168911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény nyersbőr és gyapjú védelmére
MAGYAR N£PK0ZTARSA8Á<S SZABADALMI j 16391 LiíHi^S SZOLGÁLATI TALÁLM4HY Bejelentés napja: 1974. III. 21. (CI-1462) Nemzetközi osztályozás: A01.N9/00, C 07 F 9/09 oaszÄGOs TAlAlMÁMWl HIVATAL Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. IV. 30. Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Vermes Lászlóné vegyész 22,5%, Budapest, Lugosi György vegyészmérnök 22; 5%, CHINOIN Gyógyszer-Felsőgöd, Lászlóffy István közgazdász 22,5%, Nikolett? Ferenc vegyészmérnök 22,5%, és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., dr. Somfai Éva vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás és készítmény nyersbőr és gyapjú védelmére 1 Ismeretes, hogy a bőr és szőrmegyártás céljait szolgáló, főleg fehérjéből álló száraz, gyapjas, gyapjatlan és szőrmés nyersbőröket és sós bőröket, valamint nyers gyapjút, a szükségszerűen fellépő hosszú tárolás alatt többféle káros hatás éri. Igen 5 súlyos károkat okozhatnak a különböző rovarok, például a zsírbogarak, molyok, ezeknek lárvái, valamint a rágcsálók, főleg az egerek. A rovarkárok csökkentésére a nyersbőröket különböző vegyszerekkel kell kezelni. Erre a célra W csak olyan anyagok alkalmazhatók, melyek a nyersbőrök felületére szórva kifejtik a kívánt védőhatást, ugyanakkor a bőrön nem okoznak maradandó elváltozást, a bőr további feldolgozása folyamán nem okoznak nehézséget, nem erős mérgek, 15 és kívánt esetben nyomtalanul eltávolíthatók. A rovarkárok csökkentésére régóta alkalmaznak rovarriasztó (repellens) hatású anyagokat. Legismertebb és legelterjedtebben alkalmazott ilyen vegyület a naftalin, mely olcsó, az emberre 20 gyakorlatilag veszélytelen és a nyersbőrökre nem káros. A naftalin és a hozzá hasonló repellens hatású anyagok azonban nem nyújtanak elegendő védelmet a rovarkárokkal szemben a tárolási idő alatt két-háromszor megismételt kezelés esetén sem. 25 j A további törekvések ezért arra irányultak, hogy _á repellens hatású anyagok helyett inszekticid hatású vegyületeket találjanak és alkalmazzanak. Ezek legismertebb képviselője a p, p'-diklór-difenil-triklór-etán (DDT). 30 A DDT-kezelés haladást jelentett a nyersbőrök védelmében és hatékonyan alkalmazták a tartós tárolás alatt fellépő rovarkárok ellen. Hátránya azonban, hogy bár csökkenti, de nem éri el a tökéletes rovar- és lárva-mentesítést még akkor sem, ha a kezelést a tárolási idő alatt két-háromszor megismételjük. Hátránya továbbá, hogy az emberi szervezetben kumulálódik, így mérgező és ezért alkalmazását az egész világon beszüntették. Egyéb inszekticid hatású vegyületek, például fenol-származékok ezért nem alkalmazhatók nyersbőrök kezelésére, mert tartós elváltozást okoznak a bőrben, illetve szőrmében. Jelen találmányunk tárgya por-készítmény nyersbőrök és gyapjú kártevők elleni védelmére, amely hatóanyagként 95-70% naftalint, 1-10% inszekticid hatású szerves foszforsavésztert, 3—10% vizet és kívánt esetben 1—10% 100 mikronnál kisebb részecske méretű, finom eloszlású poranyagot, előnyösen természetes kőliszteket, szilícium-, alumínium-oxidokat tartalmaz. A találmányunk szerinti készítmény hatóanyagként tehát egyrészt a repellens hatású naftalint tartalmazza, másrészt pedig inszekticid hatású foszforsav-észter származékot. E két különböző hatású anyag együttes alkalmazása egy speciális termékcsoport kártevők elleni hathatós védelmére teljesen újszerű és meglepően eredményesnek bizonyult. 168911
