168888. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás ezek hatóanyagának a ditiin-dakarboximid-származéknak előállítására

2! 168888 22 VII. táblázat A kísérleti vegyületek növekedésszabályozó hatása Kísérleti vegyület Alkalmazási Kukorica Kísérleti vegyület arany kg/hektár Átlagos magasság (cm) Százalékos magasságnövekedés Átlagos súly (gramm) Százalékos súlynövekedés Aceton és víz elegye (kontroll) -párhuzamos mérések 61 57 -110 101 -LV képletű vegyület 1,1 2,2 4,4 8,8 68 67 66 70 15 13 11,8 18,6 147,5 139 142 141,5 39,8 31,7 34,6 34,1 LVI képletű vegyület 1,1 2,2 4,4 8,8 70 60 60 68 18,6 1 1 15 140 114,5 131 127,5 32,7 8,5 24,1 20,8 30 21. példa A 20. példában ismertetett módon járunk el, de kukoricamagvak helyett cukorrépamagvakat használunk. Első közelítésben megállapítható, hogy a kezelt cukorrépa a kezeletlen kontrollal egyidejűleg csírázik ki. Az l-(5,6-dihidro-p-ditiin-2,3-dikarboximido)-ciklohexánkarboxamiddal és l-(5,6-dihidro-p-ditiin-2,3-dikarboximido)-ciklopentánkarboxamiddal 1,1, 2,2, 4,4 és 8,8 kg/hektár arányban kezelt növények azonban mind gyorsabban nőnek a kont- 35 rollnövényeknél. Megfigyelhető továbbá, hogy a kezelt növények levelei függőleges irányban egymástól távolabb vannak és kedvezőbben helyezkednek el ahhoz, hogy fényenergiát felvéve fotoszintézis útján tápanyagokat termeljenek. A kezeletlen növények 40 levelei elfonnyadnak. Megállapítható továbbá, hogy a kezelt növények korábban magba menők. Ez a jelenség rendkívül fontos és váratlan, hiszen szokásos körülmények között a cukorrépának két évre van szüksége szaporodásra képes magok termeié- 45 séhez. Ez a jelenség ugyanakkor rendkívül jelentős azon mezőgazdasági termelők számára, akik cukorrépát vetőmagtermelés céljából termesztenek. 22. példa Kísérleti vegyületek értékelése növényi növekedést serkentő hatás tekintetében Ezekben a kísérletekben tartályokat tetejüktől számított mintegy 13 mm magasságig üvegházi cserépfölddel töltünk meg, majd a talajt elegyengetjük. A tartályokat azután olyan talajjal töltjük meg tetejükig, amely csenkeszmagokkal (Kentucky 60 31-fajta) van összekeverve olyan arányban, hogy egy tartályba közelítőleg 625 csenkeszmag jusson. A kísérleti vegyület oldatának vagy szuszpenziójának előállítására a kísérleti vegyületből 65 20 mg-ot bemérünk egy 50 ml-es szélesszájú üveglombikba, majd a vegyületet aceton és víz 1:1 arányú elegyéből olyan mennyiséggel oldjuk vagy diszpergáljuk, hogy egy 1000 p.p.m.-es oldatot vagy szuszpenziót kapjunk. Az 1000 p.p.m.-es oldatból vagy szuszpenzióból 5 ml adagolása megfelel 11 kg/hektár-os alkalmazási aránynak. Mielőtt a kísérleti vegyületet felhordanánk, a kísérleti tartályokat vízzel öntözzük, hogy elkerüljük légbuborékok vagy olyan vízlevezető csatornácskák kialakulását, amelyek meggátolnák a kísérleti vegyület egyenletes eloszlását a talajban. A vegyület felhordását úgy végezzük, hogy a talaj felületére pipettával 5 ml oldatot vagy szuszpenziót szórunk. Minden egyes vegyület esetében három párhuzamos kísérletet végzünk. A vizsgálatokban kontrollként aceton és víz 1 :1 arányú elegyéből 5 ml-t, illetve 5 ml vizet használunk. A kezelt növényeket üvegházban állványokon helyezzük el és rendszeresen szokásos módon vízzel öntözzük. Az év hidegebb szakaszaiban nappal és éjszaka legalább 18,3 C° hőmérsékletet biztosítunk az üvegházban. A nyári időszakban normális napi hőingadozások megengedettek. A kapott eredményeket a későbbiekben adjuk meg. 55 Eredmények rögzítése 50 A kezdeti megfigyeléseket a kezelés után három—öt nappal végezzük a kísérleti növényfaj korai kikelésének észlelésére. A kísérlet időszaka alatt a normálistól eltérő fiziológiai és morfológiai változásokat feljegyezzük. A végső megfigyeléseket a kezelés után két vagy három héttel (az évszaktól függően) végezzük. Ekkor a növények magasságát megmérjük. A kapott eredményeket a VIII. táblázatban adjuk meg. II