168907. lajstromszámú szabadalom • Forgódobos aprítóberendezés, különösen szálastakarmányokhoz

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973.1. 22. (BU-638) Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. IV. 30. 168907 Nemzetközi osztályozás: A 01 D 35/26, 55/18 Feltalálók: Szendrő Péter oki. gépészmérnök 30%, Dohnálik János oki. gépészmérnök 30%, Molnár Árpád oki. gépészmérnök 20%, Magyari Ferenc oki. gépészmérnök 10%, Budapest, Madocsai Zsigmond szig.gépészmérnök 10%, Császár Tulajdonos: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, Budapest Forgódobos aprítóberendezés, különösen szálastakarmányokhoz 1 A találmány a mezőgazdasági terményaprítók olyan kialakítása, melynél a kés vágás közben élirányban is elmozdul, ennek következtében intenzív metszőhatás jön létre és csökken az aprítás (szecskázás) energiaigénye. Az eddig használt aprítószerkezetek feloszthatók: a) tárcsás b) dobos c) lengőkéses aprítószerkezetekre. 10 A tárcsás aprítószerkezetek tovább osztályozhatók a kés kivitele szerint. Ezek között legked- 15 vezőbb a vágási energiaigénye a spirálkésekkel, illetve az ezt megközelítő excentrikus körkésekkel ellátott tárcsának. Ilyen kiképzéssel elérhető a metszőszög állandó értéken tartása. A megoldás hátránya, hogy a kések elkészítése, utánélezése nehéz- 20 ségekbe ütközik, és nagy technológiai felkészültséget igényel. Készítenek tárcsás aprítószerkezetet egyenes késekkel is. Ekkor azonban a vágási folyamat során a metszőszög s vele együtt a vágási energiaigény változik. A belépő metszőszöget úgy 25 csökkentik, hogy a kés forgástengely-közeli részét letörik, vagyis a kés éle két, egymással szöget bezáró egyenes. A tárcsás aprítok általában Önkidobós rendszerűek. 30 Dobos aprítószerkezeteknél megkülönböztetünk szélesdobos (l/d>l) és keskenydobos (l/d<l) aprítókat. A szélesdobos aprítókon alkalmazott kések spirál- vagy szegmenskések. A spirálkések vágási tulajdonságai kielégítőek, elkészítésük azonban bonyolult, nehézkes. A szegmenskéses dobon spirálvonalban vannak elhelyezve a késelemek, azonban egy késelemen belül a metszőszög nulla, így az energiaigény alakulás kedvezőtlen. Mindkét megoldás magán hordja a szélesdobos aprítok hibáit, kedvezőtlen tulajdonságait (nagy, egyenlőtlen szecskahossz, egyenlőtlen járás, stb). A keskenydobos aprítok kiküszöbölik a szélesdobos aprítok hibáit. A vágórés kis értékben tartható, ezért egyenletesen kicsiny szecskahossz készíthető. Tehetetlenségi nyomatéka nagy, ezért járása egyenletes. Ha megfelelően nagy metszőszöget akarnak elérni, ennél a megoldásnál is a bonyolult, nehezen elkészíthető spirálkést kell alkalmazni. Törekedtek egyenes kések alkalmazására is, de ebben az esetben a metszőszög 8°-10° fölé nem emelkedhet. Ilyen metszőszög esetén azonban az energiaigény alakulása igen kedvezőtlen. Ma már a dobos aprítókat is általában önkidobós rendszerűre készítik. A dobóhatás eléréséhez igen sok késforma terjedt el: egyenes kés különböző szögállásokban, boltozatos kés, erősen botozatos kés (szegmens), vályú alakú kés, stb. 168907