal a B pontra az R2 ellenálláson keresztül 55 pozitív tápfeszültség kapcsolódik, a D5 dióda lezár, és az E műveleti erősítő a Pl potencióméteren keresztül a vázolt módon lineárisan csökkenő kollektorfeszültség mellett kinyit. A csökkenés időállandóját lényegében a Pl potenciométer ellenállása 60 határozza meg. Abban a pillanatban, amikor az A kimeneti ponton feszültség értéke megegyezik a Z3 zener dióda Uz küszöbfeszültségével, illetve az alá csökken, a Tr kapcsoló tranzisztor vezérlőárama megszűnik, kollektorán tehát az F elektronikus 65 kimeneti ponton —hirtelen pozitív feszültség je-4
