168895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus kötésű heterogén testek belső szerkezeti hibáinak megszüntetésére

3 168895 4 nem, vagy nem kellő mértékben, vagy nem kellő biztonsággal hatolnak be. Nehézséget okoz a régi beton kötése is a javító kitthez. Emiatt, számos esetben közbülső, ragasztó réteget kell alkalmazni. Mindezekben a műveletekben a javítómassza jelen- 5 tős komponense a kötést hordozó cement és töltőanyag és jelentékeny a felhasznált műanyag mennyisége is. Ilyen eljárásokat ismertetnek az 1254 280, 1 292 034, 1 294 017 és az 1 277 005 lajstromszámú io angol szabadalmi leírások. Az eddig ismert eprásoknak azonban hátránya, hogy a legnagyobb gondosság ellenére is, a velük készült betonban, a beton heterogén, szemcsés szerkezetének következtében, belső folytonossági 15 hiányok -repedések, hajszálrepedések, kapilláris járatok— vagy csőszerű, feszített vasbeton elemekben belső üregesedések, úgynevezett táskásodások, maradhatnak vissza, vagy keletkezhetnek. Mindezek szabad szemmel észre sem vehető, belső szerkezeti 20 hibák és csak a megszilárdult beton folyadéknyomás alá helyezésekor tűnnek elő. A belső folytonossági hiányok különösen hátrányosak a nagy gondossággal és költséggel előállított, nagynyomású, előfeszített vasbeton csöveknél, 25 amelyeknek az átlagosnál nagyobb, például 10-15 atmoszférás üzemi nyomást kell, szivárgás nélkül kibírniok és amelyeknek például 16-22 atmoszférás, víznyomáspróbával végzett vizsgálataikkor derülnek ki belső szerkezeti hibáik. 30 Az ilyen belső szerkezeti hibák utólagos kijavítására, megszüntetésére - az eddigi ismeretek szerint - nem volt lehetőség. Ismeretes ugyan, hogy betonfelületeket, például utak, hidak, kifutópályák, medencék felületét, víz- 35 szigetelés, vagy korrózió védelem vagy különleges, például csúszásmentes, felületképzés céljából, epoxi, vagy poliuretán gyantát tartalmazó, rendszerint többszörös réteggel vonják be, vagy egyéb anyagokat és adalékokat is -korundot, üveg- 40 szálakat stb. - tartalmazó burkolattal látják el, és a műgyantákat felületi repedések, hézagok, betömésére korróziós hibák javítására is használják, [Dr. Beleznay: „Műanyagok a víz szigetelésében és a korrózió elleni védelemben." Mérnöktovábbképző 45 Intézet 3960. Bp., 1962., Kunststoffe, 55. K. 2. sz. 1965., Overseas Engineer. 36. K. 424. sz. 1963., Journal of ACI. 1962. szept. és 1963. mára sz., Sztroity. Mat. 1969. 9. sz., Adhesives Age. 3. 24. I960.] azonban a megszilárdult, utólag hibásnak és 50 szivárgónak bizonyult beton testek, különösen az ismertetett nagynyomású vasbeton csövek belső szerkezeti hibáinak megszüntetésére ezek a bevonó, burkoló eljárások ném használhatók. Vagy csak nagy nehézséggel és fölösleges anyagfelhasználással, 55 költséggel. A belső szerkezeti hibákat nem szüntetik meg. A találmány célja volt, hogy lehetővé tegye a beton szivárgást okozó, belső szerkezeti hibáinak, különösen a nagynyomású vasbeton csövek belső 60 folytonossági hiányainak és üregesedéseinek utólagos megszüntetését. A találmány célját azzal a felismeréssel értük el, hogy hidegen keményedő műgyantát, különösen epoxi, vagy poliuretán alapú műgyantát, bejuttat- 65 hatunk a szivárgónak bizonyult beton belső, a szivárgás helyén a felületig menő járatot képező folytonossági hiányaiba, ha azok felületi nyílásain keresztül, kapilláris hatásuk révén bediffundáltatjuk. Ezáltal a belső folytonossági hiányokat, repedéseket, kapilláris járatokat műgyantával kitöltjük és azt ott megkeményedni — térhálósodni hagyva — a szivárgást okozó belső szerkezeti hibákat megszüntetjük. A műgyanta bejuttatásának, bediffundáltatásának lehetővé tételére, a műgyantát a bevonatok készítésére szokásosan használt műgyantákétól eltérően, lényegesen kisebb viszkozitással lényegesen nagyobb folyékonysággal alkalmazzuk, olyan folyékonysággal, ami lehetővé teszi, hogy a belső folytonossági hiányokba akadálytalanul bejuthasson. Ennek a viszkozitásnak a mértékét, a belső folytonossági hiányok méretétől függően, előzetesen végzett kísérlettel állapítjuk meg, az 25 C°-on 900 cp-nál nagyobb ne legyen. A műgyanta bejuttatását, adott esetben atmoszférikustól eltérő nyomással, vagy mechanikus úton, például vibrálással, elősegítjük. A belső folytonossági hiányokba, üregesedésekbe bejuttatott és ott térhálósodott műgyanta nem csak a szivárgást okozó, belső szerkezeti hibákat szünteti meg, hanem kedvező mechanikai, szilárdsági tulajdonságánál fogva a beton szilárdságát is fokozza. A találmány további részleteit, foganatosítási módjának következő példáival ismertetjük: 1. példa Különböző méretű 0 500, 700, 1000 és 1200 mm-es, 5 méter építési hosszúságú, előregyártott, feszített vasbetoncsöveket, amelyeken azokat 30 percig 16 atmoszférás víznyomáson tartva, vízszivárgás mutatkozott, légszárazzá szárítottunk, majd a légszáraz, külső felületének arra a mintegy kétszeres felület részére ahol a szivárgás volt, mintegy 10-20 g hígan folyós, 25 C°-on 600—900 cp. viszkozitású, epoxi alapú Eporezit típusú Tipox 370 műgyantát vittünk föl és azt 30 percig a felületen hagytuk. Ezután a gyantát a betonfelületről letöröltük, a gyantával érintkezésben volt felületrészt kötés után leköszörültük, amíg csak tiszta betonfelületet nem kaptunk. Ezzel meggyőződtünk, hogy a gyantából felületi réteg nem maradt vissza. A csöveket ezután 48 óra hosszat állni hagytuk, majd ismét 16 atmoszférás víznyomás próbának vetettük alá. Vízszivárgást most már egyetlen esetben sem tapasztaltunk. Azonos eredményre vezetett, ha műgyantaként poliuretán alapú gyantát használtunk. 2. példa Burkolat nélkül levő tárolómedence vízzel való feltöltése után szivárgott. A vizet leeresztettük és a medencét légszárazzá száradni hagytuk. Majd a szivárgó, függőleges falfelület egyik oldalán gumi mandzsetta segítségével, a szivárgást okozó belső 2