168892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári bauxitzagy előkészítésére

3 168892 4 lágyabb részek túlőrlése fokozódik. A gyakorlatban általában túl finom bauxitőrleményt állítanak elő, amelynek a Rosin—Rammler-Benett szerinti átlag­szemcséje nem éri el az 50 //m-t (x = 50 //m), az elosztás szórási tényezője pedig rendkívül kicsi, n = 0,6. A magyar bauxitoknál ideálisnak nevezhető átlagszemcse x = 800 jon, a szórási tényező n = 1,2. Az őrölt bauxitból és lúgból álló zagyot hő­cserélőkben mintegy 100-105 C°-ra melegítik, majd általában kúpos fenekű tartályokban mintegy 10 órán át keverés mellett előkovasavtalanítják. Ez­után a zagy feltárása, expandáltatása, hígítása, majd az aluminátlúgnak a vörösiszaptól való ülepítéses elválasztása következik. A hányóra történő szi­vattyúzás előtt a vörösiszapot többlépcsős mosás­nak és/vagy szűrésnek is alávetik, hogy lúgtartalmát visszanyerjék. E műveletek alatt a szemcsék aprí­tódása folytatódik, és végeredményben a vörösiszap átlagszemcséje 5 pm alá csökken, miközben a szó­rási tényező alig változik. A mechanikai hatások során ismét a lágyabb részek aprítódnak, a ke­ményebb szemcsék alig vagy egyáltalában nem vál­toznak. Ezáltal két, egymástól jól elhatárolható szemcsehalmaz keletkezik, ami a timföldgyártásban több jellegzetes nehézséget okoz. A finomra őrölt részek reakciókinetikai előnyt nem jelentenek, mert a kilúgozás hatásfoka mind­két frakcióban kb. azonos, hátrányosak viszont a vörösiszapnak ülepítéssel vagy szűréssel történő el­választásánál. Ilyen finomságú halmaz ülepítése flokkuláns adagolást igényel, de az ülepedési se­besség általában ennek ellenére sem elegendő, ami nagyobb térfogatú ülepítők beépítését teszi szük­ségessé. Iszapszűrők alkalmazása esetén a prob­lémák még fokozódnak. A durva részek ellenkező hatást gyakorolnak. Gyors ülepedésükkel üzemzavart okozhatnak a köz­benső tartályokban, autoklávokban, szűrők teknő­jében stb. Vörösiszap szűrésnél e részek gyors ülepedése azért is káros, mert a szűrő szívóhatá­sával ellentétes irányban mozognak, nem vesznek részt a lepény kialakításában és feldúsulnak a szű­rőteknőben. A mintegy 800 um feletti részek fel­dúsulása már néhány óra után olyan nagyfokú lehet, hogy a szűrő teknőben felhalmozódott anyag a keverőhimbák mozgását lehetetlenné teszi. Ennek megelőzésére a vörösiszapzagyra osztályozókat épí­tenek be (hidroszeparátort, gereblyés-, csigás-osz­tályozót, ívszitát stb.) A következmény mindenképpen az, hogy nyílt­ciklusnál az osztályozást nem a malomnál, hanem a technológiai folyamat egy kényesebb pontjánál végzik, zártciklusnál pedig kétszer osztályoznak. Mindez súlyosan terheli a timföldgyártás önkölt­ségét. Vizsgálataink során arra a megállapításra jutot­tunk, hogy a kovasavtalanítás alatt és azt követően alig, vagy egyáltalában nem csökken a bauxit al­kotóiból származó durva részek szemcsemérete. Meglepő eredményt mutattak kémiai analitikai vizs­gálataink is. A különböző szitafrakciók elemzési adataiból megállapítottuk, hogy a bauxit fő ve­gyületei mindvégig azonosak, durva frakciók esetén csupán osztályozási hibából keletkező bauxithal­mazról van szó, nem pedig - ahogy eddig hitték -5 a bauxitban levő Ti vegyületek feltárás közbeni képződményeiről. Fentikeben összefoglalt részletes kutatásaink alapján célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, 10 melynél e folyamatban egyébként is meglevő be­rendezéseket használjuk fel a feltárás számára ked­vező szemcsehalmaz kialakításánál. Találmányunk eljárás timföldgyári bauxitzagy 15 előkészítésére, melynél az őrlési és feltárási műve­letek között a zagyot egy vagy több kovasavtala­nító tartályon vezetjük át és melynél egy vagy több, célszerűen keverőmű nélküli kovasavtalanító tartály alsó részéből az átmenő zagy 1—10%-át 2Q folyamatosan vagy szakaszosan elvesszük, és az őrlő berendezésbe visszavezetjük. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foga­natosításaként a nyíltciklusú őrlés után nyert, majd a feltárás bauxit/lúg arányára lehígított zagyot fo­lyamatosan öt tagból álló, egyenként 1000 m3 -es, kúpos fenekű, sorbakötött kovasavtalanító tar­tályból álló tartálysorra vezettük. A tartálysor első tagján a keverést megszüntettük, ezáltal nagytér­fogatú ülepítőt képezve, a durva frakciók gyors leülepedését elősegítettük, majd a kúpos fenék­részből a zagy kis hányadát, kb. 6%-át visszave­zettük a malomba. Ezzel az eljárással folyamatos üzemet tartottunk fent, miközben szitavizsgálatot végeztünk. Ezek átlagos eredménye a következő: (jelölések: x = szitalyukbőség, Rí =az egyes szitán fennmaradó rész (Rückstand) az ismert eljárással, R2 = ugyanaz a találmány szerinti eljárással). 25 30 35 40 45 50 55 60 x urn RÍ % R2 % 2500 0,01 -1600 0,1 -1000 0,5 -800 1,0 -500 3,5 2,53 250 11,0 10,11 125 25,0 24,25 90 30,0 29,30 45 46,0 45,46 Az adatokból látható, hogy a nyíltciklusú őr­lemény kerek 1%-a nagyobb 800jum-nál, ami egy óránként 1501 bauxitot feldolgozó timföldgyárnál 1,5 t/ó durvaszemcse, amelynek felhalmozódása az 65 ismertetett nehézségeket okozza. 2

Next

/
Thumbnails
Contents